" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

júl
1

Július elsején újrakeződik a BKV-per tárgyalása a Kecskeméti Bíróságon. A szakértők által jogi horrortörténetnek nyilvánított büntetőeljárás formailag teljesen elölről kezdődik, viszont változatlan helyszínen, az ügyet eddig is tárgyaló tanácsvezető bíró, Hadnagy Ibolya előtt.

birosag_496.jpg

A tárgyalás újrakezdése önmagában is érdekes, mert több hónapnyi illetékességi huzavona következménye. Ennek előzménye a büntetőpernek a helyileg illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezése volt 2012. februárjában, ám ezt az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése felülírta, mivel megsemmisítették az ügyáthelyezés intézményét.

Vagyis azt a jogszabályt, amely alapján a 2012. február 16-án az Országos Bírósági Hivatal két hónapja hivatalban lévő elnöke,Handó Tünde a budapesti bírák leterheltségére hivatkozva elsőként az ilyen ügyek közül Kecskemétre helyezte át. Az Ab döntése után gyakorlatilag senki nem tartotta magát illetékesnek a per lefolytatására, így a végső szót a Kúria mondta ki: az Ab nagyon világos állásfoglalása ellenére visszahelyezte az ügyeket a vidéki törvényszékekre.

A jóslatok beigazolódtak

Az már önmagában megérne egy hosszabb elemzést, hogy hogyan lehetséges egy alkotmánybírósági döntéssel szembemenve újra kijelölni ugyanazt a a bíróságot, de az utóbbi négy évben azért ahhoz hozzászokhatunk - nem csak ebben az ügyben - hogy a NER jogállami kereti között szinte bármi megtörténhet. Többen megfogalmazták már a választások után, hogy bármi is történjen, a per ott fog folytatódni, ahol elkezdték. Ez bejött. Ahogy azok a jóslatok is, hogy ezt a vádlottak nem fogják annyiban hagyni, illetve hogy újra Strasbourghoz fordulnak jogorvoslatért. 

Hagyó tavaly már nyert Strasbourgban a magyar állammal szemben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága akkor kimondta: a volt politikust a nemzetközi egyezményeket sértő módon tartották hónapokig előzetes letartóztatásban. A bíróság több millió forintnyi kártérítést ítélt meg Hagyó Miklósnak azért, mert az őt fogva tartó hatóságok megszegték az embertelen bánásmód tilalmát és a személyi szabadságához, valamint a jogorvoslathoz való jogát.

A volt főpolgármester-helyettes ügyével foglalkozó honlapra nemrég felkerült az a közös beadvány, amely alapján úgy nagyjából megjósolható: a magyar állam újabb ügyet veszíthet el.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kérelmezők elleni eljárás lefolytatására a Kúria egy olyan bíróságot jelölt ki, amely - az illetékességét megalapozó jogszabály alkotmányellenességének és egyezményellenességének alkotmánybírósági kimondását követően - maga is jelezte, hogy nem tekinthető törvényes bíróságnak (illetve bírónak), mivel "nincs törvényes, az eljárási szabályokon nyugvó illetékessége". 

Ráadásul mindezt a Kúria úgy tette, hogy egyértelműen negligálta a kérdéses jogszabályoknak az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárásokban való alkalmazhatatlanságát expressis verbis rögzítő alkotmánybírósági útmutatást. Ezáltal a kérelmezők szerint tovább sérült a a fegyverek egyenlőségének és az indokolt döntéshez való jog. Mindezt már az eredeti beadványukban - amely még az első Kecskemétre helyezés miatt indult Strasbourgban - is leírták, de a hónapokig tartó illetékességi huzavona, illetve a Kúria huszárvágása miatt most az ügy soron kívüli tárgyalását kérik Emberi Jogok Európai Bíróságától. 

Hogy ebből mikor lesz ítélet, a fentiekkel ellentétben megjósolhatatalan, de az nagyjából igen, hogy a magyar állam a vesztes oldalon lesz. Ismét.

 

Forrás: Stop

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.