" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

jún
26

A közelmúltban a Galamus-csoport jóvoltából egy olyan tanulmány látott napvilágot, amely igen kimerítően, tudományos jelleggel dolgozza fel a Hagyó-ügy, vagyis a BKV-per jogi problémáit és az eljárás ellentmondásait.

Blogunk felületén a hosszú, majd 90 ezer karakteres dolgozat legfontosabb megállapításait több részben, szemelvényekben tárjuk az olvasóközönség elé. Terítéken lesz a vádirat, a vádelvvel kapcsolatos követelmények, a nokia doboz bizonyítottságával kapcsolatos problémák, a BKV belső vizsgálatának részletei, illetve a megannyi ellentmondás, amely az egész ügyet végigkíséri. Sorozatunk ötödik része jórészt Balogh Zsoltnak, a BKV volt megbízott vezérigazgatójának vallomásaival, illetve az azokban található ellentmondásokkal foglalkozik.

2287_1.jpg

Ellentmondások a IV. rendű vádlott vallomásaiban

Mielőtt rátérnék Balogh Zsolt különböző alkalommal tett terhelti vallomásai közötti ellentmondásokra, a nyomozás egyik érdekes mozzanatára szeretném felhívni a figyelmet. Hagyó Miklós őrizetbe vétele előtt, 2010. május 11-én ügyvédjén keresztül jelezte a nyomozó hatóságnak, hogy bármikor a rendelkezésükre áll, a lakóhelyén tartózkodik, és ennek megfelelően valamennyi elérhetőségét megadta. Ennek ellenére 2010. május 14-ig, országos sajtónyilvánosság előtt zajló letartóztatásáig a rendőrség nem élt Hagyó kihallgatásának lehetőségével.

A nyomozó hatóság számára Balogh Zsolt is felajánlotta vallomását már 2009. október első felében, viszont őt csak 2010. februárjában hallgatták ki tanúként, majd gyanúsítottként, ahogy az a levél tanúskodik róla, amelyet Balogh Zsolt 2011. április 8-án K.D. ügyészségi nyomozónak írt.

Szintén nem voltak kíváncsiak a nyomozók E. A.-nak, a C.C. Soft Kft. egykori ügyvezető igazgatójának tanúvallomására sem, aki – az origo.hu internetes portálnak tett nyilatkozata szerint – amikor jelentkezett a rendőrségen, hogy igazát bizonyítsa, azzal utasították el, hogy az ügy akkori állása szerint nincs szükség a vallomására. Ezzel kapcsolatban tudni kell a következőt. A vádbeli zsarolás tényállásának fontos részét képezi az, hogy Balogh vallomása szerint Hagyó Miklós őt azzal vette rá az évi 15 millió forint átadására, hogy ellehetetlenítéssel fenyegette meg őt a C.C. Soft Kft. szabálytalan teljesítésigazolása miatt. Balogh a nagy visszhangot kiváltó, 2010 márciusában adott interjúban is azt állította, hogy Hagyó Miklós személyesen gyakorolt rá nyomást a C.C. Soft által kifejlesztett utastájékoztató rendszer teljesítésigazolása érdekében. Állítása szerint a százmilliós értékű beruházás mintegy 40 százaléka kenőpénzként folyt vissza a BKV-hoz. A C.C. Soft Kft. vezetője szerint viszont mindent a szerződésnek megfelelően végeztek, és a BKV vezetői többszöri ellenőrzés után vették át tőlük az utóbb hibásnak nyilvánított utastájékoztató rendszert. A Balogh állításaiban foglaltakkal szemben a C.C. Soft igazgatója szerint nem adtak pénzt senkinek.

Tehát megfigyelhető, hogy az olyan önként jelentkező tanúkat, akik nem a vádat alátámasztó vallomással tudtak volna szolgálni, a nyomozó hatóságok következetesen elutasították. A C.C. Soft Kft. ügyvezetőjét pedig annak ellenére, hogy soha, semmilyen minőségben nem hallgatták meg, a vádirat 1/A. 14. vádpontjában már kvázi elkövetőként nevezik meg.

Hagyó Miklós a Balogh Zsolt vallomására a Kecskeméti Törvényszéken, 2012. október 25-én tett észrevételében cáfolta, hogy nyomást gyakorolt volna Baloghra a teljesítésigazolás aláírása érdekében, hiszen ő a HÉV utastájékoztató rendszerének kiépítésével foglalkozó projekt megvalósítása során sem az előkészítés, sem a pályáztatás, sem a C.C. Soft Kft.-vel való szerződéskötés folyamatában nem vett részt, sőt arról tudomása sem volt, a C.C. Soft vezetőjét pedig nem is ismeri.

Balogh Zsolt különböző alkalommal tett vallomásai között számos ellentmondás fedezhető fel. Ezek egy része a IV. rendű vádlottnak a CC Soft Kft. teljesítésigazolására vonatkozó gyanúsítotti vallomásaiban található:

1.) Balogh Zsolt a következőt jelentette ki nyomozati vallomásában: ,,Én mondtam Hagyónak, hogy bár a munkát a C.C. Soft Kft. elvégezte, én is láttam, hogy működik, erről nekem a HÉV vezetői beszámoltak, de nem telt el a 30 napos próbaüzem, ígynem igazolható le a teljesítés.”

Ennek ellentmondanak Balogh Zsolt vallomásának következő részletei:

,,Azt nem tudom, hogy miért nem tudott a C.C. Soft 30 napos hibamentes próbaüzemet produkálni, de a megfelelő szakterület vezetői a C.C. Soft teljesítésétpróbaüzemre alkalmasnak tartották, ezt bizonyítja, hogy a mai napig ez a rendszer üzemel a szentendrei HÉV vonalán.”

,,Én a felelős műszaki szakembereket megkérdeztem, és tőlük az a választ kaptam, hogy még nem fejeződött be a próbaüzem, de tökéletesen működik, ezért a rendszer működése szempontjából nyugodtan írtam alá annak teljesítési igazolását.”

2.) A Balogh Zsolt 2010. február 24-ei kihallgatásáról készült jegyzőkönyvben a következő szerepel: ,,Elmondom, hogy ez volt az egyetlen teljesítés, amit én igazoltam le.”

Ez a 2007. december 6-ai teljesítésigazolásra vonatkozik, amely alapján a C.C. Soft Kft. által kibocsátott végszámlát benyújtották bruttó 47.520.000 - Ft értékben.

Ennek ellentmond Balogh 2010. március 16-i folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv 4. oldalán található nyilatkozata, ahol elismeri, hogy nem a 2007. december 6-i teljesítésigazolást volt az egyetlen, amelyet aláírt, hanem ezt megelőzően és ezt követően is több teljesítést igazolt vissza, valamint 2008 márciusában a BKV egy újabb szerződést kötött a C.C. Soft Kft.-vel egy szerződés nyilvántartási szoftver kifejlesztésére és telepítésére:

,,Az elém tárt 2007/41950. számú számfejtési ívvel, a 2007. október 15-én kelt számlával, a 2007. október 15. napján kelt teljesítési igazolással és a 2007. október 18. napján kelt BKV, C.C. Soft, MKB közötti faktorálási szerződéssel kapcsolatban elmondom, hogy ezeket az iratokat én írtam alá. Az elém tárt 2007/49.125. számú számfejtési ívvel, a 2007. december 6-án kelt december 6-án kelt számlával és a 2007. december 6-án kelt teljesítési igazolással kapcsolatban elmondom, hogy ezeket az iratokat én írtam alá. Az elém tárt 2008/851. számú számfejtési ívvel, a 2008. március 17-én kelt számlával és a 2008. március 17-én kelt BKV, C.C. Soft, MKB közötti faktorálási szerződéssel kapcsolatban elmondom, hogy ezeket az iratokat én írtam alá. Az elém tárt 2008/11.093 számú számfejtési ívvel, a 2008. március 31-én kelt számlával, a 2008. március 17. napján kelt teljesítési igazolással és a 2008. március 31-én kelt, a BKV, C.C. Soft, MKB közötti faktorálási szerződéssel kapcsolatban elmondom, hogy ezeket az iratokat én írtam alá.”

3.) A IV. rendű vádlott 2010. augusztus 23-ai kihallgatása során a következőket vallotta:

,,…volt az ügyintézője ennek a pályázatnak. A pályázat kiírásáért D.Z. volt a felelős vezető. Én mint csoportvezető felügyeltem … munkáját. Azt sem tudom megmondani, hogy … kivel egyeztetett a pályázatra meghívottakkal kapcsolatban. Én azt úgy tudtam meg, hogy ezzel a pályázattal foglalkoznom kell, hogy D. úr szignálásával kaptam egy értesítést, hogy a pályázatot elbíráló bizottságnak a tagja vagyok. Én ekkor találkoztam először magával a pályázattal is.”

Ezzel szemben a BKV Belső Kontroll Igazgatóság 2. számú jelentése azt állapította meg, hogy a projekt lebonyolításának lebonyolítója, irányítója Balogh Zsolt volt.

4.) Balogh 2011. augusztus 23-ai vallomásában a következő kijelentés szerepel:

,,Véleményem szerint a C.C. Soft az utastájékoztató rendszerre kiírt pályázaton erősen irányítottan nyert. Ezt a kollégáim, főnökeim megjegyzéseiből szűrtem le.”

Ezzel szemben 2010. március 16-án még a következőket vallotta:

,,Úgy emlékszem, 4-5 cég ajánlatát kaptam meg akkoriban. Kérdésre elmondom, hogy emlékezetem szerint a C.C. Soft ajánlata kb. 10 százalékkal kedvezőbb volt a 2. helyezett cég ajánlatától. A pályázat értékelésének eredménye az volt, hogy a C.C. Soft Kft. nyerte meg a munkát, ekkor elindult a szerződéskötési folyamat.” Mindez azt bizonyítja, hogy ez egy szabályszerű pályázat volt, ahol a BKV számára legkedvezőbb, legalacsonyabb árat tartalmazó pályázatot benyújtó cég nyert, amelyet előre meghatározott szempontok és pályázati feltételek alapján választottak ki.

5.) A 2010. március 16-ai kihallgatás során a következők hangzottak el:

,,A szerződést követően megkeresett engem E. azzal, hogy műszaki problémái vannak és többletmunkát kell kiépítenünk a teljesítés érdekében. E. arra hivatkozott, hogy nem volt korrekt a BKV kiírása és nem tájékoztatták arról, hogy nincs kapcsolat a biztosító berendezéssel.” (…) ,,A többletmunkáért kifizetett összeget Hagyó Miklós részére kell kifizetni.”

Balogh Zsoltnak a Magyar Nemzetben, a 2010. március 6-án vele készült interjúban ezzel szemben a következőket nyilatkozta:

,,2007 novemberében az informatikai beruházással kapcsolatban a győztes cég majd jelentősen árat fog emelni és a pályázati határidőt is kitolja.” (…) ,,… ez egy bevett eljárás lehet, hogy az e fajta pályázatok formailag a legkedvezőbb ajánlattal nyernek, de utóbb mindig jönnek ezek a módosítások, a megemelt árakkal és a határidőkkel való bűvészkedéssel.

2011. augusztus 23-án, az ügyészségen pedig a következő vallomást tette:

,,A C.C. Soft ugyanakkor nem számolt azzal, és ezt a BKV műszaki szakemberei el is hallgatták a pályázat alatt, hogy a biztonsági rendszerhez kell hozzáférésnek lennie. Amikor elkezdődött a munka, akkor jöttek rá erre a C.C. Soft emberei, de a Thales cég 1,2 milliárd forintot kért a szoftverért. Erről egyébként az összes érintett részvétele mellett legalább 2-3 tárgyalás is lefolyt. Amikor ezt nem kapta meg, a Thales elkészítette a biztonsági rendszert és lezárta. Ehhez még a BKV műszaki szakembereinek se volt hozzáférése és szembesültek azzal a ténnyel, hogy nincs vezérlőpult a HÉV-ek irányításához. Ekkor gyorsan összefabrikáltak egyet, ehhez kapcsolódott egy szálon a C.C. Soft rendszere, hogy onnan vegye le az információkat. Ehhez kellett egy külön programot írni, ez okozta a szerződésmódosítást és az áremelkedést, ez a külön program.”

Hagyó Miklós a IV. rendű vádlott vallomására tett észrevételében rávilágított arra, hogy a szerződésmódosításnak a szoftver-kapcsolat kiépítéséhez semmilyen köze nem volt, az árkülönbséget egyedül a kijelzők cseréje okozta, valamint arra, hogy ez a folyamat már 2007 augusztusában, szeptemberének elején, tehát már akkor elkezdődött, amikor Hagyó és Balogh még nem is ismerték egymást, és a IV. rendű vádlott még nem volt műszaki vezérigazgató-helyettes. Ezt az is bizonyítja, hogy 2007. szeptember 3-án Balogh Zsolt már egy elkötelezettséget vállaló, visszaigazoló e-mailt küldött ezzel kapcsolatba a C.C. Soft számára.

6), 2010. február 24-én tett vallomásában Balogh Zsolt a következőket nyilatkozta:

,,Hagyó úr áthívott a városházára és ott közölte, hogy igazoljam le a C.C. Soft teljesítését.”

Ennek ellentmond a 2010. március 6-án, a Magyar Nemzetnek adott interjúban tett nyilatkozata, mely szerint: ,,… a szerződésmódosítást márpedig meg kell csinálni, és a többletpénz teljes összegét ki kell fizetni, mégpedig Karácsony előtt. ” Valójában viszont már október 3-án megtörtént ez a szerződésmódosítás.

2010. március 7-én (azaz másnap) a Hír TV-nek adott nyilatkozatában viszont már ettől eltérő adat szerepel: ,,Ősz végén kerestek meg azzal, hogy van egy adott munka és ennek a munkának a kifizetése során többletteljesítményt kell elszámolni.”

A IV. rendű vádlott a 2010. március 16-i kihallgatáson már mindkét, egymástól is különböző, korábban megjelölt időponttól eltér, amikor azt mondja, hogy 2007. november végén, december elején Hagyó őt behívatta a városházára, és utasította arra – szemben a teljesítésigazolásban foglaltakkal –, hogy ki kell fizetni a C.C. Soft végszámláját.

7.) 2010. február 24-én Balogh a következő vallomást tette:

,,A C.C. Soft Kft. számlájának a kifizetése átcsúszott 2008-ra. Ezt onnan tudom, hogy már megbízott vezérigazgatóságom idején … úr szólt nekem, hogy menjek át a városházára Hagyó úrhoz. Miután leültem, Hagyó mondta nekem, hogy szépen halad a szentendrei munka.

Ennek ellentmond az a tény, hogy Balogh Zsoltot 2008. február 9-én nevezték ki megbízott vezérigazgatóvá. A műszaki átadás-átvételre pedig már 2007. november 30-án sor került.

8.) A IV. rendű vádlott a 2010. február 24-én folytatott gyanúsítotti kihallgatása során a következő kijelentés tette:

,,… később, mikor jelezték, hogy nem üzembiztos a rendszer, akkor én ezt elmondtam Hagyónak, aki azt mondta, hogy pótmunkával kell ezt megoldani. Végül is 2009 tavaszáig nem sikerült ezt megoldani, 2009 tavaszán a jogi igazgatóságot utasítottam a kártérítési eljárás megindítására.”

Ennek ellentmond több olyan tény, amelyet a következő nyomozati iratok is bizonyítanak:

– 2008. június 16-án N.G., a beruházási főosztály főosztályvezetője levelet írt Dr. Sz.Gy. jogi igazgatónak, amelyben a rendszer cseréje vagy a kártalanítás érdekében a szerződésből vagy jogszabályból eredő lehetőségek iránt érdeklődik.

– 2008. június 27-én pedig a jogi igazgatóság munkatársa elkészítette az ezzel kapcsolatos állásfoglalást, amelyet elküldött Dr. Sz.Gy.-nek, amely N.G.-n keresztül a főosztályvezetőhöz is eljutott.

– A BKV … ügyfélszolgálati munkatársa 2008. szeptember 15-én e-mailben jelezte …-nak, hogy panasz érkezett a békásmegyeri HÉV vonalán lévő kijelzőkre, amelyre válaszként …még ugyanazon a napon e-mailben megkereste …-t, a C.C. Soft projektvezetőjét, amelyben kifejtette, hogy a feladat végrehajtásához szükséges erőforrások megteremtésében sok segítséget jelentene az általuk az általuk több hónapja várt támogatási szerződés megszületése. Alternatívaként, gesztusként hasznos lenne egy BKV teljesítési igazolás kibocsátása, amelyben a C.C. Softnak az utastájékoztató rendszer kiépítése érdekében végzett 2008 januárja és augusztusa közötti időszakban végzett munkája elismerést nyerne.  … 2008. szeptember 17-én e-mailben a következőket válaszolta N.G-nek: ,,Azt hiszem, nem várhatunk tovább a döntéssel a projekt ügyében. Mindenképpen szükséges lenne egyértelmű vezetői döntéssel támogatva tárgyaló asztalhoz ülni a kivitelezőkkel.”

Ugyanezen a napon T.P.-nek is üzentet küldött, amelyben segítségét, vezetői döntését kéri a projekt kezeléséhez, és hozzáteszi, hogy nem lenne szerencsés megint valami újságcikkben szerepelni emiatt. Tehát ez nemcsak a BKV-n belül volt már ekkor köztudomású tény, hanem a sajtó is foglalkozott az utastájékoztató rendszer problémájával. T.P. 2008. szeptember 19-én erre reflektálva választ küldött, amelyben a Trafficom Kft. megkeresését, a megtett és folyamatban lévő intézkedésekről rövid jelentés készítését, a C.C. Soft Kft. mellőzését és folyamatban lévő munkáinak felfüggesztését kérte, és a jogi lépések megtétele érdekében alapadatok eljuttatását Dr. Sz.Gy. jogi igazgatónak. Ebben az e-mailben emellett Dr. Sz.Gy. intézkedését kérik annak érdekében, hogy az utastájékoztató rendszer hibás teljesítését jogi útra terelhessék, mivel a cég önszántából nem hajlandó a teljesítésre.

– Dr. Sz.Gy. 2008. november 3-án újabb jogi szakvéleményt készített, amelyet elküldött Balogh Zsoltnak. Ebben a jogi igazgatóság megfontolásra javasolta, hogy a társaság jelentse be elállását a C.C. Soft Kft.-vel kötött módosított vállalkozási szerződéstől. Valószínűnek tartotta, hogy a vállalkozó nem fogadja el az elállást, és bírósági útra kell majd terelni az ügyet. A szerződéses felek viszonyának megromlása miatt elképzelhetőnek tartotta, hogy a vállalkozó az eddigi javítási, karbantartási, kvázi üzemeltetési feladatait nem fogja ellátni, ami a rendszer működését teljes mértékben ellehetetlenítené.

A nyomozati iratokból nem derül ki, hogy bármilyen – ezen belül jogi – lépést tettek volna az utastájékoztató projekt előrelépése érdekében, viszont vannak olyan iratok, amelyek arról tanúskodnak, hogy Dr. S.K. ügyvéd a C.C. Soft képviseletében 2009. május 14-én fizetési felszólítást küldött a BKV-nak, amelyben a C.C. Soft számára az utastájékoztató rendszer 2008. január 1-jétől történő üzemeltetéséért 480 millió forint plusz áfa 15 napon belüli megfizetését követeli azzal, hogy amennyiben erre nem kerül sor, úgy haladéktalanuk kezdeményezi a szükséges jogi lépéseket a behajtás érdekében. Erre a felszólításra Balogh Zsolt, valamint … jogi ügyosztályvezető 2009. június 18-án válaszolt. Ez a levél kizárólag annyit tartalmaz, hogy a BKV álláspontja szerint a C.C. Soft Kft. nem teljesítette hibátlanul a vállalkozási szerződésben foglaltakat, és a Kft. tevékenységét csak szavatossági kötelezettségei teljesítéseként tudja a BKV értelmezni, ezért a nincs módjában teljesíteni a fizetési felszólításban foglaltaknak.

Összességében tehát a C.C. Soft Kft.-vel kapcsolatos fenti nyomozati iratok alapján az állapítható meg, hogy a IV. rendű vádlott 2010. február 24-én lefolytatott gyanúsítotti kihallgatásának jegyzőkönyvében rögzített azon kijelentést, amely szerint a kártérítési eljárás megindítására ő maga, tehát Balogh Zsolt utasította a jogi igazgatóságot, az előbb ismertetett okirati bizonyítékok kétséget kizáróan cáfolják.

Mindezek mellett Balogh Zsoltnak a II. vádpont lényegi részét képező cselekményekre, illetve a Synergon Nyrt.-re vonatkozó nyomozati vallomásaiban is számos ellentmondás található.

Dunai T. Ilona

Sorozatunk következő részében Balogh Zsoltnak a Synergon szerződés kapcsán tett vallomásaival, illetve annak ellentmondásaival  foglalkozunk

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.