" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

már
31

Tényleg csak ennyi kellett volna, hogy ne kelljen a magyar adófizetőknek büntetéseket és kártérítéseket fizetni a peráthelyezések miatt? Közröhej.

Névtelen 1.bmp

Kezdhetnénk messziről ezt a történetet, de nincs értelme a hosszas felsorolásnak. Megteszik ezt majd ez a jogi egyetemeken néhány év múlva, amikor vélhetően tananyag lesz a kiemelt büntetőügyek mihamarabbi lezárását célzó, kétharmaddal megtámogatott kormányzati szándék. 

Ez tette lehetővé a 2012 januárjában hivatalba lépett Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal újonnan megválasztott elnökének, hogy olyan politikailag kényes ügyek tárgyalására, mint a sukorói telekcsere ügye, a BKV-per, vagy Hunvald György pere az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhessen ki. Az OBH-t ennek kapcsán több oldalról is az a vád érte, hogy ezeket az ügyeket aszerint osztja szét a vidéki bíróságok között, hogy a korábbi gyakorlat alapján hol várható szigorúbb vagy éppen enyhébb ítélet.

 

Irány Kecskemét

A BKV-pert illetékességből a Fővárosi Törvényszéken kellett volna tárgyalni, de Handó Tünde a bíróság leterheltségére hivatkozva 2012 februárjában a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A döntés ellen az érintettek nem fellebbezhettek, ám alkotmányjogi panaszt tettek, s kérték az eljárás felfüggesztését. Mindez nem akasztotta meg az eljárást, a kijelölt bíró Kecskeméten elkezdte az ügy tárgyalását. Meghallgatta az összes vádlottat, és szinte valamennyi tanút. Nagyjából ötven tárgyalási napot követően jött el 2013 decembere, amikor az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az időközben az Országgyűlés által hatályon kívül helyezett, az ügyek áthelyezését lehetővé tevő törvényi szabályok az Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésekbe ütköznek. 

Amíg az Alkotmánybíróságnak majd nyolc hónapjába telt állásfoglalásának megalkotása, a kijelölt vidéki bíróságok nem várhattak. A BKV-per kapcsán Kecskemét szinte rögtön megállapította illetékességének hiányát, és visszaküldte az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Csakhogy onnan is szinte kapásból jött a válasz, miszerint nekik sincs illetékességük. A "Ki nem akarja a Hagyó-pert tárgyalni?" című játékba bevonták a Kúriát is, de úgy néz ki, hogy időközben kicsúszott az ügy abból a három hónapból, amelyet a büntetőeljárási törvény határidőként megszabott. Elvben ez azt jelentené, hogy folytatni azokat már nem lehet, a perek tárgyalásának újrakezdése a törvényes eljárás. Új helyszínek, új bírók és új körülmények között. És nyilvánvalóan ez nem lesz egyszerű ilyen összetett büntetőügyekben. S bár sokat még most sem tudni, annyi már bizonyosnak látszik, hogy például Hagyó Miklós ügyében első fokú ítélet 2016 előtt nehezen jöhet össze. 

Új megoldás

Még akkor sem, ha beválik Handó Tünde új válasza az Ab döntésére. A múlt héten derült ki, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján március elsejétől 2015. június 30-ig a Fővárosi Ítélőtáblára rendelte a Debreceni Ítélőtábla elnökét és 23 bíráját. A bírák kirendelése nem minősül egyedi ügyáthelyezésnek, az eljárás jogilag támadhatatlannak tűnik. Papíron ugyanis mindenki felett a Fővárosi Ítélőtábla bírája ítélkezik, igaz, nem Budapesten, hanem Debrecenben. Ezzel kapcsolatban így két év jogi hercehurca után csak egy kérdés vetődik fel: ha ez a megoldás életképesnek bizonyul, és a hőn áhított - az OBH részéről folyamatosan szajkózott - ügyteher-csökkenés a fővárosi bírák számára ezzel a jogtechnikai lépéssel reálissá válik, akkor mi értelme volt az egyedi döntésen alapuló peráthelyezéseknek?

Miért izmozott ennyit rajta a Fidesz? Mi értelme volt nemzetközi viharokat okozni? Hiszen sokan, sokféleképpen jelezték a törvényhozó kétharmad felé, hogy sérül a tisztességes eljárás elve, ha büntetőpereket másik bíróságra helyezhet át az Országos Bírósági Hivatal vezetője. A kijelöléssel ugyanis sérül az érintettek törvényes bíróhoz és pártatlan bírósághoz való joga. Ezt pedig Európában nem lehet megcsinálni.

Ez az egyik aspektusa ennek a történetnek. A másik viszonylag egyszerűbb. Bár pontos számokat nem fogunk megtudni, de annyiban biztosak lehetünk, hogy a peráthelyezések kapcsán felmerülő horrorisztikus költségeket a magyar adófizetők állják. Ahogy a büntetéseket is, amelyek megfizetésére a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezi a magyar államot.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása