" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

dec
28

Többen közrejátszottak abban, hogy 2012-ben a BKV-pert alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző módon Kecskemétre helyezzék. Ismerjék meg a peráthelyezés egyik főszereplőjét, Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét.

2617102_be7a3e67c673f8f2e6ec410529baea80_wm.jpg

A BKV-pert végre visszahelyezték a fővárosba, oda, ahova eredetileg is tartozott volna. De miért volt szükség erre az ide-oda helyezésre? A peren most évekig – az adófizetők pénzén – dolgozó bírók, ügyészek és ügyvédek munkája totálisan hiábavaló, hiszen majd újra le kell tárgyalni az ügyet. Kiknek a hibája, hogy két év feleslegesen ment el? 

2617102_be7a3e67c673f8f2e6ec410529baea80_wm_1.jpg

Handó Tünde a második Orbán-kormány hivatali ideje alatt, 2011. december 13-án az Országgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados többséggel, 258 szavazattal az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta, majd letette hivatali esküjét. Handó megbízatása 2012. január 1-jétől kilenc évre szól, hivatali idejére átláthatóbb és hatékonyabb bírósági működést ígért.

Jelölésével kapcsolatban politikai kritikák érték férje személye és fideszes politikusokhoz fűződő ismeretsége miatt. Házastársa, Szájer József a második Orbán-kormány által levezényelt közjogi átalakulás egyik kulcsfigurája. A bizottság MSZP-s tagja "szégyenteljes színjátéknak" nevezte a jelölési folyamatot, amely során az alkotmányügyi bizottság támogatta Szájer feleségének kinevezését. 

Handó Tünde az OBH elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is.

 BKV-ügy áthelyezése

2012 januárjában „Orbánék bírósága megkezdte működését”. Január 5-én Handó Tünde kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort. A BKV-per vádiratát az iktatópecsét szerint 2012. január 11-én érkeztették a Fővárosi Törvényszéken, ahol Fazekas már január 17-én (kinevezése után néhány nappal) élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és példátlan gyorsasággal indítványozta Handó-nál az áthelyezést. A Fővárosi Törvényszék nem sokkal később be is jelentette, hogy kezdeményezi a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését.

Az OBH honlapján közzétett adatok szerint Handó Tünde 2012. február 20-án adta ki azt az elnöki ajánlást, amely rendezi a perek áthelyezésénél figyelembe veendő szempontrendszert. Ennek ellenére Handó Tünde már február 16-án, hivatalos formában létező szempontrendszer híján, jogorvoslati lehetőség nélkül meghozta döntését a BKV-ügy áthelyezésről

Az ügy tárgyalására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kecskeméti bíróságot jelölte ki, ahol az elsőfokú eljárás még a nyári szünet előtt elkezdődött, és a bíróság közlése szerint 18-24 hónap alatt ér véget. Így az elsőfokú ítéletet a következő rendes országgyűlési és/vagy önkormányzati választás kampányhajrájában fogják kihirdetni.

Nem ez az első eset, hogy egy Kecskeméten levezényelt eljárás időzítése a Fidesz kampányérdekeivel esik egybe. Korábban Zuschlag János ügyében is ott hoztak elsőfokú ítéletet, épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán.

Zuschlag után tehát Hagyó ügye is Kecskemétre került. Arra az újságírói kérdésre reagálva, hogy „mit tesznek azért, hogy a Hagyó-ügynél a politikai elfogultság látszatát is elkerüljék”, a Kecskeméti Bíróság sajtótájékoztatóján a következő válasz hangzott el: „Nem teszünk semmit. Igazgatási úton semmit. A bíróság elnöke és egyetlen vezetője sem szólhat bele az ügy elbírálására kijelölt bíró döntésébe. (...) Igazgatásilag annyi a feladatunk és a lehetőségünk, hogy az ügy ésszerű időn belüli elbírálását biztosítsuk. A bíró teljesen független, teljesen önálló, csak a jogszabály és a saját meggyőződése, lelkiismerete szerint hozza határozatát. Megjegyzendő, hogy Sárközi Szabolcsnak, a bíróság szóvivőjének édesapja kecskeméti fideszes politikus.

A hivatalos indoklás szerint az átszignálásra azért volt szükség, mert előbbi intézmény annyira leterhelt számos más ügye miatt, hogy éppen ezt a - volt szocialista politikust érintő - ügyet nem tudta volna a törvényben előírt határidőre letárgyalni. Ezen indoklás azonban megkérdőjelezhetővé vált, mikor kiderült, hogy míg a Fővárosi Törvényszéken 60, addig a Kecskeméti Törvényszéken 56 százalék a kiemelt ügyek aránya, így intézkedésével mindössze négy százalékpontot nyert Handó Tünde.

A bíróság kijelölésének joga miatt az OBH szabályozását és Handó Tündét sok bírálat érte. Hagyó Miklós és vádlott társai Handó Tünde döntése kapcsán az Alkotmánybírósághoz, és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Védőik beadványa szerint ugyanis alkotmányos alapjogok sérültek az ügy áthelyezésekor. A védők szerint sérült a törvényes bírához való jog, mivel az áthelyezés az objektivitás, átláthatóság és önkényesség kizárhatósága nélkül történt meg.

Álláspontjuk szerint fennáll a pártatlanság követelményének sérelme is, hiszen a tárgyalást az OBH elnöke, a fideszes Szájer József felesége szignálta át egy olyan törvényszékre, amely korábban hasonló politikai összefüggésben már súlyos ítéletet hozott a Zuschlag-ügyben. Valamint sérült a jogorvoslathoz való jog is, mivel az OBH elnökének más bíróságot kijelölő döntése ellen a jogszabályok nem biztosítottak hatékony jogorvoslatot - áll a beadványban.

Bár az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a bírósági ügyek áthelyezhetőségét lehetővé tevő törvényt, a kormánypárti kétharmad beleírta azt az alaptörvény rendelkezései közé. Ezt is megsemmisítette az alkotmánybíróság - Szívós Mária különvéleményével - igaz, immár nem érdemben vizsgálta a szabályozást, hanem formai okokból ítélte alkotmányellenesnek, hogy átmeneti rendelkezésnek neveznek végleges szabályokat. Ennek ellenére egyelőre Kecskeméten maradt a BKV-ügy.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívta az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.

Alkotmánybírósági meghallgatása

Az Alkotmánybíróság a BKV-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során 2013. április 23-án hallgatta meg Handó Tündét. Az OBH elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a félreértések, tévedések tisztázása érdekében kérte személyes meghallgatását az Ab-tól.

Hagyó Miklós ott akart lenni a meghallgatáson. De hiába kérelmezték a BKV-ügy védői a meghallgatás nyilvánosságát. A meghallgatására zárt ajtók mögött, az érintettek és a nyilvánosság kizárásával került sor, ami miatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott. Szerintük sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatta meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A tiltakozást figyelmen kívül hagyva a meghallgatásról készült felvételt az Ab végül 10 évre titkosította.

2013. december 2-án, 224 nap elteltével az AB újra megállapította, hogy a peráthelyezés alkotmányellenes és nemzetközi szerződéseinkbe ütközik. Az AB elmondása szerint, pont azért foglalkozott ezzal az üggyel, hogy a folyamatban lévő perekre is vonják le ezt a következtetést. Az OBH ezzel szemben úgy értelmezte a döntést, hogy az folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozik. Állásfoglalásában Handó Bírósági Hivatala később kijelentette, hogy nem szól bele a bíróságok dolgába: Abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának van-e kihatása a még folyamatban lévő ügyekre az adott ügyben eljáró bíró dönthet. Ezen felül Handó kiállt a bírói függetlenség mellett. A Kecskeméti Törvényszék 2013. december 16-án meghozott végzésében illetékessége hiányát állapította meg, és a BKV-ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez.

Hagyó egyébként Handó Tünde Ab meghallgatásának napján már megnyert egy pert Strassbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint az őt fogva tartó magyar hatóságok többszörös jogsértést követtek el. Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke ugyanis háromszor is automatikusan, kritika nélkül jóváhagyta Hagyó előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy nem is létezett. Szívós egyébként Hagyó több vádlott társa - L. Ottó, H. Éva és R. Miklós - esetében is szigorúbb kényszerintézkedést rendelt el.

„Handó megbízatása 2012. január 1-jétől kilenc évre szól, hivatali idejére átláthatóbb és hatékonyabb bírósági működést ígért.”

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.