" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

dec
13

Kínos következményei lehetnek annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2011–2012-ben több mint ötven kiemelt ügy tárgyalására jelölt ki az általános illetékességi szabályoktól eltérve más bíróságot.

Névtelen 1_2.jpg

Ha ezekben jogerős ítélet lesz, megnyílik a lehetőség arra, hogy az érintettek – a vádlottak, illetve gazdasági ügyekben a peres felek bármelyike – Strasbourghoz forduljanak, mert a magyar állam az emberi jogok európai egyezményének két pontját is megsértette.

Ez ok lehet arra is, hogy az eljárást jó pár év múlva megismételjék például a Budapestről Kecskemétre helyezett Hagyó-ügyben, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetője elleni „Sukoró-perben”, amit a főváros helyett Szolnokon tárgyalnak. Szintén ez lehet a helyzet az egykori MVM-vezér állítólagos sikkasztási ügyében, amelyben Kaposváron járnak el. Az egyezménysértésre hivatkozva a gazdasági perek vesztesei is sikerrel próbálkozhatnak, és legalább némi kártérítéshez nagy valószínűséggel hozzájutnak.

Az Alkotmánybíróság (AB) múlt héten hozott döntésében kimondta, hogy a bírósági ügyek áthelyezésének a büntetőeljárásról szóló törvényben (Be.) meghatározott – egyébként idén nyáron nemzetközi nyomásra hatályon kívül helyezett – szabályai sértették a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot. Minden ügyet ugyanis a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bírónak kell tárgyalnia, s ez több mint ötven esetben nem így történt. Az OBH elnökének döntése ellen ráadásul nem volt helye fellebbezésnek.

Az AB 2011 decemberében már határozott az ügyáthelyezésről, és akkor is hasonló következtetésre jutott, kimondva, hogy az „alkotmányellenes és egyben nemzetközi szerződésbe is ütközik”. Ezt követően a parlament elfogadta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és az OBH elnökének más bíróság kijelölésére vonatkozó hatáskörét alkotmányos rangra emelte. Az alkotmánybírák az átmeneti rendelkezések jelentős részét megsemmisítették, beleértve ezt is. A válasz az alaptörvény negyedik módosítása volt, amit az ősszel elfogadott ötödik követett, s azzal már törölték az OBH-elnök e kifogásolt jogosítványát.

Hack Péter büntetőjogász szerint azért különösen súlyos, ami történt, mert szakértők már 2011-ben figyelmeztettek rá, hogy az ügyáthelyezés erősen aggályos. Ezt éppen két esztendeje az AB is kimondta, ennek ellenére az OBH elnöke még tavaly is számos esetben élt alkotmányellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző jogkörével. Hack szerint bizonyos, ha valamelyik ügy az emberi jogi bíróság elé kerül, ott kimondják majd: a magyar állam megsértette a vádlottak alapvető, nemzetközi egyezmények által is garantált emberi jogait.

– Jogsértő eljárásban nem születhet helyes eredmény – hangsúlyozta Hack –, ezért ha Strasbourgban a bírósági ügyek áthelyezése miatt valóban elmarasztalják az államot, nincs más megoldás, mint az egészet a már törvényes bíró előtt újrakezdeni. Ebben az esetben pedig felvetődik, lesz-e valaki, aki vállalja a felelősséget az elvesztegetett időért – az emberi jogi bírósághoz panaszt csak a jogerős, vélhetően évek múlva másodfokon születő ítélet kimondása után lehet benyújtani – és a sok felesleges munkáért.

Forrás: Népszabadság online

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.