" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

aug
21

Ahogyan azt a blogunkon elhelyezett számláló is jelzi, mostanra 120 nap telt el azóta, hogy Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét meghallgatta az Alkotmánybíróság (AB) a peráthelyezési ügyekkel kapcsolatban, illetve a Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben. A panasz azért született, mert a BKV-pert úgy helyezték át - a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított - Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás a nyilvánosság és az érintettek kizárásával történt meg.

www.nepszava.hu_1.jpg

Mint ahogy arról - sok más sajtóorgánumhoz hasonlóan - mi is beszámoltunk korábban, már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor a parlament kormánypárti kétharmada létrehozta a büntetőeljárási törvényben a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát, ami lényegében a közélet tisztasága elleni, korrupciós bűncselekményeket takarta. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben a vádat emelő illetékes ügyészség jelöljön ki bíróságot, vagy leterheltségre hivatkozva a bíróság vezetője leadhassa az ilyen ügyeket.

Az alkotmánybíróság azonban az új alaptörvény hatálybalépése előtt kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét, mert ezzel többek között a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog csorbulhatott volna. A kormánypárti többség azonban az alaptörvény részévé tette az alkotmányellenes szabályokat azzal, hogy beleírta az átmeneti rendelkezésekbe.

Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék új elnöke 2012. január ötödikén, csütörtökön kapta meg kinevezését Handó Tündétől, az Országos Bírói Hivatal elnökétől. Még meg sem melegedhetett Fazekas széke, a kinevezését követő NYOLCADIK munkanapján  leterheltségre hivatkozva a BKV-ügy tárgyalásának áthelyezését kezdeményezte kinevezőjénél, a fideszes EP-képviselő feleségénél, Handó Tündénél.

Majd Handó sem habozott sokat: a Zushclag-ügyben már bizonyított Kecskeméti Törvényszékhez utalta az ügy tárgyalását. 

hando_tunde.jpg

2012. december 28-án az AB az átmeneti rendelkezéseket, - amelyek a bírósági ügyek áthelyezhetőségét megteremtették -, hatályon kívül helyezte, ennek ellenére hiába kezdeményezték a védők az ügy Budapestre helyezését, a tárgyalást vezető Hadnagy Ibolya úgy érvelt, csak formai okokból semmisítették meg az átmeneti rendelkezéseket, s az áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok hatályban vannak.

A civil szféra, a jogvédők és az Európai Bizottság is tiltakozott az áthelyezések ellen, mert aggályosnak találták a demokratikus berendezkedésre nézve.

„A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívja az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2012. február 17-én élt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben rögzített jogával, és kilenc bírósági eljárás lefolytatására vidéki törvényszékeket jelölt ki. A kijelölések indoka a Fővárosi Törvényszék túlterheltsége volt.”

...

„A Velencei Bizottság pedig a negyedik alkotmánymódosítást az igazságszolgáltatás és a szólásszabadság elleni támadásnak tartja. A jogászok erős fenntartásokkal nyilatkoztak az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásáról, illetve az OBH peráthelyezési jogáról.”

Handó Tünde meghallgatásával kapcsolatban is felvetődtek aggályok, főként annak zárt ajtók mögötti lebonyolítása, illetve titkosítása miatt. Később a társadalmi nyomás hatására a meghallgatás jegyzőkönyvét nyilvánosságra hozták.

„Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.

Az Alkotmánybíróság (AB) főtitkárának közleménye szerint az AB a nyilvánosság kizárásával hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a Hagyó-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során. Az eljárás alapja, hogy az OBH elnöke Budapestről Kecskemétre tette át az ügyet. Az alkotmányjogi panasz benyújtói egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az ügyáthelyezéséről csak a vádhatóság képviselője fejthette ki véleményét, a vádlottak és védőik nem.”

A vihar ezzel nem ült el, hiszen a negyedik alkotmánymódosítás során ismét lehetőség nyílt a perek áthelyezésére. Ez ellen a Velencei Bizottság, de még személyesen José Manuel Barroso is tiltakozott.

Ezután, az újabb kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében, a kormány beadta a derekát, és az Országgyűlés megszavazta az ötödik alkotmánymódosítást is.

"Két ügyben is enged a kormány Barroso „fenyegetőzésének″

„Az Index korábban a nap folyamán kormányzati körökből úgy értesült, hogy Brüsszel kritikáira és José Manuel Barroso levelére reagálva a koalíció még ma indítványt terjeszt be az Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat módosítására.

Ez délutánra meg is történt, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence jegyzik azt a módosítót, mely egyrészt a bíróságok igazgatásáról szóló törvényt úgy módosítja, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének peráthelyezési jogköre ne terjedjen ki az Európai Uniót érintő perekre,”

A Wall Street Journal erről így számolt be:

"Magyarország kész ismét, immár az 5. alkalommal módosítani az Alkotmányt, hogy elkerülje a Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárását. A három, széles körben antidemokratikusnak minősített változtatás közül a magyar fél kettőt hajlandó visszacsinálni (peráthelyezés, különadó nemzetközi bírság esetére), ahhoz viszont ragaszkodik, hogy a kereskedelmi tévék ne adhassanak választási reklámot. Helyi és nemzetközi jogvédő csoportok, továbbá az Európa Tanács, valamint a Bizottság által felállított független testületek azzal vádolták meg az Orbán-kormányt, hogy az olyan reformokat hajt végre, amelyek sértik a jogállamot és meggyengítik a demokráciát."

431617_299356363513157_1066289176_n.jpg

A fentiekben említett meghallgatás óta tehát eltelt 120 nap. Szeretnénk tudni, hogy:

- Ha már mindenki elismerte, hogy jogellenes a peráthelyezés, akkor miért kell még várni az AB ezzel kapcsolatos állásfoglalására?

- Mikor születik döntés a korábban áthelyezett peres ügyek, köztük a kiemelkedő érdeklődés kísérte BKV-per áthelyezésével kapcsolatban?

- Elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság bizonytalan a döntésben egy olyan helyzetben, amiben korábban már egyszer döntött, amiben a kormány is cselekedett, és amiben Európa egyetért?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.