" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

júl
27

A www.hagyomiklos.com összefoglalója

Szívós Máriának a Fővárosi Bíróság tanácselnökeként, később pedig az Alkotmánybíróság tagjaként többször is szerepe volt a BKV-ügy menetének alakulásában. Döntési szerepe volt a vádlottak kétes indokú előzetes letartóztatásában és azok automatikus meghosszabbításában. Határozatainak következményeként több vádlott került elfogadhatatlan körülmények közé előzetes fogvatartása során. Alkotmánybíróként pedig különvéleményeivel hátráltatta a per törvényes bírósághoz való jogának érvényesülését.

Szívós Mária 1949-ben született. Szegeden szerzett jogi diplomát 1978-ban, a rendszerváltás előtt ügyvédként dolgozott Csongrád megyében. 1993-ban lett bíró a budapesti II. és III kerületi bíróságon, büntető ügyszakon. 1995 óta tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. 2000-ben került a Fővárosi Bíróságra, 2001-től a bíróság titkárságvezető-helyettese. 2002-től a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának bírája, majd kinevezett fővárosi bíró. 2008-tól a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácselnöke. A Fővárosi Bíróság bírájaként Szívós 2006 őszén számos előzetes letartóztatás ügyében járt el másodfokon, és az első fokon elrendelt letartóztatások nagyobb részét megszüntette. A 2010-ben kirobbanó BKV-ügyben ellenkezőleg járt el. Többször hozott a vádlottakra nézve kedvezőtlen - ma már megkérdőjelezhető - döntést az előzetes letartóztatásba helyezésekkel és azok meghosszabbításával kapcsolatban. 2011 júniusában a fideszes országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta. [forrás: A kemény kritikustól a kordonbontás-védelmezőig - Kik az új alkotmánybírósági jelöltek?  - Origo, 2011.06.08.]

Szívós Máriának a Fővárosi Bíróság tanácselnökeként sokszor volt döntő szerepe előzetes letartóztatások megszűntetésében, jóváhagyásában és meghosszabbításában. A TASZ értékelése szerint a 2006-os zavargások során indult büntetőeljárások idején a Szívós által vezetett tanács – az első fokon eljáró bírósági döntések döntő többségét megváltoztatva – szabadlábra helyezte az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket, és ezt az ügyeket vizsgáló parlamenti albizottság elnöke is méltatta. Ugyanakkor a Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsvezetőjeként kulcsfontosságú szerepet töltott be a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések – különös tekintettel az előzetes letartóztatás – hazai gyakorlatának alakításában – fogalmazozz a jelentés. A civilek szerint azonban az ilyen határozatokra jellemző egyfajta automatizmus, a bíróságok előszeretettel rendelik el az előzetes letartóztatást. Strasbourgban már 12-szer ítéltek Magyarország ellen az ilyen ügyekben. [forrás: Megválasztották az öt új alkotmánybírót – Index – 2011.06.27.]
Szívós Mária a BKV-ügyben is többször került döntéshelyzetbe. Itt épp ellenkező határozatokat hozott, mint a zavargások esetében. Szigorúbb kényszerintézkedést rendelt el a BKV-ügyben öt vádlottal szemben is. Tette mindezt úgy, hogy legtöbb esetben automatikusan, megkérdőjelezhető indokra, nem létező adatra hivatkozott. Ezt követően több vádlottnak is elfogadhatatlan körülmények közt kellett töltenie előzetes letartóztatását Szívós döntésének következményeként. A BKV-ügy kirobbanásakor Szívós Mária hagyta jóvá másodfokon az ügy első gyanúsítottjának, Szalainé Szilágyi Eleonórának, a BKV volt humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását [forrás: A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 30.Bnf.102/2010/2. számú végzésével helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatást elrendelő határozatát - A tanács elnöke, előadó bíró: Dr. Szívós Mária  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja], annak meghosszabbítását [forrás: Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 30.Bnf.461/2010/2. számú végzése, melyben helybenhagyja a Budai Központi Kerületi Bíróság 17.Bny.241/2010/2. számú, az előzetes letartóztatást 2010. május 08-ig meghosszabbító határozatát. - Előadó bíró: Dr. Szívós  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja]. Majd később a lakhely elhagyást házi őrizetté szigorította. [forrás: A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 30.Bnf.1128/2010/2. számú végzése, melyben megváltoztatja a Budai Központi Kerületi Bíróság 17.Bny.815/2010/4. számú végzését, és mellőzi a lakhely elhagyás elrendelését és házi őrizetet rendel el  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja]
Szívós továbbá szigorúbb kényszerintézkedést rendelt el Hagyó Miklós három korábbi munkatársával szemben is. Előzetes letartóztatássá változtatta Regőczi Miklós, Horváth Éva és Lelovics Ottó házi őrizetét, érdemi indoklás nélkül. [forrás: A BKV-ügy nyertesei: Szívós Mária alkotmánybíró  - Hagyó Dosszié blog, 2012.08.27] Regőczi Miklós volt BKV vezérigazgató-helyettest 2010.02.03-án vették őrizetbe, egy időben Mesterházy Ernő fővárosi tanácsadóval és Zelenák Tiborral, a BKV egykori kommunikációs főosztályvezetőjével. Mesterházy aznap vallomást tett, és panaszt emelt a gyanúsítás ellen. Azonban szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélyére hivatkozva kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség mindhármuk előzetes letartóztatását. Mesterházyt és Zelenákot előzetes letartóztatásba helyezték. Regőczi házi őrizetben került. [forrás: Mesterházy, Zelenák előzetesben, Regőczi házi őrizetben  - Index, 2010.02.05.] Azonban 2010. február 3-i vallomását követően – amikor nem fogalmazott meg terhelő állításokat feletteseire nézve – Szívós Mária február 17-én őt is előzetes letartóztatásba helyeztette, függetlenül attól, hogy nem volt bizonyíték a szökés veszélyére. [forrás: Regőczi Miklós VIII. rendű vádlott vallomása a Kecskeméti Törvényszéken 2012. november 06. napján  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] Lelovics Ottónak, Hagyó kommunikációs munkatársának  - előzetes letartóztatása helyett - házi őrizetet rendelt el a Budai Központi Kerületi Bíróság, azzal az indokkal, hogy nála sem áll fenn a szökés veszélye. Ennek ellenére azonban Szívós Mária másodfokon felülbírálta a házi őrizetet, és a legszigorúbb kényszerintézkedést rendelte el, [forrás:  A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 30.Bnf.1355/2010/2. számú végzése, melyben dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság 15.Bny.1017/2010/2. számú végzésének megváltoztatásáról – hagyó Miklós hivatalos honlapja] majd annak meghosszabbítását is. [forrás: A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 30.Bnf.2833/2010/2. számú végzése, melyben helybenhagyja a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.Bny.44717/2010/2 számú határozatát , és meghosszabbítja Lelovics Ottó előzetes letartóztatását 2010. november 26-ig  – Hagyó miklós hivatalos honlapja] Lelovics összesen hat hónapot töltött börtönben. Ezt követően pedig házi őrizetét is meghosszabbította Szívós. [forrás: A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 30.Bnf.3311/2010/2. számú végzése, melyben helybenhagyja a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.Bny.46723/2010/2 számú határozatát , és meghosszabbítja Lelovics Ottó házi őrizetét 2010. december 24-ig  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] Horváth Éva, Hagyó Miklós sajtóreferensének házi őrizetét szintén érdemi indoklás nélkül módosította előzetes letartoztatásra [forrás: A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 30.Bnf.1355/2010/2. számú végzése, melyben dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság 15.Bny.1017/2010/2. számú végzésének megváltoztatásáról  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] Szívós Mária. Ugyanis azt a bírónő is elismerte, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy egyáltalán felmerült volna a megszökés, összebeszélés, vagy bizonyítékok megsemmisítésének csak a szándéka is, de lehetségesnek tartotta, hogy a jövőben fel fog merülni. [forrás: Észrevételek Mátay-Horváth Éva VI. rendű vádlott vallomására 2013. január 22. napján a Kecskeméti Törvényszéken  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] Horváth Évát előzetes letartóztatása során, vallása miatt rengeteg megalázás érte. Szemetet öntöttek a zárkája közepére, belekeverve a személyes dolgait, és „takaríts zsidó" felszólítással szégyenítették meg. Azt mondták neki, hogy ha továbbra is bemegy hozzá a rabbi, nem fogják tudni megóvni attól, hogy „beüsse magát”. Ezen felül a börtönorvosok a tudta nélkül próbálták Rivotrillal bekábítószerezni. Elmondása szerint előfordult az is, hogy 54 C fok volt a 4 fős 6 m2-es zárkában, és rájuk csukták az egyetlen, levegőt szolgáltató nyílást. A kihallgatásokra pedig teljes bilincsben vitték, mint a gyilkosokat – ezzel súlyos, sok esetben kezeletlen sérüléseket okozva. Amikor ezt szóvá tette a kísérő BV őrnek, akkor az azt válaszolta „kussoljon, mert úgy veszi, megtámadta, és akkor törvényesen rá is lőhet”. [forrás: „BKV-per: „Takaríts, zsidó!” – Népszava online, 2013.01.17.] Minderre a megaláztatásra nem került volna sor akkor, ha Szívós Mária nem rendeli el az előzetes letartóztatást egy feltevésre hivatkozva.
Szívós Mária volt szintén, aki háromszor is [Forrás: A Fõvárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 28.Bnf.1850/2010/2. számú végzéseA Fõvárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 30. Bnf.2755/2010/2. számú végzéseA Fõvárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 29. Bnyf.3238/2010/3. számú végzése  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] kritika nélkül jóváhagyta Hagyó Miklós előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy nem is létezett. [ forrás: Kádár Éva - Egy (alkotmányos alapjogok hatálya alól) kiemelt ügy – jogifórum.hu]

Az előzetes letartóztatást elrendelő, majd meghosszabbító végzések rendszerint a „szökés és elrejtőzés veszélyét” jelölték meg, mint a fogva tartás szükségességét igazoló okot. Hagyó Miklós előzetes letartóztatását lényegében ugyanezeknek az indokoknak az automatikus megismétlésével hosszabbította meg Szívós Mária, így Hagyó összesen kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban igen csak kétséges indokok alapján. [ forrás: Kádár Éva - Egy (alkotmányos alapjogok hatálya alól) kiemelt ügy – jogifórum.hu] Hagyó Miklós védőjének ellenérve szerint ugyanis, nem állt fönt a szökés veszélye. Hagyó 6-8 hónapja tudott a nyomozásról, arról, hogy az eljárásban közel másfél tucat gyanúsított meghallgatására került sor, azonban nem hagyta el az országot, nem tanúsított olyan magatartást, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy az eljárás hatálya alól ki akarná vonni magát. Rendszeresen nyilatkozott, folyamatosan jelezte jelenlétét, hogy igazolja, nem akar elszökni, és nem élt a diplomata útlevele által biztosított lehetőséggel. [forrás: Jogsértő volt Hagyó fogvatartása?  – Népszava online, 2012.02.08.] Ha szökni akart volna, parlamenti képviselőként egészen 2010 májusáig megtehette volna, mert védte a mentelmi jog. Ugyanígy módja lehetett volna a tanúk befolyásolására, bizonyítékok elrejtésére is. Sőt kevéssel a letartóztatása előtt jelentős összegű hitelt fizetett vissza, ami ugyancsak a szökés gyanúját cáfolta. [forrás: Nokiásdoboz: hol volt, hol nem volt  - Népszabadság online, 2013.06.02.] Emellett Hagyó védője már a letartóztatás előtt jelezte a BRFK-nak, hogy védence bármikor és bárhol a hatóságok rendelkezésére áll [forrás: Bezsenyi Mihály ezredes úrnak címzett, 2010. május 11. napján kelt, és személyesen érkeztetett levél (pdf)  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] Ennek ellenére a másodfokon eljáró bíróság, Szívós Mária tanácselnök vezetésével szökési adatra hivatkozva elrendelte az előzetes letartóztatást[forrás: A Fõvárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 28.Bnf.1850/2010/2. számú végzése  – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] Sőt Tóth Gábor akkori rendőrfőkapitány is névvel vállalta, hogy a BRFK birtokában van egy olyan adat, ami Hagyó szökési szándékára utal. [forrás: A főkapitány BKV-ügyekről: még bármi megtörténhet  – Népszabadság online, 2010.05.26.] Hagyó védőjének fellebbezéseit Szívós háromszor is automatikusan elutasította. Az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról szóló végzésekben is minden alkalommal arra a bizonyos rendőrségi jelentésre hivatkozott, melyben a szökésre utaló adat szerepel. [forrás: A BKV-ügy nyertesei: Szívós Mária alkotmánybíró - Hagyó Dosszié, 2012.08.27.] Ez az adat azonban a mai napig nem került elő. Hagyó védője már 2010. júniusi beadványban kérte az ügyészséget, hogy bocsássa a védelem rendelkezésére az előzetes letartóztatás alapjául szolgáló bizonyítékokat. A kérelmet az ügyészség érdemi indoklás nélkül elutasította. Arra hivatkoztak, hogy a védelem - bizonyos iratokon kívül - csak akkor kaphat másolatot a nyomozati iratokról a nyomozás befejezése előtt, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti. A védő az elutasítás ellen panaszt (panasz dóri) nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdéses bizonyíték nem a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményre, hanem a szökésveszélyre vonatkozik. A panaszra azonban nem kaptak kielégítő választ. [forrás:  Népszava: jogsértő volt Hagyó fogva tartása? – Népszava online, 2012.02.08.]A védelem az ügyészség által hivatkozott "adatot" azóta sem ismerte meg, sőt, az iratismertetés során átadott dokumentumok között sem találták. Az ügyészség tehát mindvégig egy olyan adatra hivatkozva érvelt a legszigorúbb kényszerintézkedés mellett, amelyet - az európai joggal ellentétesen - nem ismertetett a védelemmel, és amelynek így létezése is kétséges. [forrás: Az a bizonyos - nem létező - adat... – Hagyó Dosszié blog, 2012.08.21.]Ezen felül azóta több hivatalos végzés is kimondta, hogy nem találta a szökésre utaló adatot. Először 2011. február 23-án - mikor elrendelték Hagyó házi őrizetbe helyezését – mondta ki végzés, hogy nem találtak szökésre utaló adatot. [forrás:  Fővárosi Bíróság, mint másodfok bíróság 21.Bnf.470/2011/2. számú végzése Hagyó Miklós házi őrizetének elrendeléséről] (pdf) – Hagyó Miklós hivatalos honlapja, 2011.02.23.] Később a másodfokú bíróság 2011 június 10-i szabadlábra helyező végzésében szintén rögzítette, hogy  nem létezett olyan információ, rendőri jelentés, vagy bármilyen más adat, ami alátámasztotta volna az ügyészség indokát dokumentációjában. [forrás: A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 31.Bnf.1448/2011/2.számú végzése] (pdf) – Hagyó miklós hivatalos honlapja] A 2013. április 23-án pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága is neki adott igazat. A strasbourgi döntés szintén hiányolta ezt a bizonyos adatot. Hagyó Miklós fogvatartásának elfogadhatatlan körülményeivel kapcsolatban fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A beadvány [forrás: Hagyó Miklós kontra Magyarország - Kérelem száma: 52624/10 – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] szerint ugyanis az őt fogva tartó magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyét is megsértették. Úgy mint a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, a családi élethez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. [forrás: Dr. Kádár András Kristóf ügyvéd jogi összefoglalója a Hagyó Miklós kontra Magyarország (52624/10 sz.) ügyben – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] Ugyanis ha a védő nem férhet hozzá azokhoz a nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete nélkül nincs lehetősége cáfolni védence fogva tartásának jogszerűségét, akkor sérül a fegyveregyenlőség elve. Strasbourg tehát Hagyó javára döntött, mivel szintén hiányolta azt a bizonyos adatot. Ítéletük pedig alátámasztotta azt, hogy nem állt fenn a szökés veszélye. [forrás: Igazat adott Hagyónak a strasbourgi bíróság – Index, 2013.04.23.] A mai napig nem tudni tehát, hogy Szívós Mária mégis mire hivatkozva hosszabbította meg automatikusan háromszor is Hagyó Miklós előzetes letartóztatását.
Szívós Mária mellett - a vádlottak panaszaival, a strasbourgi ítélettel, és a többi hivatalos végzéssel szemben –Hommonai János, a BKV-per ügyésze állt ki. A tárgyaláson észrevételében abszurdnak nevezte az előzetes letartóztatások és az alkotmánybírói kinevezés közti összefüggést. [Forrás: Dr. Hommonai János ügyész észrevétele, és a bizonyítási indítványokra tett nyilatkozata 2013. január 22. napján a Kecskeméti Törvényszéken - Hagyó Miklós hivatalos honlapja]

A történtek után 2011 júniusában a kétharmados fideszes országgyűlés - a Strasbourg által is megerősített „szakmai hibák ellenére” - az Alkotmánybíróság (AB) tagjává választotta Szívós Máriát. Kinevezésének köszönhetően Szívós elkerülte nyugdíjazását, ami hónapokon belül esedékessé vált volna. Azóta a nyomozási bírából alkotmánybírává előléptetett Szívós Mária minden a demokrácia és a jogállamiság szempontjából fontos alkotmánybírósági döntéshez különvéleményt fűz, amelyben kifejti miért is nem ért egyet az adott határozattal.
Már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor 2011-ben a parlament kormánypárti kétharmada létrehozta a büntetőeljárási törvényben a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben a vádat emelő illetékes ügyészség jelöljön ki bíróságot, vagy leterheltségre hivatkozva a bíróság vezetője leadhassa az ilyen ügyeket. Szívós Mária egyedüliként fogalmazott meg különvéleményt, amikor a taláros testület kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét.  [forrás: Megszolgálja „gazdáit” Orbánék embere – Hagyó Dosszié -  2013.01.05.]  Mivel az AB megakadályozta, hogy egy adott ügyben eljáró bíróságot a fideszes legfőbb ügyész, Polt Péter jelölhessen ki, más megoldás született.  2011. december 31-én az országgyűlés elfogadta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelynek köszönhetően lehetősége nyílt a fideszes EP képviselő feleségének, Handó Tünde OBH elnöknek arra, hogy áthelyezze a BKV-ügyet. [forrás: BKV-ügy – a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve? - Kádár Éva, Jogi Fórum ] Az Alkotmánybíróság 2012. december végén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, melyek lehetőséget nyújtottak az ügy áthelyezésére. Természetesen Szívós Mária különvéleményével. [forrás: Alkotmányellenesen marad Kecskeméten Hagyó? – Népszava online, 2013.01.07]

Szívós Mária mindvégig kiállt a BKV-ügy áthelyezése mellett, holott a bíróság kijelölésének joga miatt az OBH szabályozását és Handó Tündét is sok bírálat érte. [forrás: BKV-ügy – a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve? - Kádár Éva, Jogi Fórum] A széles körben antidemokratikusnak tartott kecskeméti peráthelyezés ellen a civil szféra, a jogvédők, a Velencei Bizottság [forrás: Most Balogtól akarják visszavenni a kitüntetést – 168 Óra online, 2013.06.06.], az Európai Bizottság, de még személyesen José Manuel Barroso is tiltakozott. [forrás: Két ügyben is enged a kormány Barroso „fenyegetőzésének″ - Index, 2013.04.15.]
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívta az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt. [forrás:  Bíróságot kijelölni veszélyes! - TASZ.hu, 2012.02.23.] Az Alaptörvény XXVIII. cikke ugyanis mindenkinek biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelynek része a törvényes és pártatlan bírósághoz való jog. Ez által küszöbölhető ki, hogy bárkiben felmerüljön: nem véletlenül került egy ügy adott bíró elé. Tehát nem lehet indokolt, hogy az OBH elnöke mindenféle kontroll és jogorvoslati lehetőség nélkül más bíróságot jelöljön ki, mert az sérti a peres felek, illetve terheltek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. [forrás: Orbánék bírósága megkezdte működését – 168óra online, 2012.02.24.]

szív2.jpg

Szívós Mária és az Alkotmánybíróság többi tagja a BKV-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során 2013. április 23-án hallgatta meg Handó TündétHagyó Miklós ott akar lenni a meghallgatáson. [forrás: Hagyó-ügy: az Ab elé áll Handó – Népszava online, 2013.04.05.] De hiába kérelmezték a BKV-ügy védői a meghallgatás nyilvánosságát. [forrás: Kádár András válasza az AB nyilvános meghallgatására – Hagyó Miklós hivatalos honlapja.] A meghallgatásra zárt ajtók mögött, az érintettek és a nyilvánosság kizárásával került sor. Emiatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott. [forrás:  Jogvédők: Handó alkotmánybírósági meghallgatását nyilvánossá kellene tenni – Népszabadság online, 2013.04.22.] Szerintük sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatta meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A tiltakozást figyelmen kívül hagyva a meghallgatásról készült felvételt az Ab végül 10 évre titkosította. [forrás: Sérül a közhatalmi döntéshozatal nyilvánossága? - Nem nyilvános Handó alkotmánybírósági meghallgatása - Jogvédők tiltakoznak – Jogifórum.hu, 2013.04.23.] A meghallgatás óta már több mint 90 nap telt el, Szívós Mária és AB viszont még nem foglalt állást a korábbi peráthelyezésekkel, így a kiemelkedő érdeklődés kísérte BKV-per áthelyezésével kapcsolatban sem, holott már mindenki elismerte, annak jogellenességét. [forrás: Lép-e már az AB Handó ügyben?  - Egyenlítő blog, 2013.07.23.]
Szívós Mária továbbá különvéleményt fogalmazott meg a választási regisztráció védelmében is  [forrás: Megszolgálja „gazdáit” Orbánék embere – Hagyó Dosszié -  2013.01.05.] Emellett ellenezte, hogy a bírák kötelező nyugdíjazását megakadályozza a taláros testület. Szívós Máriána k, ha nem léptetik elő alkotmánybírává, 2012 év végén nyugdíjba kellett volna vonulnia. [forrás:A BKV-ügy nyertesei: Szívós Mária alkotmánybíró  - Hagyó Dosszié blog, 2012.08.27.] Továbbá megjegyzendő, hogy a jogszabályokat szigorúan véve Szívós nem is lett volna alkotmánybírónak választható, mivel semmiféle tudományos munkássága nem volt. [forrás:  Nyilvános jelentés a FIDESZ–KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltről – ekint.org]

Tárgyalótermi vallomások Szívós Máriáról

„A másodfokú bíróság -, akinek vezetője ma már a kormánypárt által kinevezett alkotmánybíró – érdemi indoklás nélkül módosította ezt előzetes letartoztatásra. Ugyanis azt dr. Szívós Mária bírónő is elismerte, hogy bár semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy egyáltalán felmerült volna bennem a megszökés, összebeszélés, vagy bizonyítékok megsemmisítésének csak a szándéka is, de hátha majd a jövőben felmerül.”… „A mostani alkotmánybíró asszony (dr. Szívós Mária) határozatában foglalt – jogilag nem objektív – indoklásában alapvető emberi jogomat is sárba taposta.”

 Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott vallomása a Kecskeméti Törvényszék 1.B.73/2012/4. sz. büntető ügyében

„A nyomozati bíró az ügyészség indítványával ellentétben egyszer sem tartotta szükségesnek az előzetes letartóztatás elrendelését, az egyik másodfokú döntés pedig semmilyen kényszerintézkedést nem tartott jogosnak … Azonban volt egyetlenegy bírói tanács másodfokon, ami szükségesnek látta a 30 napos előzetes letartóztatást. Nem fogják elhinni ki vezette ezt a bírói tanácsot, dr. Szívós Mária. Tehát az én esetemből egyszer adtak helyt az ügyészség indítványának és ezt pont dr. Szivós Mária tette.”

Regőczi Miklós VIII. rendű vádlott észrevétele a 2013. január 22-én elhangzottakra - Kecskeméti Törvényszék 2013. április 25 

„A Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. május 17-én megtartott ülésén az ügyészség előzetes letartóztatásra irányuló indítványát elutasította, és velem szemben házi őrizetet rendelt el alábbi indokkal:

"egy nyomozás során rendhagyó eset az, ha a gyanúsítottakkal szemben csak az első gyanúsítotti meghallgatásukat követően, hónapokkal később kerül sor kényszerintézkedés elrendelésének indítványozására. .... Nem cáfolható az a védői érvelés sem, hogy a gyanúsítottak már az év eleje óta tisztában voltak azzal, milyen súlyú bűncselekmény miatt folyik ellenük büntetőeljárás, ennek ellenére nem vonták ki magukat az eljárás hatálya alól, a hatóságok idézésein minden alkalommal megjelentek."

Sajnos a Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsa 2010. május 26-án kelt végzésében a Budai Központi Kerületi Bíróság előbb idézett döntését, és annak indoklását nem osztotta, és annak végzését megváltoztatva velem szemben előzetes letartóztatást rendelt el.”

V. rendű vádlott vallomás részlet 

 

Forrás: Wikipédia

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.