" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

máj
7

Az előzetes letartóztatás hazai intézménye akár kétélű fegyvernek is tekinthető. Ez látszik abból, hogy a törvényben maximalizált négy évi előzetes letartóztatásuk után, mivel elsőfokú bírósági ítélet sem született az ügyükben, a múlt héten három rablógyilkos szabadon hazatérhetett. Ugyanakkor az előzetesről döntő bírák jogvédők szerint gyakran az ügyészi indítvány alapján döntenek, figyelmen kívül hagyva a gyanúsított egyéni körülményeit, így sokakat jogtalanul tartanak a börtönökben.

Ha nem is jelentősen, de tavaly tovább nőtt az előzetes letartóztatásban lévők száma: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának adatai szerint 2012-ben 4888-an voltak ilyen kényszerintézkedés alatt, és bár az előző két évhez képest ez nem nagy növekedés - 2010-ben 4803-an, egy évvel később már 4875-en -, 2008-ban még 4356 előzetes fogvatartottat rögzítettek. Eközben viszont nem csökken az intézmények telítettsége: tavaly és 2011-ben is több mint 17 ezren élvezték valamely börtön vendégszeretetét - tavaly 17 ezer 179-en, egy évvel korábban 17 ezer 210-en -, amely viszont továbbra is ötezerrel több, mint ahány rabot el tudnak helyezni az egyes intézmények. Már ebből is kiderül, hogy a bírósági rendszer átalakítása és az "arányos teherelosztással" indokolt - az Európai Bizottság által is erősen bírált - ügyáthelyezések ellenére az eljárások nem gyorsultak.

Mindez Orbán Viktor figyelmét is felkeltette, legalábbis a Magyar Rádió kérdésére haladéktalan lépést ígért. Egy hete ugyanis, négy év előzetes letartóztatás után egy rablógyilkos-banda három tagja térhetett haza Ároktőre, miután még első fokú ítélet sem született ügyükben, és letelt a törvény által szabályozott, maximálisan előzetes letartóztatásban eltölthető idő. A sorozatrablásokkal és gyilkosságokkal vádolt, egymással rokonságban álló banda tagjait 2009 áprilisában érték tetten. Akkor már egy éve figyeltek ki jobb módú idős embereket, akikhez az éj leple alatt visszatértek, hogy kirabolják őket. Áldozataikat megkötözték, majd súlyosan megverték; volt 80 éves ember, akit bottal ütöttek, rátapostak, és volt, akire rádobták az ágyat, amire rá is ugrottak. Hasonló brutalitással két embert öltek meg. R. Elemér és két fia most házi őrizetbe került, és bár a rendőrség naponta háromszor tesz látogatást náluk, szinte semmi nem garantálja, hogy nem próbálkoznak a szökéssel, miután akár életfogytiglanra is ítélhetik őket. (Perük 2011. novemberében indult a Fővárosi Törvényszéken.)

Az ügy azonban - noha közben bíróváltás is történt - a szakértőknél lassult le: a Fővárosi Törvényszék szerint, mint azt az Origónak ismertették, a DNS-szakértőt még a vádemelés előtt kirendelték a Semmelweis Egyetemtől, ám egy évvel később a vizsgálat törvényi változások miatt átkerült a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézethez (BSZK) - amely nem készítette el időben a véleményt, és az előre kiszabott határidőhöz képest is egy év négy hónapot késtek. Ugyanakkor a DNS-vizsgálat nélkül az ügy nem lezárható.

"Közöttünk járnak idős embereket megölő bűnözők, mert a magyar igazságszolgáltatás nem volt képes őket időben elítélni. Ez megengedhetetlen" - kommentálta a rádióban az esetet a kormányfő, hozzátéve: már megkérte az igazságügyi minisztert, "járjon az ügy végére", maga pedig "alapos kivizsgálást követel", hogy kikerüljenek azok az akadályok a magyar jogrendszerből, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a hatóságok kellő időben zárjának le ügyeket.

Ez Bánáti János, Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a büntetőeljárási törvény hibája is, amely túl tágan értelmezi az előzetes szabályait. Itt ütközik ki, hogy az előzetes intézménye kétélű fegyver: a Helsinki Bizottság szerint a bírák gyakran automatizmusból döntenek, többször helybenhagyva az ügyészi indítványt, figyelmen kívül hagyva az ügy és a vádlott "egyéni sajátosságait", amely viszont súlyos jogsértés. "Az előzetesről határozó bíró számára személyesen sokkal kisebb rizikó bent tartani, mint kiengedni a terheltet. Ha nem rendeli el vagy hosszabbítja meg az előzetest, és a gyanúsított vagy vádlott megszökik, vagy újabb bűncselekményt követ el, sokkal élesebben merülhet fel a bíró felelőssége, mint ha az eljárás végén felmentik a vádlottat" - hívja fel a figyelmet a Helsinki.

70655.jpghttp://www.borsonline.hu


A bizottság számos magyar, korábban előzetesben lévő sértettet képviselt a strasbourgi bíróság előtt, amely nem ritkán állapítja meg, hogy szükségtelenül, vagy szükségtelenül sokáig volt előzetesben. Ilyen esetekben a magyar állam fizet kártérítést. Az Emberi Jogok Európai Bírósága legutóbb például a 2010 májusától 2011 februárjáig előzetesben lévő Hagyó Miklósnak adott igazat, ugyanis az intézkedést nem indokolta megfelelően a bíróság. A magyar államnak összesen 18 ezer 500 eurót - azaz nagyjából 5 millió 550 ezer forintot - kell fizetnie.

Kijönnek a romagyilkosok is?

Könnyen az ároktői gyilkosok sorsára juthat a romák elleni gyilkosságsorozat négy vádlottja: a négy férfit 2009. augusztus 21-én fogták el, azóta vannak előzetesben. Perük 2011. március 25-én kezdődött, ugyanakkor idén augusztusban letelik a négy év. Bár a bíróság még a nyári ítélkezési szünet előtt lezárná első fokon az ügyet, még a perbeszédek sem kezdődtek meg.


 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.