" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

már
8

A Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-per 2012 nyara óta tart. Hagyó Miklós volt főpolgármester helyettest és társait a közlekedési vállalatnál vélt visszaélések miatt idézték bíróság elé. A jelenleg is folyamatban lévő tárgyalások eseményeiről számos sajtóorgánum adja közzé tudósításait, de ebben az ügyben is sok esetben a Magyar Távirati Iroda (MTI) híreit veszi át a média.

Azonban az, aki az MTI információit követi a BKV-perrel kapcsolatban, a tárgyalás lényeges eseményeiről marad le. Az MTI közvetítéseiből ugyanis kimaradt, hogy a legtöbb vádlottat a nyomozás során megfenyegették, rendőri nyomásra vallottak társaik ellen, minek okán nem tartják fent korábbi terhelő vallomásaikat. Kifolyólag az MTI arról sem tudósított, hogy Balogh Zsolt, volt megbízott BKV vezérigazgató is visszavonta a BKV-per alapját képző minden korábbi vallomását.

mouthtape-flickr-jennifermoo.jpg

 

A sajtószabadság kérdése Magyarországon, nemzetközi bírálatok


A Fidesz-kormány, amikor 2010 tavaszán kétharmados többséggel hatalomra jutott, azonnal megkezdte az irányú intézkedéseit, hogy megszerezze a média feletti ellenőrzést. Az MTI elfogultsága (a Hagyó-üggyel kapcsolatban) nem új keletű dolog. Abban, hogy a kétharmad kétharmad lett, komoly szerepet játszott a 2009 őszétől feldübörgő, elképesztően hatásos Hagyó lejárató kampány. [forrás: „A Hagyó-ügy újratöltve – A kihallgatószobák titkai” – 168 óra online, 2012.10.15.]

A Fidesz-kormány újraírta a médiatörvényt, ennek értelmében létrehozott egy teljhatalmú Médiatanácsot, amelynek tagjai között egy sincs, akiről a független sajtó iránti rokonszenvet lehetne feltételezni. A testület elnökét a miniszterelnök nevezte ki, és tagjait a Fidesz által dominált parlament megbízható kétharmados többsége választotta meg – mindannyiukat kilenc éves időtartamra. Még ha a 2014-ben esedékes következő választásokon más párt kerülne hatalomra, az új kormánynak is a kizárólag Fidesz-hívekből álló médiatanáccsal kellene kormányoznia. A Médiatanács messzemenő felügyeletet gyakorol az egész médiaszektor felett. Fennhatósága kiterjed az elektronikus és nyomtatott, állami és magánkézben lévő, de még az online médiára is. Ellenőrzi az összes frekvencia kiosztását, a média egész területén figyeli a tartalmakat, és felhatalmazása van rá, hogy a szabályok megsértése miatt nagy bírságokat rójon ki. Ő írja elő, hogy a hírmédiának az állami felügyelet alatt álló MTI hírszolgálat híreit kell közölni, amely csak csínján ad hírt a kormányt érő bírálatokról. A Médiatanács homályos normákkal szabályozza a médiatartalmakat. Konkrétan minden sajtóorgánumnak átfogó politikai „kiegyensúlyozottságot” kell tanúsítania a hírszolgáltatásában. És a „kiegyensúlyozottságot” egy olyan Médiatanács határozza meg, amely maga politikailag nem kiegyensúlyozott. [forrás: Kim Lane Scheppele: "Hungary’s Free Media" – The New York Times, 2012. 03. 14.]

Az intézkedés óta mind kül-, mind belföldről egyfolytában megalapozott és széles körű bírálat éri az új magyar média törvényt. A világ vezető lapjai, diplomatái és politikai szervezetei fogalmaztak meg sarkos véleményeket a magyar demokrácia állapotával, és a magyar média "szabadságával" kapcsolatban.

 2012. május 5-én Thomas O. Melia, az USA helyettes külügyi államtitkára a magyar ATV-nek adott interjújában aggályosnak nevezte a média helyzetét (Magyarországot hátrébb sorolta a Freedom House „szabad” kategóriából „korlátozottan szabadba”) és az igazságszolgáltatás helyzetét. A Fidesz hozzáállását jellemzi, hogy Deutsch Tamás, a párt EP-képviselője hivatalos Twitter oldalán azt írta az USA helyettes külügyi államtitkáráról, hogy „Ki a faszom az a Thomas O. Melia?”, majd ezen megnyilvánulását újságírói kérdésre „viccesnek” nevezte. [forrás: „Szabad szemmel” – ATV, 2012. 05. 06.]

Eközben Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott a Washington Postnak. A kérdező aggasztónak nevezte, hogy a médiában csak Orbán véleménye jelenik meg, valamint a Médiatanács feje, Szalai Annamária Fidesz-tag és a barátja is egyben. A miniszterelnök erre visszakérdezett: "Ezzel mi a gond?"[forrás: „An interview with Viktor Orban, prime minister of Hungary” – Washington Post, 2012. 04. 06.]

A hírközlés szabályozottságát jól példázza a 2011-es kiretusálási botrány, amelyet az robbantott ki, hogy az MTV és a Duna TV Híradója kitakarta Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét az egyik riportból. Ennek kapcsán azután több volt köztévés híradós nyilatkozott arról, a vezetőik rendszeresen kényszerítették őket, megmondták a riportereknek, mit kell írniuk, kit kell megszólaltatniuk, milyen szavakat kell használniuk, mi a riport központi üzenete. [forrás: „Híradós voltam - kényszerítettek” – NolTV, 2011 12. 09.]

A közmédiás újságírók a hírmanipulációk miatt az MTV székháza előtt éhségsztrájkba kezdtek, amely a mai napig tart. Szerintük a retusálási botrányban nem a valódi felelősöket, a kitakarásra utasító vezetőket büntették meg. [forrás: „Az elmúlt év egyik legdurvább jogsértése” – Népszabadság Online, 2011. 12. 13.]

Nagy Navarro Balázs, a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének alelnöke azt nyilatkozta, hogy addig nem mennek el, és nem adják fel az éhségsztrájkot, amíg az MTVA hírigazgatója, az MTI Hírcentrum vezetője és két helyettese nem távozik posztjáról. Valamint elvárják azt is, hogy a vezetőség kérjen bocsánatot az érintetten túl a közvéleménytől is, amiért az egész ügyről egyetlen egyszer sem tudósított, az emberek csak az MTI-nek adott közleményeikből értesülhetnek. [Forrás: „Azonnali hatállyal kirúgták Élő Gábort” – Index, 2011. 12. 15.]

 

A BKV- per "kifelejtett" részletei

MTI-nek bár magyar állami hírügynökségként fő feladata lenne a sajtó friss hírekkel való ellátása, BKV-perrel kapcsolatos tájékoztatásiakban fontos információk vesztek el. Bár az MTI részletesen számolt be a tárgyalásokon történtekről, a legtöbb tudósításukra jellemző, hogy a hangsúly a régebbi - sok esetben teljesen visszavont – vallomások részletezésén van. Több helyen fogalmaztak ködösen és röviden: "korábbi vallomásait nem tartja fent" vagy "nem cáfolta, de nem is erősítette meg". A hírügynökség sok esetben csak utalt arra, hogy e vallomásokat visszavonták a vádlottak. Sok esetben a címek sem a tárgyalások eseményeit tükrözik. Legtöbbször csak a - sok esetben visszavont - nyomozati vallomások tartalmára utalnak.

 

1.      Hagyó Miklós bírósági vallomása

Hagyó Miklós a kecskeméti tárgyaláson vallomástétele első napján sorra tagadta a vádirat rá vonatkozó állításait. Ahogy az MTI is beszámolt róla, hangsúlyozta, hogy nem hozott létre bűnszervezetet, és részletesen ismertette a vádiratban szereplő vádlott-társaira vonatkozó vallomását. Valamint hangsúlyozta azt is, hogy a vádiratban szereplő vádlottakat semmire nem utasította, nem volt velük üzleti kapcsolata. Hagyó a vádirat több állításáról azt mondta: teljesen megalapozatlanok és számára érthetetlenek. Ezen felül az MTI három bekezdésen keresztül részletezte, mivel vádolják az egykori főpolgármester helyettest.[forrás: „Hagyó-per - Minden vádpontot tagadott a volt szocialista politikus” – MTI, 2012.09.11.]

Azonban az MTI nem számolt be további lényeges eseményekről, illetve a vallomás azon fontos részleteiről, amik aznap a tárgyaláson még elhangoztak. Az MTI nem tudósított róla, hogy Hagyó ügyvédje a tárgyalás elején jelezte, hogy a vádhatóság több dokumentumot visszatartott az ügy iratainak átadása során, melyek jegyzékét Hadnagy Ibolya bírónő átadta az ügyészség képviselőjének. Az MTI nem tért ki rá, de Hagyó többször is keményen bírálta az ügyészség munkáját. A politikus felidézte letartóztatása során elszenvedett sérelmeit, melyeket a hatóság, mint később kiderült egy olyan bűncselekmény gyanújára alapozta, amelyben Hagyót végül nem találták bűnösnek. A vádirati tényállásokban az ügyészség pedig nem nevezte meg azokat az ismerősöket, akik bármely szerződés megkötése révén állítólag jövedelemhez jutottak. Hagyó sérelmezte, a szakértők bevonásának hiányát, és értetlenségének adott hangot a vádirat azon kijelentésével szemben is, hogy „a BKV a budapesti közösségi közlekedés területén monopolhelyzetben lévő vállalat. Ellenpéldának hozta fel többek közt a MÁV-ot, és az egyéni közlekedés. [forrás: Hagyó Miklós bírósági vallomása – hagyomiklos.com]

Hagyó vallomástételének második napján az MTI beszámolt róla, hogy Hagyó tagadta a vádat, hogy Nokia-dobozban 15 millió forintot vett át, és hangsúlyozta, hogy sem Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, sem mást nem utasított arra, hogy 15 millió forintot átadjon neki. A hévízi túra napjáról, mikor Balogh Zsoltnak állítólag visszaigazolta a pénz átadását, azonban azt mondta, hogy annak részleteiről csak a negyedrendű vádlott kihallgatása után fog vallomást tenni. [forrás: „Hagyó-per - A volt szocialista politikus tagadta, hogy nokiás dobozban pénzt vett volna át” – MTI, 2012.09.13.]

Ezzel szemben a tárgyaláson Hagyó elmondta, hogy minden túratársa igazolhatja, hogy Balogh nem volt ott a tóban, sőt, Hagyó is csak a tó partján üldögélt. A Nokiás doboz történetével kapcsolatban Hagyó felidézte, hogy Balogh minden alkalommal eltérően vallott, és nyilatkozott a pénz forrásáról és az átadás helyéről, módjáról - Hangsúlyozta, amit az MTI már nem - hogy Balogh Zsolt állítását a saját, önmagának is többszörösen ellentmondó nyomozati vallomásán kívül, a több mint százezer oldal nyomozati irat alapján semmilyen más bizonyíték nem támasztja alá. [forrás: Hagyó Miklós bírósági vallomása – hagyomiklos.com]

 

2.      Mesterházy Ernő bírósági vallomása

Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főtanácsadója, az MTI szerint úgy fogalmazott: "az ügyészségi eljárás során érzékeltették vele, hogy kedvezményekre számíthat, amennyiben Demszky Gáborra és Hagyó Miklósra terhelő vallomást tesz. " [forrás: „Hagyó-per - Mesterházy Ernő törvénysértőnek tartja az ellene folyó eljárást” – MTI, 2012.09.20.]

Arról nem számoltak be, hogy Mesterházy elmondta, a kihallgatás a jegyzőkönyv szerint közel 11 órán át tartott, eredménye pedig csupán két oldal volt, a nyomozóhatóság megalázta, és arról győzködte őt, hogy tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, és ha ezt megteszi, akkor elengedik az őrizetből. [forrás: Mesterházy Ernő bírósági vallomása – hagyomiklos.com]. A távirati iroda fontosabbnak tartotta azt, hogy Mesterházy beszédhibájáról és magas vérnyomásáról tájékoztasson.

 

3.      Antal Attila bírósági vallomása

Antal Attila tárgyalásával kapcsolatban az MTI közölte, hogy a volt vezérigazgató olyan visszajelzéseket kapott, hogy csak együttműködés esetén szabadulhat, és ezért tett olyan nyilatkozatokat, amelyek egy része nem felel meg a valóságnak, valamint, hogy nem tartja fenn korábbi vallomását. [forrás:”Hagyó-per - Antal Attila csak egy szerződés ügyében ismerte el felelősségét” – MTI, 2012.09.25.]

Azonban a hírügynökség a vallomás azon részletét nem említette, melyben Antal arról beszél, miként fenyegették meg kihallgatása során, amennyiben nem tesz terhelő vallomást "hetente fogják újabb szerződésekkel meggyanúsítani", és vallomását a kihallgatást végző nyomozók "bekezdésenként egyeztették az ügyészséggel. [forrás: Antal Attila bírósági vallomása – hagyomiklos.com]

Antal vallomástételének második napjáról az MTI tudósította, hogy Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség csoportvezető ügyésze indítványozta Antal Attila harmadrendű vádlott nyomozati szakban tett, a bíróságon jórészt visszavont, illetve megváltoztatott vallomásának felolvasását. A felolvasott jegyzőkönyv szerint második kihallgatásakor Antal Attila kijelentette: konzultált védőjével, és szeretne őszinte, feltáró vallomást tenni. [forrás: „Hagyó-per - Antal Attila korábban azt vallotta, hogy utasították szerződések megkötésére – MTI, 2012.09.27.]

Az MTI "Antal Attila korábban azt vallotta, hogy utasították szerződések megkötésére" címével ellentétben Antal vallomása továbbra sem a korábbi vallomását erősíti meg, hanem pont ellenkezőleg. Mint ismét utalt rá, a rendőrség fenyegető fellépésének hatására tett Mesterházy Ernőre nézve terhelő, de valótlan vallomást, mert ezt vártak el tőle. [forrás: Antal Attila bírósági vallomása – hagyomiklos.com]

 

4. Balogh Zsolt bírósági vallomása

Antal vallomásának tudósítását követően egyre kevesebb lényegi információ került a nyilvánosságra az MTI által. A per szempontjából egyik legnagyobb jelentőségű hírt, Balogh Zsolt korábbi vallomástételének visszavonását is elhallgatta az MTI. A hírügynökség nem tájékoztatta olvasóit arról, hogy a volt megbízott vezérigazgató minden, a BKV-per vádiratának alapját képező korábbi vallomását visszavonta. [forrás: Balogh Zsolt bírósági vallomása – hagyomiklos.com]

Az MTI úgy fogalmazott Balogh-al kapcsolatban: "Nem cáfolta, de nem is erősítette meg a nyomozati szakban tett vallomását" [forrás: „Hagyó-per - Balogh Zsolt tagadja bűnösségét, és az ügyészséget vádolja” – MTI, 2012.10.09.], valamint vele kapcsolatban sem közölték, hogy korábbi vallomását nyomás alatt tette. Balogh vallomásában elmondta, hogy véleménye szerint a jegyzőkönyvekből is kitűnik, hogy kérdések nélkül és csapongva mond másokra nézve terhelő dolgokat, és a sajtónak is azért nyilatkozott, hogy ne tartóztassák le.

Balogh bírósági meghallgatásának második napján folytatódott nyomozati vallomásának felolvasása, melyről az MTI azt tudósított, hogy a vádlottat tíz alkalommal hallgatták ki a nyomozás során, és a felolvasott jegyzőkönyvek szerint, minden alkalommal megerősítette korábban tett vallomását. [forrás: „Hagyó-per - Folytatódott Balogh Zsolt nyomozati vallomásának felolvasása” – MTI 2012.10.10.] A hír végén egyetlen bekezdés szól arról, hogy Balogh a tárgyaláson visszavonta korábbi vallomásait, ez azonban, mint írják a kétszer 15 millió forint átadását tartalmazó vádpontra nem vonatkozott. A tudósítás túlnyomó részben Balogh nyomozati szakaszban tett vallomását részletezi, ahelyett, hogy azt említené meg, hogy korábban a börtöntől való félelem miatt, nyomás alatt vallott Hagyóékra. [forrás: Balogh Zsolt bírósági vallomása – hagyomiklos.com]

Októberben Hagyó Miklós a bíróságon részletesen reagált Balogh vallomására. [forrás: Hagyó Miklós részletes észrevétele Balogh Zsolt vallomására – hagyomiklos.com] Az MTI bár részletesen közölte azt, hogy Hagyó tagadta Balogh Zsolt minden rá vonatkozó állítását, [forrás: „Hagyó-per - Tagadta Hagyó Miklós a negyedrendű vádlott terhelő állításait” – MTI, 2012.10.25], azt azonban már nem tudósította, hogy Hagyó keményen nekiment az ügyészségnek, mert az a vádiratot érintő bizonyos dokumentumokat a nem adott át a védelemnek. A bírónő ezért ezek haladéktalan átadására szólította fel a vádhatóságot. Hagyó továbbá megkérdezte a bíróságtól, hogy a Balogh által az állítólagos kenőpénzek forrásaként említett két cég képviselőinek vallomásait miért nem találja az iratanyagban. Kiderült, hogy azért, mert nincsenek: a hatóságok őket meg sem hallgatták. Nem derült ki az MTI beszámolójából továbbá az a momentum sem, mikor a meghallgatás végén Hagyó a táskájából különböző ajándéktárgyakat húzott elő a BKV jelenlegi vagyonkezelője, a BKK logójával, hogy bizonyítsa, a közlekedési cég ma is költ marketingre. Emlékeztetett rá, hogy az ügyészség a vádiratban szükségtelennek nevezte a közösségi közlekedés népszerűsítésére, gyermeknapi programokra költött forintokat. [forrás: „Kiborult Hagyó, rendre intették” – Népszava online, 2012.10.25]

 

5.      Lelovics Ottó bírósági vallomása

Hasonlóan részleges információkat juttatott ki az MTI Lelovics Ottó, Hagyó Miklós egykori sajtósának tárgyalásáról is.[forrás: „Hagyó-per - Az ötödrendű vádlott nem ismerte el bűncselekmény elkövetését” – MTI, 2012.10.30]

 A hírügynökség ebben az esetben sem számolt be a vádlott vallomásának azon részleteiről, mikor a meggyanúsítás nem mindennapi körülményeiről beszélt. [forrás: „ BKV-per: "Sok cuccot vigyen, sokáig lesz bent!"” – Népszava online, 2012.10.30] A hírben nem szerepelt, hogy Lelovics bár együttműködött mindenben, mégis közölték vele a rendőrök, hogy sokáig lesz bent a kihallgatáson, hónapokkal később pedig együttműködése ellenére megbilincselték, pórázra kötötték, és egy órán át álltak vele az utcán.

 

6.      R. Miklós bírósági vallomása

R. Miklós nyolcadrendű vádlott, a BKV volt vezérigazgató-helyettese az MTI közleménye szerint elmondta, hogy a nyomozati szakban a kihallgatást végző rendőrök az eljárás szakmaiatlanságáról panaszkodtak neki, és a hatóságok irányításával történtek a kihallgatások. [forrás: „Hagyó-per - A nyolcadrendű vádlott szerint politikai indíttatású a vád” – MTI, 2012.11.06]

 Az MTI tudósításán felül azonban R. Miklós azt is elmondta, hogy a "képbe nem illő" dokumentumokat visszatartották a hatóságok, valamint esetében is részletenként faxolták vallomását az ügyészségre, és Gyurcsány Ferenc, volt szocialista miniszterelnökre is vallomást kértek tőle. Az MTI továbbá vele kapcsolatban sem adta hírül, hogy társaival egyetemben visszavonta korábbi állításait. [forrás: Egyre több bizonyíték cáfolja a vádiratot” – Népszava online, 2012.11.06.] Vallomásának második napján a nyomozati szakaszban tett vallomás felolvasását részletezte az MTI. [forrás: „ Hagyó-per - Nyolcadrendű vádlott: a BKV-nál teljesíteni kellett az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok kéréseit” – MTI, 2012.11.08.] De azt már nem említették meg, hogy R. Miklós kitér arra, hogy tízmilliárdot spóroltak meg a BKV-nak egy év alatt, amit az ügyészség elismer a vádiratban. [forrás: „"Ha jól beszélek, este hazamehetek"” – Népszava online, 2012.11.09]

Az MTI hírt adott arról, hogy a törvényszék elutasította Lelovics zár alá vett vagyonának a feloldását kezdeményező, valamint az Szalainé Szilágyi Eleonóra zár alá vett vagyonának részbeni feloldására vonatkozó indítványt. [ forrás: „Hagyó-per - Előterjesztették a BKV polgárjogi igényét” – MTI, 2012.11.15.] A tárgyalás legkínosabb bakiját megemlítették, miszerint az egyik vádlott autóját úgy vette az ügyészség zár alá, hogy azt már jóval korábban ellopták. Azonban nem tudósítottak arról, hogy a bíróságon már több esetben kiderült: a hatóságok fontos tanúkat nem hallgattak meg, iratokat tartottak vissza a védelemtől, és súlyozták a korábbi állításokat a vádirat összeállításánál.

 

7.      M. László bírósági vallomása

M. László, újságíró vallomástételének napján az MTI azt tartotta fontosnak, hogy a vádlott nem emlékezett pontosan az öt évvel korábbi események részleteire. [forrás: „Hagyó – per - A tizenkettedrendű vádlott sem vallotta magát bűnösnek” – MTI, 2012.12.11]

 Viszont azt nem közölte le, hogy a tárgyaláson az ügyész most először reagált azokra a vádhatósági munkát kifogásoló észrevételekre, amelyek szerint politikai alapon szelektáltak a vádlottak kiválogatásánál. Az ügyész szerint ez nem igaz, ők azokat vádolták meg, akikre terhelő vallomások hangzottak el a nyomozás során. Ez a válasz - figyelembe véve, hogy például az állítólagos kenőpénzek "forrásait" még csak ki sem hallgatták - nagy felzúdulást keltett a vádlottak és védőik között. [ forrás: „A mikulás volt a téma a BKV-perben” – Népszava online, 2012.12.11]

 

8.      A tárgyalás téli szünet előtti utolsó napja

A tárgyalás téli szünet előtti utolsó napján az MTI cikkében arról ír, hogy az ügyészség azt próbálta bizonyítani, hogy az M. Zsuzsanna a bliccelés elleni kampányhoz készült összefoglaló tanulmány plagizálással készült. [„Hagyó-per - A tizenharmadrendű vádlott sem vallotta magát bűnösnek” – MTI, 2012.12.13.]

 Azonban arról nem írnak, hogy a tárgyalási nap végén Hadnagy Ibolya bírónő - az ügyészség kérését elutasítva - elfogadta a vádlottak indítványát, hogy fogadják el szakértői véleményként az Antal Attila által becsatolt, igazságügyi szakértő által készített szakvéleményt a BKV kommunikációjával kapcsolatban. Így a kommunikációs kiadások szükségessége kapcsán most először szakértőket is megszólaltatnak. Emlékezet, az ügyészség úgy tett kommunikációs szakmai megállapításokat a vádiratban, hogy azok alátámasztására nem vont be szakértőket.[forrás: „Véget ért a Hagyó-per: idén már nem hasad tovább a vád” – Népszava online, 2012.12.13]

 

9.      H. Éva bírósági vallomása

H. Éva, Hagyó Miklós sajtóreferense tette a tárgyalás egyik legfelkavaróbb vallomását. Ahogy az MTI is beszámolt róla, hangsúlyozta: semmilyen vádpontban nem bűnös. A távirati iroda beszámolt a nyomozati szakban tett vallomásáról, annak körülményeiről, valamint arról, hogy ezt miért vonta vissza. Az MTI idézte H. Éva állítása szerint történt eseményeket: Szerinte előre megszervezett médianyilvánossággal vették őrizetbe, és amikor kiengedték, a nyomozást vezető rendőrök azt mondták neki, hogy ha Hagyóra terhelő vallomást tett volna, akkor nem került volna oda. A börtönbe szállításakor a rendőrök azt mondták neki, hogy gondoljon a gyermekére, mert előfordulhat, hogy állami gondozásba kell vetetni, tartós távolléte miatt. Csaknem három hónapig ki sem hallgatták, majd amikor az előzetes letartóztatás 90 napos meghosszabbítása lejárt volna, ismét együttműködésre kérték és azt mondták, tegyen vallomást, akkor hazamehet a családjához, ezért végül együttműködött. Amikor a következő kihallgatásán azt mondta, hogy nem tud Hagyó ellen vallani, akkor Puch Lászlóra, az MSZP prominensére kértek tőle terhelő vallomást, és több alkalommal megtörtént, hogy azután is folytatódott a kihallgatása, hogy az ügyvédje távozott. Az MTI úgy tudósított, hogy H. Éva azért vonta vissza nyomozati vallomásait, mert bár többször kérte az ügyészeket, nem kötötték meg vele a nyomozati alkut. [forrás: „Hagyó-per – A hatondrendű vádlott sem ismerte el bűnösségét” – MTI, 2013.01.17]

Megaláztatásai az MTI beszámolójával azonban nem értek véget. Az ott közölteken kívül olyan felháborító dolgok is napvilágra kerültek, mint hogy előzetes letartóztatása során, vallása miatt szemetet öntöttek a zárkája közepére, belekeverve a személyes dolgait, és "takaríts zsidó" felszólítással szégyenítették meg. Sőt, azt is mondták neki, hogy ha továbbra is bemegy hozzá a rabbi, nem fogják tudják megóvni attól, hogy „beüsse magát”. Ezen felül a börtönorvosok a tudta nélkül próbáltak Rivotrillal bekábítószerezni. Elmondása szerint előfordult, az is, hogy 54 C fok volt a 4 fős 6 m2-es zárkában, és rájuk csukták az egyetlen levegőt szolgáltató nyílást. A kihallgatásokra pedig teljes bilincsben vitték, mint a gyilkosokat, ezzel súlyos, sok esetben kezeletlen sérüléseket okozva. Amikor ezt szóvá tette a kísérő BV őrnek, akkor az azt válaszolta kussoljon, mert úgy veszi megtámadta, és akkor törvényesen rá is lőhet. [forrás: „BKV-per: „Takaríts, zsidó!”” – Népszava online, 2013.01.17.]

 

Összegzés

Rendkívül sok nemzetközi kritika érte a jelenlegi kormányzat munkáját. Ezek az észrevételek leggyakrabban a 2010-es, kétharmados Fidesz-győzelemmel, és Orbán Viktor hatalomra jutásával járó kormányváltás óta végbement, az igazságszolgáltatást érintő változásokról, és az új médiatörvényről szóltak. A bírálók között olyan neves újságok is hangot adtak aggodalmuknak, mint a The New York Times, a Washington Post, és olyan magas beosztású diplomata is, mint az USA helyettes külügyi államtitkára. Az új médiatörvény egyik legkifogásolhatóbb eleme az, hogy a Fidesz-hívekből felállított Médiatanács, - élén a szintén fideszes Szalai Annamáriával - felügyeli az egész médiaszektort: Ellenőrzi az összes frekvencia kiosztását, figyeli a tartalmakat a média egész területén, bírságokat szab ki, és előírja azt is, hogy a hírmédia csak az állami felügyelet alatt álló MTI hírszolgálat híreit közölheti. Az állami hírügynökség pedig, – alátámasztva a kiretusálási botránnyal – csak kevés esetben ad hírt a kormányt érő bírálatokról.

Ennek a politikai elfogultságnak köszönhetően az MTI tudósításai - így más sajtóorgánumok innen átvett hírei szintén – hiányosak, vagy épp túlzóak a BKV-perrel kapcsolatban is. Az MTI attól függően ködösít vagy túloz el, illetve helyezi át a hangsúlyt híreiben, hogy éppen mi tünteti fel jobb fényben az Orbán-kormányt.

 Ennek szellemében történhetett, hogy az MTI a Hagyó-üggyel kapcsolatban is fontos részleteket hallgatott el. Bár sokszor részletesen beszámol a tárgyalás eseményeiről, a távirati iroda legtöbb tudósítására jellemző a rövidítés, homályos fogalmazás, és hogy sok esetben teljesen visszavont vallomásokat részleteznek. A bírósági vallomások új és sokszor a korábbiakkal teljesen szembenálló momentumaira pedig csak utal, vagy egyáltalán nem közli.

Az MTI következetesen nem közölte, hogy Hagyó Miklós és vádlott társai több esetben is bírálták az ügyészség munkáját, mivel az szakértők bevonása nélkül készítette el a vádiratot, valamint többször tettek panasz arra, hogy a vádhatóság több dokumentumot is visszatartott az iratok átadása során. A távirati iroda sok esetben a korábbi, rendőrségi vallomásokat taglalta, és csak mellesleg tért ki arra a nem elhanyagolandó tényre, hogy a vádlottak szinte minden esetben visszavonták, vagy módosították ezeket a terhelő vallomásokat. Az MTI azonban a rendőrségi vallomástételek körülményeit sem részletezte, holott a vádlottak egymás után vallottak arról a bíróságon, hogy a kihallgatást végző nyomozók megfenyegették, zsarolták őket, és szabadon engedésükért cserébe arra adtak utasítást, hogy valótlan terhelő vallomásokat tegyenek, egyes esetekben még Gyurcsány Ferencre is. A per szempontjából a legjelentősebb hírt, Balogh Zsolt bírósági vallomását is homályosan fogalmazta meg az MTI. A BKV per alapját képző Nokia-dobozról szóló rendőrségi vallomását ugyanis Balogh teljes mértékben visszavonta.

A Magyar Távirati Iroda tehát a Hagyó-ügyben sok esetben hallgatott el lényegi adatokat, szolgálva ezzel a hatalmon lévő Fidesz kormány érdekeit. Ez az elfogultság azonban elfogulttá teszi a média fogyasztóit is, hiszen ezek a "kifelejtett" információk nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az emberek objektíven tudják megítélni a BKV-pert, Hagyó Miklós és vádlott társai ügyét.

 Homolya Emma

 

Források:

168óra online – Hagyó-ügy újratöltve – A kihallgatószobák titkai (2012.10.15.)

ATV - „Szabad szemmel” (2012. 05. 06.)

Index - „Azonnali hatállyal kirúgták Élő Gábort” (2011. 12. 15.)

hagyomiklos.com – Antal Attila bírósági vallomása

hagyomiklos.com – Balogh Zsolt bírósági vallomása

hagyomiklos.com - Hagyó Miklós bírósági vallomása

hagyomiklos.com – Hagyó Miklós részletes észrevétele Balogh Zsolt vallomására

hagyomiklos.com – Mesterházy Ernő bírósági vallomása

MTI: Hagyó-per – A hatondrendű vádlott sem ismerte el bűnösségét (2013.01.1)

MTI: Hagyó-per - A nyolcadrendű vádlott szerint politikai indíttatású a vád (2012.11.06)

MTI: Hagyó-per - A tizenkettedrendű vádlott sem vallotta magát bűnösnek (2012.12.11)

MTI: Hagyó-per - A volt szocialista politikus tagadta, hogy nokiás dobozban pénzt vett volna át (2012.09.13.)

MTI: Hagyó-per - Antal Attila csak egy szerződés ügyében ismerte el felelősségét (2012.09.25.)

MTI: Hagyó-per - Antal Attila korábban azt vallotta, hogy utasították szerződések megkötésére (2012.09.27)

MTI: Hagyó-per - Az ötödrendű vádlott nem ismerte el bűncselekmény elkövetését (2012.10.30)

MTI: Hagyó-per - Balogh Zsolt tagadja bűnösségét, és az ügyészséget vádolja (2012.10.09.)

MTI: Hagyó-per - Előterjesztették a BKV polgárjogi igényét (2012.11.15.)

MTI: Hagyó-per - Folytatódott Balogh Zsolt nyomozati vallomásának felolvasása (2012.10.10)

MTI: Hagyó-per - Mesterházy Ernő törvénysértőnek tartja az ellene folyó eljárást (012.09.20.)

MTI: Hagyó-per - Minden vádpontot tagadott a volt szocialista politikus (2012.09.11.)

MTI: Hagyó-per - Nyolcadrendű vádlott: a BKV-nál teljesíteni kellett az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok kéréseit (2012.11.08.)

MTI: Hagyó-per - Tagadta Hagyó Miklós a negyedrendű vádlott terhelő állításait (2012.10.25)

Népszava online: A mikulás volt a téma a BKV-perben (2012.12.11)

Népszabadság online - „Az elmúlt év egyik legdurvább jogsértése” (2011. 12. 13)

Népszava online: BKV-per: "Sok cuccot vigyen, sokáig lesz bent!" (2012.10.30)

Népszava online: BKV-per: „Takaríts, zsidó!” ( 2013.01.17.)

Népszava online – Egyre több bizonyíték cáfolja a vádiratot (2012.11.06)

Népszava online – "Ha jól beszélek, este hazamehetek" (2012.11.09)

Népszava online - Kiborult Hagyó, rendre intették (2012.10.25)

Népszava online: Véget ért a Hagyó-per: idén már nem hasad tovább a vád (2012.12.13)

NolTV - „Híradós voltam - kényszerítettek” (2011 12. 09.)

 

Idegen nyelvű források:

The New York Times – Kim Lane Scheppele: "Hungary’s Free Media" (2012. 03. 14.)

Washington Post  - „An interview with Viktor Orban, prime minister of Hungary” (2012. 04. 06.)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.