" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

dec
18

Először fordult elő a Kecskeméten zajló BKV-perben, hogy a bíróság a kommunikációs ügyekkel kapcsolatban szakértői véleményt vesz figyelembe. Közben a tizenharmad rendű vádlott is tagadta bűnösségét - ő a bliccelők ellen kampányolt.

A téli szünet előtti utolsó napjához érkezett csütörtökön a Hagyó-ügy néven elhíresült tárgyalás-sorozat. A Kecskeméti Törvényszéken zajló perben első alkalommal fogadott el a bíróság szakértőket szólaltatott meg, illetve elfogadja véleményüket a kommunikációs ügyekkel kapcsolatban. A véleményt Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója nyújtotta be, Hadnagy Ibolya bírónő pedig az ügyészség kérését elutasítva elfogadta azt.
Ez azért érdekes, mert a tárgyalás során korábban kiderült, hogy a kommunikációval kapcsolatos vádak vádiratbeli alátámasztására nem vontak be szakértőket. Ezen a napon M. Zsuzsanna tizenharmad rendű vádlott vallomására került sor, aki tagadta bűnösségét. A vád szerint a XII. kerületi MSZP tagjai közé tartozó vádlott cége havi 250 ezer forintot kapott a BKV-tól a bliccelés elleni kampány egyik részfeladatára.

bkv.jpg(Fotó forrása: http://www.bevezetem.hu)

Ezt a vádirat összeállítói szükségtelennek ítélték. M. Zsuzsanna vallomásában elmondta, hogy a rábízott munkát lelkiismeretesen elvégezte, és ezt dokumentumok is bizonyítják. Az ügyészség álláspontja szerint a munka dokumentálása átláthatatlan és hiányos volt, ám Hadnagy Ibolya bírónő jelezte, hogy erre vonatkozó bizonyítékot ő nem talált a nyomozati anyagban.

Több vádlott reagált a vallomásra: Antal Attila kijelentette, hogy mikor a BKV vezérigazgatója lett, megdöbbentő számokkal szembesült a blicceléssel kapcsolatban, és stratégiai célként kezelte annak visszaszorítását. Ennek részeként került sor az utazók szokásainak felmérésére, amely havi 250 ezer forintba került, ám azt a vádirat is elismeri, hogy abban az időszakban, mikor ő állt a cég élén, intézkedései 11 milliárd forintot spóroltak meg a BKV-nak. R. Miklós pedig dokumentummal bizonyította, hogy a BKV ma is folytat bliccelés elleni kampányt, de ezt - mint jelezte - senki nem tekinti bűncselekménynek. Z. Tibor pedig azt furcsállotta, hogy a tárgyaláson azt próbálták bizonyítani, hogy az M. Zsuzsanna munkáját összefoglaló tanulmány plagizálással készült. A BKV egykori kommunikációs vezetője azt nem értette, hogy ez a "plágium-ügy" milyen módon érintette a vádat.

Szerző: STOP információ 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.