" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

sze
6

Nem követett el bűncselekményt Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes azzal, hogy két munkatársát megbízási szerződéssel foglalkoztatta a városháza, mondta ki a nyomozást megszüntető határozatában a rendőrség. Az ügy dokumentumait a hagyomiklos.com oldalon ismerhette meg a Hagyó Dosszié. Az ügy előzménye, hogy a Domokos László ex-Fidesz képviselő vezette számvevőszék az elsők közt a főváros gazdálkodása miatt tett feljelentést azt állítva, Hagyó fiktív szerződéseket kötött olyan személyekkel, akik valós munkát nem végeztek, csak pénzt vettek fel a fővárostól.

Tovább folytatják Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes védői az interneten a cyberháborút: ezúttal annak a büntetőeljárásnak az iratait tették ki a hagyomiklos.com-ra, amely az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán indult, de most bűncselekmény hiányában meg is szüntették az eljárást.

Az Állami Számvevőszék a főváros gazdálkodásának vizsgálatát követően arra jutott, hogy 2009-ben szabálytalan kifizetések történtek a fővárosi önkormányzatnál. Úgy ítélték meg, hogy fiktív szerződések köttettek olyan személyekkel, akik munkát nem végeztek, csak jogosulatlanul pénzt vettek fel. A számvevők a bűncselekmény gyanúját vélték felfedezni a volt szocialista főpolgármester-helyettes megbízási szerződéseinek vizsgálata során, de gyanúsnak ítélték a Mestertházy Ernő által irányított, kormányzati koordinációs központ szerződési gyakorlatát is.

A rendőrség a feljelentés nyomán kezdett vizsgálódni és összesen 13 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, köztük Hagyó Miklóst és két korábbi munkatársát, L. Ottót, illetve M. Józsefet orgazdasággal, míg Hagyót hűtlen kezeléssel hozták összefüggésbe, de gyanúsított lett Hagyó egykori irodavezetője is. (Az ő ügyüket azonban különválasztották, mert esetükben nem bizonyosodott be bűncselekmény elkövetése.) A számvevők vélelme az volt, hogy Hagyó mielőtt megbízta volna kollégáit a feladatokkal, azelőtt nem győződött meg arról, hogy a városházán akad-e, aki képes ellátni a feladatokat, illetve hogy a megbízottaknak van-e megfelelő képesítése. (L. Ottót kommunikációs és sportszakmai feladatokkal, míg M. Józsefet vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokkal bízta meg Hagyó.)

A büntetőeljárás során számos tanút hallgatott meg a rendőrség, s bekérette a városháza működésével kapcsolatos belső szabályzatokat is, amik mind-mind azt támasztották alá, hogy Hagyónak joga és lehetősége volt munkatársai megbízási szerződéssel történő alkalmazására. A számvevők azt is vitatták, hogy a megbízottak végeztek-e konkrét munkát a pénzükért, s kifejtették jelentésükben, az, hogy bizonyos sporttal kapcsolatos előterjesztések esetén rá volt írva egy-egy aktára, hogy „L. Ottó és lássa”, ez még nem igazolja azt, hogy az illető ténylegesen dolgozott is.

A nyomozó hatóság azonban megállapította, hogy mind L. Ottó, mind pedig M. József rendszeresen megjelent a Városházán és ott munkát végzett. S bár elláthatta volna másik osztály a megbízottak munkáját, az önkormányzat működési rendje alapján mind a főpolgármesternek, mind pedig helyetteseinek rendelkezésére álltak olyan pénzügyi keretek, amelyek felhasználásával szakmai tanácsadókat alkalmazhattak. Mindezt a főjegyzőnek a vallomása is alátámasztotta, így nem történhetett az ügyben bűncselekmény, állapította meg a rendőrség.

A világhálóra kikerült iratokból az is világosan kiderült, hogy a számvevőszék munkatársai „utaztak Hagyóékra”, a rendőrség ugyanis furcsállotta,  miért éppen az érintett megbízásokat vették górcső alá, amire a számvevők meglehetősen homályos választ adtak, jelezve, ott vizsgálódtak, ahol feltétezhető volt korábbi tapasztalatok alapján visszaélés. Csakhogy korábbi tapasztalata nem lehetett a Hagyó vezette szervezetekkel a számvevőknek, mert a korábbi vizsgálatok idején Hagyóék még nem dolgoztak a Városházán.

Mint arról korábban a Népszava elsőként beszámolt, idén ez már a második csata, amit Hagyó és ügyvédei nyertek a hatóságok ellen, hiszen az év elején Hagyót az állítólagos okirat-hamisítási ügyében mentették fel. Akkor az ügyészség azt állította, hagyó akkori élettársa a törvényeket megszegve jogi képviselőként regisztráltatta magát a büntetés-végrehajtásnál, noha nem jogi, hanem törvényes képviselőként lépett volna fel a volt élettárs egy közös polgári perben. A bíróság megállapította, hogy nem történt bűncselekmény, mert a bv-rendszerében rögzítették az erre kijelölt rublikában a volt élettársat, amiről egyikük sem tehetett. A bírósági érvelés olyan meggyőző volt, hogy már az elsőfokú verdikt jogerős lett, az ügyészség ugyanis visszavonta a fellebbezését.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.