Szívós Mária az elmúlt tíz évben nyomozási bíróként dolgozott. A nyomozási bíró nem a terhelt ártatlanságáról vagy bűnösségéről dönt. „A nyomozási bírák az alapjogok közül a személyi szabadságot és a magánszférát korlátozó fontos kérdésekben döntenek, ugyanakkor kiemelendő, hogy működésük a büntető jogterületnek is csak egy rendkívül szűk részét érinti.
A teljesség igénye nélkül az alábbi főbb feladatokat kell ellátnia: a nyomozási bíró a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban dönt az előzetes letartoztatás kérdésében, az ideiglenes kényszergyógykezelésről, a lakhelyelhagyási tilalomról, a házi őrizetről és a távoltartásról, az óvadékról, a közjegyzői, ügyvédi irodában és egészségügyi intézményben tartandó házkutatás elrendeléséről, a lefoglalásról. A nyomozási bíró hallgatja ki a különösen védetté nyilvánított tanút, továbbá azt a tanút, aki az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van. A nyomozási bíró engedélyezi a magánszféra legdrasztikusabb korlátozását jelentő titkos adatszerzést.” – foglalta össze a Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi szervezet Szívós alkotmánybíróvá jelölése kapcsán, hogy mi is a feladata a nyomozási bíróknak. A TASZ jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy az új alkotmánybírónak nincsen tudományos munkássága, noha ez előfeltétele az alkotmánybírói kinevezésnek.
(Forrás: mkab.hu)
A kormánypárti politikusok rokonszenvét azzal nyerte el az egykori nyomozási bíró, hogy az általa vezetett másodfokú bírói tanácsok szabadlábra helyezték a 2006-os őszi zavargások miatt első fokon előzetes letartóztatásba helyezett tüntetőket. Szívós meg is jelent 2010 őszén a 2006-os rendőri túlkapásokat vizsgáló parlamenti bizottság ülésén, ugyanakkor a Társaság a Szabadságjogokért nevű emberi jogi szervezet a jelöltsége kapcsán készített jelentésében felidézte, hogy a bizottsági meghallgatáson Szívós konkrétumokról nem, csak általánosságban beszélt az előzetes letartóztatásról.
Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke a testület ülésén így méltatta Szívós Máriát: „a tanácselnök asszony, mint a Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsának elnöke, egyike volt azoknak a bíráknak, akik másokkal szemben, akik első fokon jártak el, rendkívül pozitív szerepet játszott elsősorban az első fokon elrendelt előzetes letartóztatások elbírálásában, és a tanácselnök asszony által vezetett tanácsnak köszönhető volt az, hogy nagyon sokan néhány hét után kiszabadulhattak a jogalap nélkül elrendelt előzetes letartóztatásból”.
(Forrás: fn.hir24.hu)
Szívós Mária azonban nem csak a 2006-os zavargások ügyében ütögette gyakran a pecsétjeit, hanem a BKV-ügyben is, igaz itt épp ellentétes döntéseket hozott, mint a zavargások esetében: 2010 májusában ő változtatta előzetes letartóztatássá Hagyó Miklós két korábbi kommunikációs munkatársának a házi őrizetét.
De Szívós Mária volt az is, aki háromszor is automatikusan jóváhagyta Hagyó Miklós előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy nem is létezett. Az ügyészség arra hivatkozva kérte elrendelni, majd időről-időre meghosszabbítani az előzetes letartóztatást, hogy Hagyó külföldre akart szökni a büntetőeljárás elől, s erről állítólag adata lett volna hatóságoknak. Ez az adat azonban máig nem került elő, sőt a Hagyót szabadlábra helyező bírósági végzés rögzítette is, hogy nem létezett olyan információ, rendőri jelentés, vagy bármilyen más adat, ami alátámasztotta volna ezt az ügyészségi blöfföt. Szívós Mária pedig kritika nélkül háromszor is beleírta az ügyészségi blöfföt bírósági végzései indoklásába, de ez a szakmai hiba nem akadályozta meg, hogy Szívóst alkotmánybíróvá jelölje majd válassza a kétharmados fideszes többség.
(Forrás: index.hu)
Szívós Mária egyébként ha nem léptetik elő alkotmánybírává, idén év végén nyugdíjba vonulna, hiszen előírták a bírák kötelező nyugdíjazását. Alkotmánybíróként Szívós egyedüliként fogalmazott meg különvéleményt a kiemelt ügyek kapcsán született AB-határozatot vitatandó. Ez a a határozat semmisítette az igazságügyi reformnak azt a passzusát, amely lehetővé tette volna az ügyészségnek, hogy bíróságot válasszon magának a bírósági eljárás lefolytatására. Szívós Mária emellett ellenezte, hogy a bírák kötelező nyugdíjazását elmeszelje a taláros testület.
