" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

aug
14

Hagyó Miklós esetében sem a szökés, elrejtőzés lehetősége, sem pedig az eljárás meghiúsításának veszélye nem állt fent, ezért kilenc hónapon keresztül tartó fogva tartása - függetlenül attól, hogy őt milyen jellegű és súlyú cselekményekkel gyanúsítják, és hogy milyen a társadalmi megítélése - a Magyar Köztársaság alkotmányos jogszabályai alapján megindokolhatatlan – áll a www.hagyomiklos.com nevű oldalon, amelyen az érdeklődők megtalálják az előzetes letartóztatás dokumentumait is.

Az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a bűnösnek - már csak az ártatlanság vélelme okán - sem tekinthető gyanúsított, illetve vádlott szabadságának elvonása annak érdekében, hogy a büntetőeljárás eredményesen lefolytatható legyen. Erre csak a büntetőeljárási törvény által megszabott feltételek között kerülhet sor: "általános" feltétele, hogy az érintett személy ellen olyan bűncselekmény megalapozott gyanúja álljon fenn, amelyért szabadságvesztés szabható ki, s emellett szükséges egy "különös" feltétel is. A magyar jog utóbbi feltételek négy csoportját ismeri, ezek közül Hagyó Miklóssal szemben a hatóságok kettőt hoztak fel: a szökésveszélyt és az eljárás meghiúsításának, illetve megnehezítésének kockázatát.

Nézzük az első indokot: „A nyomozás során adat merült fel arra nézve, hogy Hagyó a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre kíván távozni”.

Ellenérvek: A BKV-ügyet a média kezdettől fogva kiemelt figyelemmel követte. Már 2010 első hónapjaiban olyan híradások jelentek meg a politikai szereplők által kézzel vezérelt és eltartott jobboldali médiumokban, amelyek kvázi bizonyított tényként állították, hogy Hagyó bűnös, hogy ő a nemzeti vagyon egyik elherdálója, valamint arra is utaltak, hogy a politikus mentelmi jogát kihasználva külföldre készül szökni.

Ezt a feltételezést cáfolandó 2010. május 11-én ügyvédje útján írásban eljuttatta a Budapesti Rendőr Főkapitányság ezredesének tartózkodási helyét és egyéb elérhetőségeit, s jelezte, kész mindenben segíteni a nyomozást. Ennek megfelelően 2010. május 14-én, az új országgyűlés megalakulását követően, - tehát azután, hogy hivatalosan megszűnt képviselői mandátuma, s ezzel együtt mentelmi joga - otthonában, a hatóság előtt ismert lakcímén várta a hatóság megjelenését, ahol kora délután őrizetbe is vették.

A bíróságok a szökésveszély igazolására rendszeresen hivatkoztak egy közelebbről meg nem határozott, rejtélyes adatra, amely - legalábbis a hatóságok szerint - arra utal, hogy Hagyó Miklós az őrizetbe vétele előtt szökést készített elő. Ám sem a bíróságok, sem az ügyészi szervek nem biztosítottak lehetőséget a védelemnek arra, hogy ezt a jelentést megismerhesse.

Második indok: "Ha Hagyó Miklóst nem tartanák a legszigorúbb körülmények között fogva, a tanúk vagy más gyanúsítottak befolyásolásával, különböző bizonyítékok megsemmisítésével, elrejtésével megnehezítené az eljárás eredményes lefolytatását.

Ellenérvek: védője többször kifejtette, hogy semmilyen adat nem merült fel arra nézve, hogy Hagyó Miklós az őrizetbe vétele előtt bármilyen módon - akár a tanúk befolyásolásával, akár a többi már meggyanúsított, vagy gyanúsítottként szóba jöhető személlyel összebeszélve - megpróbálta volna meghiúsítani az eljárás sikerét, pedig ekkor még politikai pozícióinak birtokában és informális hatalmának teljében volt. Kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkező főpolgármester-helyettesként és parlamenti képviselőként erre lehetett volna reális esélye, de ilyen kísérletről a rá nézve egyébként terhelő állításokat megfogalmazó személyek sem számoltak be.

Emiatt valószínűtlen, hogy a kérelmező éppen most kísérelné meg valamilyen módon hátráltatni az eljárást, amikor már semmilyen formális vagy informális befolyással nem rendelkezik, saját egykori politikai szövetségesei is megtagadták, a sajtó és a közvélemény egyaránt megbélyegezte.

A tiszta és logikus ellenérveket figyelmen kívül hagyva, Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének indítványai alapján Szívós Mária bírónő rendre meghosszabbította Hagyó előzetes letartóztatását.

www.nepszava.hu-ker.jpg(Keresztes Imre - forrás: nepszava.hu)


Összesen kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd egy héttel azután, hogy Hagyó honlapja nyilvánosságra hozta az előzetes letartóztatáshoz kapcsolódó dokumentumokat, amelyek egészségi állapotának romlásáról és a meghosszabbítás alapját képező veszélyek, - többek között a szökés - alaptalanságáról szóltak, házi őrizetbe helyezték. Majd 2011. június 10-én minden kényszerintézkedést megszűntettek, azóta szabadlábon védekezhet.

szívós2-.mkab.hu.jpg(Szívós Mária - forrás: mkab.hu)

A szabadlábra helyezés indokaként a bíróság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan adatok, tények, amelyek alapján tartani kellene a szökéstől, elrejtőzéstől. Pedig ugye korábban az ügyészségi beadványok és a bírósági határozatok egy ilyen, nem létező adatra hivatkoztak…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.