" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

aug
10

A Hagyó Miklós elleni büntetőeljárás legnagyobb hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó eseménye az volt, amikor a BKV-ügy tárgyalására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Szájer József fideszes EP-képviselő frissen kinevezett felesége a kecskeméti bíróságot jelölte ki. Egy olyan bíróságot, amellyel kapcsolatban már korábban is felmerült a fideszes irányú politikai elfogultság gyanúja.

Ahogyan korábbi bejegyzésünkben említettük, a Fővárosi Törvényszék januárban kezdeményezte a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését, így június 13-án a Kecskeméti Törvényszéken került sor a Hagyó Miklós és társai ellen folytatott büntetőeljárás első bírósági tárgyalására.

A hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert előbbi intézmény annyira leterhelt számos más ügye miatt, hogy éppen ezt a - volt szocialista politikust érintő - ügyet nem tudta volna a törvényben előírt határidőre letárgyalni.

Az ügy átszignálásáról az OBH elnöke, Handó Tünde döntött, aki megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is.

hando.jpg(Forrás: hvg.hu)

Ezt a gyakorlatot a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezetek sem tartották összeegyeztethetőnek a demokratikus berendezkedéssel.

2012 márciusában a Velencei Bizottság öt pontos, „nem alkuképes” feltételeket fogalmazott meg a magyar kormány számára a bírósági reformmal kapcsolatban:

1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),

2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.

3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.

4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.

5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.

hando2.jpg(Forrás: nepszava.hu)

2012. április 16-án az Alkotmánybírósághoz fordultak Hagyó Miklós és társai elleni perben az ügyvédek, mert Handó Tünde jogorvoslat biztosítása nélkül jelölte ki a bíróságot az ügy tárgyalására. Az aláírók között szerepelt Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A beadvány elbírálása folyamatban van.

Nem mellesleg megkérdőjelezhetővé vált az OBH hivatalos indoklása, mely szerint az ügy áthelyezésére az ítélőszékek közötti egyenlő tehereloszlás miatt került sor, ugyanis kiderült, hogy míg a Fővárosi Törvényszéken 60, addig a Kecskeméti Törvényszéken 56 százalék a kiemelt ügyek aránya, így intézkedésével mindössze négy százalékpontot nyert Handó Tünde…

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.