Hagyó Miklós kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, amely idő alatt újabb, a „börtönben elkövetett” bűncselekménnyel vádolták meg. Akkori élettársát bízta meg ugyanis „jogi képviseletével”, a vád szerint azért, hogy kötetlenebb körülmények között tarthassák a kapcsolatot. Pedig - ahogyan ezt később az első fokon eljáró bíróság is megállapította - polgári ügyekben egy fogvatartott is megbízhatja hozzátartozóját jogi képviseletével. Felmentették tehát. Mindenesetre ez az alaptalan vádemelés elég volt ahhoz, hogy a közvéleményben tovább feketítsék a nevét és, hogy megfosszák Hagyót a rendes hozzátartozói látogatás lehetőségétől is.
A www.hagymiklos.com nevű weboldalon részletesen tájékozódhatnak a magánokirat-hamisítás miatt indult eljárásról az érdeklődő olvasók. Az említett honlapon közérthető formában össze vannak foglalva a vádemeléshez, majd felmentéshez vezető események, megtalálható rajta az ügy jogi hátterének elemzése és kitér az ügyészség eljárásával kapcsolatban felvethető aggályokra is.
Mindenesetre fussuk át, mi is történt pontosan: Hagyó a minden fogvatartottat megillető jogával élve kérte, hogy kapcsolatot tarthasson élettársával, amit a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet engedélyezett is, és az élettársat Hagyó Miklós kapcsolattartójaként - "hozzátartozói" minőségben - bevezette az intézet számítógépes nyilvántartási rendszerébe.
Mivel Hagyó Miklós a letartóztatásból nem tudta intézni kft.-jének ügyeit, a nevelőjétől érdeklődött arról, hogy folyamatban lévő ügyeinek vitelére milyen módon hatalmazhatja meg élettársát, majd a nevelőtől kapott instrukciók alapján megbízta ügyvédjét a meghatalmazások megszerkesztésével, illetve a szükséges mellékletek összeállításával.
A meghatalmazást dr. Szűcs Viktor elkészítette, ellenjegyezte, majd az ügyészséghez is benyújtotta. Miután az ügyészség a meghatalmazást érkeztette, azaz a tudomásul vételt igazolva lepecsételte, az ügyvéd azt a bv-intézetnek megküldte az élettárs kérelmével együtt, amely arra irányult, hogy a kft. ügyeinek intézése érdekében a hozzátartozóként neki járó havi egy beszélőn felül havonta kétszer találkozhasson a fogvatartottal. Mindezek alapján az intézet nyilvántartási osztálya Hagyó Miklós élettársát 2010. augusztus 25-én "jogi képviselőként" rögzítette a számítógépes rendszerben.
Majd egy másik meghatalmazás is készült. A HírTV Célpont című műsora ugyanis Hagyó Miklós és élettársa személyiségi jogait sértő felvételeket mutatott be, amelyek miatt kártérítési per indult a Fővárosi Bíróságon, ezért Hagyó Miklós egy külön, szintén dr. Szűcs Viktor által szerkesztett okiratban arra is meghatalmazta az élettársát, hogy mint "jogi képviselő" ebben a perben ellássa a képviseletét. Ezt a meghatalmazást Hagyó személyesen nyújtotta be nevelője útján az intézetnek, de minthogy ekkor az élettárs már eleve jogi képviselői minőségben szerepelt a nyilvántartási rendszerben, további regisztráció az újabb meghatalmazás alapján nem történt.
Az ügyészség azon az alapon utasította nyomozás megindítására a rendőrséget, hogy mivel Hagyó Miklós élettársa a HírTV elleni perre vonatkozó meghatalmazás aláírásakor nem rendelkezett jogi végzettséggel, ezért nem járhatott volna el "jogi képviselőként", így az ilyen minőségben való feltüntetése miatt a meghatalmazás valótlan adatot tartalmaz.
Az ügyészség úgy vélte, hogy amikor Hagyó Miklós a nevelőjének benyújtotta az élettársára jogi képviselőként hivatkozó meghatalmazást, felhasználta a valótlan tartalmú okiratot mégpedig azzal a céllal, hogy joghatást váltson ki - lehetővé tegye, hogy élettársa vele a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál kedvezőbb feltételekkel találkozhasson -, ezért elkövette a magánokirat-hamisítást. Ebben az élettársa és az okiratot készítő ügyvéd az ügyészség szerint a bűnsegédei voltak.
Pedig Hagyó Miklósnak és élettársának semmilyen oka nem volt valótlan tényt, megtévesztő címet feltüntetni a második meghatalmazásban: egyrészt már az első alapján is "jogi képviselőként" vezették be a nyilvántartásba, másrészt "meghatalmazás alapján eljáró egyéb képviselőként" sem lett volna kevesebb joga, mint jogi képviselőként.
Majd a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az első fokú bíróság - többek között - arra a következtetésre jutott, hogy Hagyó Miklós élettársának "jogi képviselői" minősége nem valótlan tény, mivel nincs jogszabályi meghatározása annak, hogy ki lehet jogi képviselő olyan eljárásokban, ahol nem kötelező a jogi képviselet, valamint, hogy a HírTV elleni személyiségi jogi perben a kérdéses meghatalmazást benyújtották, és azt a személyiségi jogi per bírája hatályos meghatalmazásként "befogadta".
Végül Hagyó Miklóst és élettársát, valamint ügyvédjét, dr. Szűcs Viktort jogerősen felmentették a magánokirat-hamisítás vádja alól, miután az elsőfokú felmentő ítélet ellen benyújtott ügyészi fellebbezést a másodfokú ügyészség visszavonta.
