" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

júl
28

„Alkotmánybíró esetében kulcskérdés, hogy képes-e a rá nehezedő politikai nyomástól függetleníteni magát. A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak” – áll a TASZ, azaz a Társaság a Szabadságjogokért a FIDESZ–KDNP által 2011-ben javasolt öt alkotmánybíró-jelöltről szóló nyilvános jelentésében.

Amelyből az is kiderül, hogy Szívós Mária a Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsvezetőjeként kulcsfontosságú szerepet töltött be a bűnösség és ártatlanság kérdésében hozott döntést megelőző és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések – különös tekintettel az előzetes letartóztatás – hazai gyakorlatának alakításában.

Amint az tudvalevő, Hagyó Miklóst 2010. május 17-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) előzetes letartóztatásba helyezte. Ahogyan korábbi bejegyzésünkből is kiderül a nyomozóhatóság indítványát a szökés és elrejtőzés veszélyére alapozta. A legszigorúbb kényszerintézkedés ellen a politikus védője fellebbezést nyújtott be, de azt a másodfokon eljáró bíróság, Szívós Mária tanácselnök vezetésével elutasította. 

Szívós Mária később, több esetben hasonlóan járt el. 2010. szeptember 10-én a bírónő helybenhagyta a PKKB 2010. augusztus 17-i végzését, amelyben Hagyó védőjének kérelmét a kényszerintézkedés megszüntetésére elutasították. Majd 2010. október 7-én szintén helybenhagyta a PKKB szeptember 16-i végzését a legszigorúbb kényszerintézkedés meghosszabbításáról.

2011. június 27-én Szívós Máriát az Alkotmánybíróság tagjává választotta a fideszes országgyűlés. A jelölteket 15 tagú bizottság választotta meg, ahol a tagok többségének támogatása kellett a jelöltté váláshoz, a testületnek pedig nyolc fideszes tagja van.

2200762_a4c0a2ef3bcfcbc997caf2c64a7f7bd4_wm.jpg

(forrás: index.hu)


Szintén egy korábbi bejegyzésünkben említettük, hogy a BKV-ügy tárgyalására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Szájer József fideszes EP-képviselő frissen kinevezett felesége a kecskeméti bíróságot jelölte ki. Erre Magyarország új, a Fidesz által írt Alaptörvénye biztosított számára lehetőséget.

A Fidesz először nem alkotmányi szinten, hanem a büntetőeljárási törvényben akarta meghatározni, hogy saját embere, a kilenc évre kinevezett legfőbb ügyész jelölhessen ki bizonyos ügyekben bíróságot. 2011. december 19-én az AB 166/2011. számú döntésében megsemmisítette a törvény ezen rendelkezését, Szívós Mária különvéleményével. Az igazságszolgáltatás pártatlanságában bízók számára aggasztó egybeesés, hogy épp Szívós Mária, a Hagyót börtönben tartó bírónő nem értett egyet az ügyek ilyesfajta kézi vezérelhetőségének alkotmányellenességével.

Mivel az AB megakadályozta, hogy egy adott ügyben eljáró bíróságot a fideszes legfőbb ügyész, Polt Péter jelölhessen ki, más megoldás született. 2010. december 31-én az országgyűlés elfogadta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Ennek köszönhetően nyílt lehetősége Handó Tündének a BKV-ügy áthelyezésére.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.