" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

júl
23

Ahogyan korábbi bejegyzésünkben említettük, a Fővárosi Törvényszék januárban kezdeményezte a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését, így  június 13-án a Kecskeméti Törvényszéken került sor a Hagyó Miklós és társai ellen folytatott büntetőeljárás első bírósági tárgyalására.

A hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert előbbi intézmény annyira leterhelt számos más ügye miatt, hogy éppen ezt a - volt szocialista politikust érintő - ügyet nem tudta volna a törvényben előírt határidőre letárgyalni.

Jogi és morális kérdéseket is felvet ez az intézkedés, mivel az Országos Bírósági Hivatal vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására. A Hagyó-ügyben eljáró védők ezért áprilisban az Alkotmánybírósághoz fordultak, de az alkotmányjogi panaszról még nem született döntés.

Reméljük, hogy méltányos lesz az elbírálás... Amint kiderül, tájékoztatjuk a blog olvasóit, de addig is nézzük át a helyszínváltoztatáshoz vezető legfontosabb momentumokat, amelyek egy koncepciós eljárás lebonyolítására emlékeztetnek.

A BKV-ügy tárgyalására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal frissen kinevezett elnöke, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége jelölte ki a kecskeméti bíróságot. Erre Magyarország új, a Fidesz által írt Alaptörvénye biztosított számára lehetőséget.

Handó-Tünde.jpg(Fotó forrása: http://www.pecsma.hu)

A Fidesz először nem alkotmányi szinten, hanem a büntetőeljárási törvényben akarta meghatározni, hogy saját embere, Polt Péter, a kilenc évre kinevezett legfőbb ügyész jelölhessen ki bizonyos ügyekben bíróságot, de az AB megsemmisítette a törvény ezen rendelkezését. Külön érdekesség, hogy tette mindezt Szívós Mária, a Hagyót börtönben tartó bírónő különvéleményével. Viszont Hagyó Miklós egykori politikai ellenfeleinek, a kétharmaddal kormányzó Fidesz politikusainak és azok embereinek - vélhetően - szándékukban állt az ügyet a nem éppen politikai elfogulatlanságáról híres kecskeméti bírósághoz terelni, így következő lépésként az országgyűlés elfogadta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyek 11. cikke zöld lámpát adott Handó Tündének a fent említett döntés meghozásához.

Elképzelhető, hogy egyes olvasók erős túlzásnak tartják azt a feltételezést, miszerint a Fidesz - csak -azért foglalta alkotmányba a fent említetteket, hogy Hagyó Miklós ügyét áthelyezhesse egy olyan bíróságra, amely már bizonyítottan beleesett a politikai elfogultság bűnébe a hírhedt Zuschlag-ügy idején. Talán igazuk is van, mégis említsünk meg még néhány „gyanúra” okot adó tényt.

A kecskeméti bíróságon Hagyó Miklós ügyében egy olyan bíró tájékoztatta a sajtót a per menetrendjéről, aki a város korábbi, fideszes alpolgármesterének fia. Önmagában ennek a ténynek sem kellene feltétlenül politikailag motivált eljárást sejtetnie, azonban a tervezett ütemezés már mindenképp ezt sugallja. A bíróság közlése értelmében ugyanis az elsőfokú eljárás még a nyári szünet előtt elkezdődött, és 18-24 hónap alatt véget ér. Így az elsőfokú ítéletet a következő országgyűlési és/vagy önkormányzati kampányhajrájában fogják kihirdetni, tehát az időzítés a Fidesz kampányérdekeivel esik egybe. Nem történt ez másképp Zuschlag János ügyében sem annak idején…

S, ha mindez még nem lenne elég, lássuk a legfrissebb tényt: megkérdőjelezhetővé vált az OBH hivatalos indoklása, mely szerint az ügy áthelyezésére az ítélőszékek közötti egyenlő tehereloszlás miatt került sor, ugyanis kiderült, hogy míg a Fővárosi Törvényszéken 60, addig a Kecskeméti Törvényszéken 56 százalék a kiemelt ügyek aránya, így intézkedésével mindössze négy százalékpontot nyert Handó Tünde…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.