" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

júl
12

Kádár Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója igen sajátos érdeklődési körrel rendelkezik. Koncepciós pereket kutat, írt már Zuschlagról, és foglalkoztatta a Hunvald-per is. Legújabb tanulmányának Hagyó Miklós a témája. A Jogi Fórumon megjelent írás megállapítja, hogy Hagyó Miklós jogait komoly sérelem érte, és több kérdést is felvet az igazságszolgáltatás pártatlanságával kapcsolatban. A Hagyó Dosszié arról kérdezte Kádár Évát, hogy mi visz rá egy fiatalt, hogy politikai korrupciós ügyekkel foglalkozzon szabadidejében.


Hagyó Dosszié: Milyen háttérrel vágtál neki a Hagyó-tanulmánynak?

Kádár Éva: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán tanulok, most vagyok negyedéves. Korábban, mielőtt az egyetemre jártam, már akkor is érdekeltek a koncepciós perek, a második világháború utáni, úgynevezett népbírósági perek során történt jogsértéseket vizsgáltam. Még mielőtt felvettek volna az egyetemre, megjelent egy tanulmányom egy csendőr alezredesről, aki szerepet játszott a budapesti gettó megmenekülésében, és a budapesti zsidóság megmentésében, de ennek ellenére, mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték. Később az 50-es évek koncepciós pereit, szovjetunióbeli pereket tanulmányoztam. Úgy érzem, hogy vannak örök és változtathatatlan jogelvek, a természetjog alapelvei, az igazságosság és méltányosság elve. Ezek a jogok magasabb rendűek, mint az aktuális politikai célkitűzések, és mindenképpen érvényre kellene juttatni ezeket az elveket a mai kor joggyakorlatában is.

Hagyó Dosszié: Úgy érzed, hogy ezek az elvek nem valósulnak meg a mai jogrendszerben?

K. É.: Vannak olyan esetek, amelyekben nem kellőképpen érvényesülnek. Ez szerencsére nem általános, de úgy vettem észre, hogy azoknál az ügyeknél, ahol a politika valamilyen szempontból szerepet játszik, ott alárendelt helyzetbe kerülnek ezek az örök alapelvek.

Hagyó Dosszié: Miért kezdtél foglalkozni a Hagyó-üggyel? Hogyan figyeltél fel erre az esetre?

K. É.: Volt egy téma, ami külön érdekelt, a méltányosság és igazságosság elvei a joggyakorlatban, és ezt kezdtem kutatni. Először a Zuschlag-ügyre figyeltem fel, az első fokú ítéletkor úgy vettem észre, hogy ezek az elvek nem érvényesülnek eléggé. Ahhoz képest, hogy ez egy vagyon elleni bűncselekmény volt, olyan súlyos ítéletet szabtak ki első fokon, amilyet az élet elleni bűncselekmények esetén szokás. Erről írtam egy cikket, ami a Jogi Fórumon jelent meg, később pedig a Belügyi Szemlében. A Zuschlag-ügy után a Hunvald-ügy jogsértéseire figyeltem fel, mivel itt jóval a jogerős ítélet meghozatala előtt olyan lejárató kampányt indítottak a médiában, ami a közvéleményt teljesen abba az irányba befolyásolta, hogy Hunvald bűnös. Az ártatlanság vélelmének az elvét erősen megsértették. Sajnos az utóbbi időben ezt a típusú kampányt nagyon sokszor alkalmazzák. Hagyó Miklós ügyében is ezt tapasztaltam.

Hagyó Dosszié: Úgy gondolod, hogy a média manipulációi és lejárató kampányai számítanak az első lépcsőfoknak, például koncepciós perekben?

K. É.: Engem ez különösen zavar. Közelebbről is érintett vagyok ebben a témában, mert Képíró Sándor csendőr alezredest, akit felmentettek a háborús bűncselekmények vádja alól, tíz évig gondoztam. Sajnos ő is áldozata volt ennek a lejárató kampánynak, és a közvélemény egy részében az rögzült, hogy ő tömeggyilkos, mert kikiáltották tömeggyilkosnak. Sajnos annyira megviselte ez a sajtóhadjárat, hogy az egészsége olyan mértékben romlott meg, ami a halálához vezetett. Nem hiába nevezik a negyedik hatalmi ágnak a médiát. Mivel már személyesen is találkoztam ezzel a romboló hatással, van bennem egy olyan késztetés, hogy szeretném megvédeni azokat az embereket, akiket még lehet.

Hagyó Dosszié: Ahogy a tanulmányodban is írod, már az előzetes letartóztatás körülményei is több kérdést vetnek fel.

K. É.: Olyan indokokra hivatkoztak, amelyek létezése kétséges, mint például, hogy Hagyó Miklós külföldre próbál szökni. Amikor azonban az ügyvédek az iratismertetés során erről információt kértek, megtagadták tőlük a tájékoztatást. Személy szerint bennem azt a gyanút kelti ez az eltitkolás, hogy az előzetes letartóztatás indokául szolgáló adatok nem léteznek.

Hagyó Dosszié: Már az előzetes letartóztatás során tapasztaltad az általad említett természetjogi elvek eltiprását?

K. É.: Igen, és a későbbiekben a sajtóból és Hagyó Miklós ügyvédjétől is arról értesültem, hogy a gyanúsítottak vallomásai olyan mértékben ellentmondanak egymásnak, ami kétségessé teszi a megalapozottságát a gyanúnak. Úgy vettem észre, hogy ez egy abszolút politikai jellegű per.

Hagyó Dosszié: Az előzetes letartóztatás másik indoka a tanúk befolyásolása és iratok eltüntetése volt. Te mit gondolsz ezekről a lehetőségekről?

K. É.: Ez is megalapozatlan teljesen, mivel Hagyó Miklós abban az időben olyan helyzetben volt, ami szerintem lehetetlenné tette volna, hogy iratokat tüntessen el. Akkorra a társadalmi kapcsolatait már elvesztette, nem rendelkezett semmiféle befolyással.

Hagyó Dosszié: A váddal kapcsolatban mi az álláspontod?

K. É.: Számomra a gyanúsítottak vallomásainak ellentmondásai teljesen kétségessé teszik, hogy ez megalapozott vád lenne. Bár nem történt vádalku, de elképzelhető, hogy saját helyzetük javításának érdekében olyan tanúvallomást tettek néhányan, ami nem felel meg minden szempontból a tényeknek. Valószínűleg itt is megjelenik a politikai befolyásolás. Számomra ezt az is alátámasztja, hogy van olyan gyanúsított, aki Hagyó Miklósra nézve terhelő vallomást tett, és most vezető pozíciót tölt be. A gyanúsítás ideje is azt az érzetet kelti, hogy politikai jellegű perről van szó, mivel ugye a választások idején történt ez a sajtóhadjárat, ahol az ártatlanság vélelmének az elvét semmibe vették.

Hagyó Dosszié: Az egyik, talán legfelháborítóbb körülmény Hagyó Miklós egészségi állapotának semmibe vétele volt – írod. Ez miként valósult meg?

K. É.: Engem nagyon felháborított, mert az egészséghez való jog egy alkotmányos alapjog, és egy jogállamban ezt mindenképpen tiszteletben kellene tartani. Egy letartoztatást nem lehetne előre hozott büntetésnek használni a gyanúsítottnak a megtörésére.

Hagyó Dosszié: Mit gondolsz, a per közben kialakult újabb ügyről, ahol Hagyó Miklóst és élettársát okirat hamisítással vádolták?

K. É.: Teljesen abszurd eljárás szerintem. Nyilvánvaló, hogy alaptalan a vád, azóta felmentő ítélet született első fokon. Teljesen természetes, ha valaki egy céget vezet, akkor abban az esetben, ha nem tud eleget tenni feladatainak, úgy egy képviselőt nevez ki.

Hagyó Dosszié: A legfrissebb fejlemény, hogy Kecskemétre lett áthelyezve a BKV-per. Ennek mi az oka szerinted?

K. É.: Előfordulhat, hogy az a célkitűzés van az áthelyezés mögött, hogy egy olyan bírósághoz utalják az ügyet, amely korábban már bizonyította, hogy részrehajló, épp a Zuschlag-ügyben.  Számomra megkérdőjeleződik a bíróság objektivitása ebben az esetben. Bízom benne, hogy sikerül érvényre juttatni az igazságot, és ennek megfelelő ítéletet hoznak majd.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.