Részletek Dr. Kádár András, Hagyó Miklós ügyvédje perbeszédéből. A II-es vádpontra, azaz a politikában sokszor használt nokia dobozos vesztegetés vádjára reagált Szegeden, az ítélőtáblán a másodfokú tárgyalás első napján, szeptember 7-én.
Kép: Magyar Nemzet online - Balogh Dávid
A beszéd ezen része itt olvasható, a teljes egészet pedig itt találják. Mi a leglényegesebb részletek próbáltuk kivenni a kedves olvasóknak, hiszen nem könnyű olvasmány..
Talán előtörténetnek még annyit, hogy tudvalévően a szegedi ügyészek visszaküldenének néhány ember első fokra, többek között azért is, hogy végre újra nyomozhassanak a nokiás doboz ügyében. Erről bővebben ide kattintva olvashat
Lássuk Dr. Kádár András védőbeszédének részleteit!:
Az ügyészség számára megállt az idő. Ami a jelen ügyet illeti, egészen bizonyosan, éspedig 2012. január 10-én, tehát a vádemelés napján. Úgy látszik, hiába telt el az ítélet meghozataláig 2016. január 26-ig négy hosszú éve, hiába volt száznál több tárgyalási nap a vádlottak vallomásaival, részletes, az ügy érdemére vonatkozó észrevételeivel, négy órás nyomozati szembesítés felvételének lejátszásával és az érintett vádlott emlékezetes, a szem-és fültanú számára nem feledhető megnyilatkozásával, tanúk tucatjainak alkalmanként és személyenként egész napos meghallgatásával, sok ezer oldalnyi releváns irat felolvasásával, szakértői vélemények ismertetésével, ezt a tényállási pontot is jelentősen megváltoztató vádmódosítással, újabb és eredménytelen nyomozással, több napos ügyészi és védői perbeszédekkel, több mint 500 sűrűn gépelt oldalnyi, javarészt igen lelkiismeretes bírói munkát tükröző írásos ítélettel, az indítvány olyan, mintha ez alatt a négy esztendő alatt semmi sem történt volna. Az ügyészség a vádemelést követő eseményekről nem vesz tudomást, és olyan tartalmú indítványt terjeszt elő, mintha mindaz, ami a Kecskeméti Törvényszék tárgyalásán lezajlott, nem a valóságban történt volna meg, hanem a képzeletünkben léteznék.
Eltekintve attól a nem jelentős, de az érintettet nyilván zavaró körülménytől, hogy az átirat eben a bekezdésében háromból kétszer sem tartalmazza helyesen a IV. rendű vádlott nevét, s a lényegre összpontosítva: érdemi kérdésként merül fel, hogy a másodfokú ügyészség miként állíthatja befejezett tényként azt, hogy egyáltalán történt pénzátadás, és hogy éppen Faragó József vitte a IV. rendű vádlottat arra az állítólagos pénzátadásra, amelyről a Törvényszék azt állapította meg, hogy megtörténte nincs bizonyítva?
Lazarovits Márkot a jelen ügy nyomozásában nem hallgatták meg, erre a vádképviseletet ellátó ügyész a bírósági eljárás három éve alatt nem tett indítványt, majd pedig a 2012. november 9-én újrakezdett nyomozás két és fél alatt sem jutott el odáig, hogy Lazarovitsot bármilyen minőségben kihallgassák. Annak ellenére, hogy Balogh Zsolt már 2010. február 24-én beszélt róla, a tőle származó vallomás, mint lehetséges bizonyítékforrást a 2016. december 1-jén keltezett főügyészségi átirat említi meg meg először közel 7 évvel később. Teszi ezt anélkül, hogy az indítványnak az előzmények ismeretében akár egyetlen tőmondattal is okát adná.
