" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

máj
31

Jobban jártak volna, ha “kischmittelik” az előző anyagokból a neveket, de inkább elindultak a Grimm fivérek által kitaposott ösvényen, és kitaláltak karaktereket. Végül is Balogh Árpád ellen nem nyomoztak soha, nosza lássuk, ő mit tud mondani, ki-kinek adott nokiás dobozban dellát? Tényleg nem értem a dolgot, ilyen hibákért érettségiről rugdosnak ki embereket, itt meg ugye...

Egy alaki hibáktól hemzsegő fellebbezésben próbálja a Szegedi Fellebviteli Főügyészség újraértelmezni a nokiás doboz történetét. Immár harmadik alkalommal próbálnák meg kinyomozni az állítólagos vesztegetési ügyet,  így - ha az ügyészeken múlik -  már a harmadik választási kampányban kaphat szerepet ez a mese.És ha már a hármas számnál tartunk, jelezzük: ez a harmadik ügyészség, amely nyomoz vagy nyomozna a kérdésben. Az első kettő mélyen kudarcos volt, de talán majd most. Az mondjuk nem fog segíteni az ügyön, ha nem tudják leírni több vádlott nevét sem helyesen.

Még mielőtt újra cöfös plakátra kerül közpénzből a Hagyó, tegyünk egy pici rendet itt a dolgokban..

 00332763.jpeg

Mire tesznek indítványt a délvidéki ügyészek? Megítélésük szerint ketté kell bontani a BKV-pert, és hat vádlott esetében újra kellene kezdeni Kecskeméten az elsőfokú eljárást. A többiek, tehát a másik kilenc vádlott esetében tárgyalja le Szeged másodfokon az ügyet, és hozzon jogerős döntést. Abban a hatban benne van persze Hagyó Miklós meg a nokia sztori..

Az ügyészek indítványa szerint :

  1. Hagyót gyanúsítottként hallgassák ki újra a 2009-es állítólagos pénzátadás körülményeiről
  2. Balogh Zsoltot tanúként hallgassák meg, és ha kell, szembesítésék  - újra - Hagyóval
  3. F. József sofőrt hallgassák ki újra
  4. A 15 millió forint eredetét illetően tanúként idézzék meg Lazarovits Márkot és Balogh Zsoltot
  5. M.-H. Évát, Hagyó első fokon felmentett egykori sajtósát tanúként hallgassák meg

Még mielőtt kritikai észrevételeinket megtennénk az indítvánnyal kapcsolatban, számoljunk egy kicsit:  

Balogh Zsolt nevezetes állításainak megtételétől, 2010. februárjától - 2011. októberéig, az iratismertetésig, azaz a nyomozás lezárásáig eltelt 20 hónap. Ez volt az első nyomozás, ebből készült a vádirat 2012. januárjában. A második nyomozás 2012. novemberétől 2015. júniusáig, tehát 33 hónapig tartott, és eredménytelenül ért véget. Tehát a nyomozó hatóságoknak 53 hónapja volt arra, hogy bebizonyítsa a vesztegetést. Nem ment. Most nincs tippem, meddig akarnak próbálkozni egy harmadik eljárásban, de szinte lényegtelennek tűnik, hiszen a jövő tavaszi kampány várhatóan egybeesne ezzel a nyomozással. És ez itt a lényeg.

Eme kis kitérő után térjünk vissza az indítványhoz!

Kezdjük azzal, hogy dícsérjük meg a szegedi ügyészeket! Hiszen végre-végre, 7 év után hajlandóak - igaz csak tanúként - de meghallgatni az “aktív vesztegetőt”, a nemrég egy állami cég vezető pozíciójába kinevezett Lazarovits Márkot. Hiszik vagy nem, de amióta tart az egész nokiás történet, egyszer sem hallgatták ki azt, aki állítólag elküldte a pénzt a volt főpolgármester-helyettesnek. De most megtennék. Dicséretes szorgalomra vall, jár a pacsi!

A kettes pont szerint hallgassák meg újra azt a Balogh Zsoltot, aki számtalanszor elnézését kért állítása miatt Hagyótól. Nem akart börtönbe menni, ezt kellett mondani hozzá, punktum. Jó időben két interjú a G-nap előtti Simicska médiának, és jött a kétharmad. De az ügyészek nyilván úgy gondolják, talán érdemes még egy kört futni, idő van, jönnek a 2018-as választások.

Egy CÖF plakátra még jó lesz, de tudják kedves a kedves olvasók, hogy igazából ezt majd Önök fizetik..

F. Józsefnek - Balogh sofőrjének - már a 2010-es vallomását sem tudta semmire használni a nyomozó hatóság, erről önmaguk írtak papírt, de erről később. Az egykor rendőrként dolgozó sofőr semmit nem tudott elmondani a nyomozóknak, de talán egy újabb eltelt hét év jót tehetett a memóriájának... Ugyanúgy, ahogy Hagyó egykori sajtósa esetében, aki többször elmondta a bíróságon, hogyan vallatták, és milyen körülményeket teremtettek számára az előzetes alatt.

Ezek voltak a logikai bukfencek.. Most nézzük, hogy sikerült megírniuk a fellebbezést.!

Hogy van az, hogy százezer oldalnyi nyomozati anyag, meg egy elsőfokú bírósági döntés után sem sikerül leírniuk pontosan a nevezetes nokiás ügyet kirobbantó Balogh Zsolt nevét helyesen? Egy bekezdésben háromszor írják le az ügy negyedrendű vádlottjának a nevét, ebből kétszer Balogh Árpádnak nevezik át. De így járt az ügy harmadrendű vádlottja, akit kapásból az ügyészi fellebbezés első oldalán Attila Antalnak keresztelnek át. Kiderül még az is, hogy van egy Márton László nevű vádlott is, de ne keressék a tisztelt olvasók, megsúgom: nincs ilyen ember a BKV-ügy 7 éves történetében. Jobban jártak volna, ha “kischmittelik” az előző anyagokból a neveket, de inkább elindultak a Grimm fivérek által kitaposott ösvényen, és kitaláltak karaktereket. Végül is Balogh Árpád ellen nem nyomoztak soha, nosza lássuk, ő mit tud mondani, ki-kinek adott nokiás dobozban dellát? Tényleg nem értem a dolgot, ilyen hibákért érettségiről rugdosnak ki embereket, itt meg ugye...

A BKV-perben eddig három ügyészségnek volt szerepe. 2009 augusztusától, amikor a BRFK gazdaságvédelmi osztályán elindul a nyomozás, egészen 2010. május 17-ig, mint a nyomozó hatóság felügyeletei szerve, a Fővárosi Főügyészség jár el.

Balogh Zsolt (nem árpád) a Magyar Nemzetben 2010. március 6-án adja nevezetes interjúját, majd másnap - már kicsit máshogy - előadja azt a Hír Tv-ben is. Ezt megelőzi egy februári vallomása, igazából innen datálódik a nokiás történet. A Fővárosi Főügyészség ekkortól kezdve akár utasíthatta volna a BRFK-t arra, hogy ez alapján mondjuk hallgassák ki az “aktív vesztegető” Lazarovitsot, tegyék tisztába a szerepét. Nem tették, pontosabban tettek rá magasról. Pedig gyorsan ki lehetett volna deríteni, mi igaz abból, amit nem árpád mondott. Nem mellékesen az ügy felügyeletét ellátó ügyésznő, Dr. Szabadváriné dr. Vámos Katalin a Fővárosi Főügyészségről két évvel később már Tarlós főpolgármester tanácsadója a városházán, igaz már a férje nevét használva, de jó fizetéssel, megfelelő jutalmakkal.

2010. május 17-től, Hagyó előzetes letartóztatásának elrendelésétől a Központi Nyomozó Főügyészség veszi át a nyomozást. Egészen 2011. szeptemberéig, az iratismertetésig nyomoznak. Ebből készül a 2012. januári vádirat. Ezalatt egyszer nem hallgatták ki Lazarovitsot! Úgy rakták össze a vádiratot 2012. januárjában, úgy pakolták be a vesztegetés vádpontot, hogy csak a “postás” nem árpád, meg a “passzív vesztegető” Hagyó van nevesítve benne.

Akitől jött a pénz, az nincs. Szemet szúrt ez a bírónőnek is Kecskeméten, mert amikor megkérdezte az ügyészeket, hogy a pénz eredetét illetően nyomoztak-e ebben a vádpontban, nemleges válasz jött.  De majd most - mondták, és 2012 novemberében nekifutottak egy újabb nyomozásnak. De Lazarovitsot most sem sikerült kihallgatni, írásban nyilatkoztatták, és ennyi. 2015 júniusában pedig lezárták a nyomozást, bizonyítottság hiányában, hosszasan elemezve a már említett sofőr vallomását.  Mármint azt, hogy nem derül ki semmi belőle. A vicc az az, hogy az alap vádiratba beleírtak kétszeri 15 millió forintos vesztegetést 2012-ben, majd az utolsó vádiratban (6. kiadás) 2015 őszén, saját nyomozásuk eredménytelensége ellenére egyszeri 15 milliót mégiscsak benne hagytak.

A pert Kutron Katalin kezdi az ügyészség részéről, de Homonnai János veszi át 2013 januárjától. Kutront lefokozzák, majd elküldik a testülettől. Munkaügyi bíróságra megy, és jogerősen pert nyer egykori munkáltatójával szemben. Főnökét, Keresztes Imrét a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntetik ki „a közérdeklődésre számot tartó, kiemelkedően bonyolult tényállású és jogi megítélésű ügyekben folytatott nyomozások során nyújtott teljesítménye” miatt is. Nyilván nem a tökéletesen összerakott BKV-ügy vádirata miatt kapta...Vagy mégis?

2016. január 26-án a Kecskeméti Törvényszék elsőfokú ítéletében rendbe rakta ezt a vádat, és felmentette Hagyót. Az ügy a Handó Tünde vezette OBH, és a kétharmad által megteremtett peráthelyezési lehetőség miatt került Kecskemétre.  Ezáltal automatikusan a Szegedi Ítélőtábla dönt majd jogerősen ősszel, pontosan három tárgyalási nap alatt a BKV-ügyben, és ez az, ami miatt a szegedi fellebbviteli ügyészek képviselik a vádhatóság álláspontját.

A 2016 nyarán Magyar István-díjjal kitüntetett Dr. Kaszáné dr. Horuczi Zsuzsanna fellebviteli főügyészségi ügyész vette át a stafétát, és írta meg fellebbezését a táblabíróságnak. Eme remekművet tehát ő jegyzi. Azt már tudjuk, hogy a pontosságra még gyúrni kell, de hát hozott anyagból dolgoznak, a logikai csavarokat ők sem tudják felülírni. De próbálják becsülettel..

A per esetleges kettébontásáról majd a bíróság fog dönteni az első ülésnapon. Kíváncsian várjuk, kap-e még gellert a történet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.