" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

nov
30

A Fővárosi Törvényszék úgy látta tehát, hogy az ominózus vallomását, amelyet egyébként “véletlenül” a Magyar Nemzet  már másnap címoldalon hozott, kirekessze a bizonyítékok közül. A Kecskeméti Törvényszék ezt nem tette meg, bármennyien is vallották ezt a bíróságon, bármennyiszer is visszavonták, vagy elnézést kértek miattuk.

Jogerősen felmentette a hűtlen kezelés vádja alól a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. volt vezérigazgatóját a Fővárosi Ítélőtábla a múlt héten. Határozatában Bielek Péter és két vádlott társát hűtlen kezelés vádja, míg a negyedrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól mentette fel.

justicia-romana.jpg

Bielek Péter felmentéséről már blogunk is írt abból az aspektusból, hogy Bielek a BKV-ügyben tanúként - hamis tanúzásra való figyelmeztetés következménye mellett - miről beszélt Kecskeméten. Ott számolt be arról, hogy a hatóság milyen módon próbálta őt presszionálni, hogy jobb belátásra bírni. Hagyóról, Demszkyről, Mesterházy Ernőről, illetve az esetleges politikai megrendelésekről akart hallani a hatóság.

De nézzünk egy másik szemszögből meg Bielek-ügyét, amit ugye az illetékes bíróságon tárgyaltak, nem pedig áthelyezett per volt. Nem Kecskemét, nem Szolnok…

“További specifikuma ennek az ügynek a kihallgatásoknak a törvénytelensége. Nem kívánok ezzel túlságosan hosszan foglalkozni, I.r. vádlott védői ezt aprólékos részletességgel megtették, de két körülményre szeretném felhívni a törvényszék figyelmét. Az egyik, nem csak számos vádlott, Mesterházy, Antal Attila, Balogh Zsolt, Regőczi Miklós, csak hogy mondjuk a legpregnánsabbakat mondjam, hivatkozik ugyanarra a kihallgatási taktikára, amit egyfajta befolyásként és ráhatásként lehetett értékelni a nyomozó hatóság részéről, hanem van az ügyben három, de általam kettő kiemelt tanú, Bielek Péter és Sziebert György, akik tanúként, tehát a hamis tanúzásra való figyelmeztetés következménye mellett is részletes aprólékossággal számoltak be arról, hogy a hatóság milyen módon próbálta őket presszionálni, hogy jobb belátásra bírják őket.  Bielek Pétert azóta az ellene emelt vád alól felmentették, és ezért ennek csak abból a szempontból lehet jelentősége, hogy Bielek Péter ebben az ügyben tett 2010. február 12-i vallomását a Fővárosi Törvényszék pontosan az általa említett okból figyelmen kívül hagyta, a Fővárosi Törvényszék volt olyan bátor, hogy kirekesztette Bielek Péternek eme vallomását pont azért, mert az általunk már ismert és majdan általam is ismertetendő körülmények között született.” - Idézet Dr. Papp Gábornak, Mesterházy Ernő másodrendű vádlott ügyvédjének perbeszédéből, (Kecskemét, 2015.  december 10.)

Miért fontos eme kiemelt mondat?

Mert olyan körülmények között született, amelyet a Fővárosi Törvényszék is úgy látott, hogy minimum kérdéses szakmaiságú a nyomozó hatóságok részéről. Az ugye már kiderült, hogy a fővárosi cégeket érintő ügyeket a BRFK gazdaságvédelmi osztálya “vitte”, és a Fővárosi Főügyészségen a Szabadváriné Dr. Vámos Katalin által vezetett kiemelt ügyek osztálya gyakorolta a felügyeletet. Nagyrészt ugyanazon nyomozók munkáját értékelték bírósági vallomásaikban a vádlottak és a tanúk.

A BKV-ügyben hét vádlott, és három  tanú vallott a bíróság előtt pszichikai kényszerről nyomozati vallomásaik körülményeit illetően. Az üggyel foglalkozó hagyomiklos.com honlapon végig lehet olvasni vallomásaikat.

A Fővárosi Törvényszék úgy látta tehát, hogy az ominózus vallomását, amelyet egyébként “véletlenül” a Magyar Nemzet  már másnap címoldalon hozott, kirekessze a bizonyítékok közül. A Kecskeméti Törvényszék ezt nem tette meg, bármennyien is vallották ezt a bíróságon, bármennyiszer is visszavonták, vagy elnézést kértek miattuk.

Olyannyira nem, hogy a a C.C. Soft vádpontban, amelyben elítélik Hagyót Kecskeméten, egy olyan vallomásra hivatkozik a bíróság, amelyet Balogh Zsolt háromszor vont vissza, és kért elnézést a volt főpolgármester-helyettestől. Mondhatnánk maliciózusan: csak erre lehetett, hiszen ezügyben más nem volt soha, mint Balogh Zsolt nyomozati vallomása - de ez egy másik történet.

Nyilván jogászok között lehet vita arról, hogy mi a különbség, illetve miért van ez a különbség két törvényszék álláspontja között. Laikusként egyre tudok gondolni:  az egyik Budapesten maradt, a másik elkerült egy vidéki törvényszékre.

Ügyáthelyezések

A peráthelyezésekre 2012 februárjától az év októberéig került sor, több mint negyven polgári-, és kilenc büntetőügyben. A büntetőügyek között volt két kiemelt jelentőségű, amelyek a regnáló hatalom szempontjából a politikai ellenfelek folyamatos támadására kiválónak bizonyultak. A Sukoró-ügy, és a BKV-, vagy más néven Hagyó-per.

Az AB 2013 decemberében megsemmisítette az ügyáthelyezést lehetővé tévő jogszabályt, mivel az a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot - is sértette. De alkotmányellenesnek ítélte azért is, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem volt biztosítva jogorvoslat. A hosszadalmas jogi ping-pong után a Kúria kimondta a végső verdiktet: az ügyek maradtak ott, ahol elkezdték.

Így hozhatott döntést elsőfokon az ügyben a Kecskeméti Törvényszék. És így hozhat majdan a Szegedi Ítélőtábla jogerős döntést a BKV-ügyben...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.