Ez azóta egyébként bevett gyakorlat lett, csak most már a kormány indít vizsgálatot mondjuk a civilek szervezetek, alapítványok ellen egy Magyar Nemzet cikk miatt. Tudjuk nagyjából, hogy honnan jön ilyenkor az ihlet...
“Öt évvel ezelőtt szinte nagyüzem volt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán. 2010 januárjában kezdődött a későbbi nevén BKV-ügy nyomozásának azon része, amikor valakik úgy érezhették, ideje becibálni az utóbbi néhány hónap sajtóhadjáratában elsőként nevesített Szalainé Szilágyi Eleonórát. Majd jöttek a többiek. Három héttel később pedig már meg is volt nevezve (szivárogtatás formájában) az, aki ellen valójában az egész ügy felépült.”
Sorozatunk negyedik részének apropóját egy múlt heti döntés adja. Jogerősen felmentette Hunvald Györgyöt, volt VII. kerületi és az egykori SZDSZ-es zuglói polgármestert, Weinek Leonardot a Fővárosi Törvényszék. A másodfok eljáró bíróság jogerős ítélete szerinti az ellenük emelt vád – miszerint színlelt tanácsadói szerződésekkel ötvenmillió forintos kárt okoztak – megalapozatlan. A Pesti Központi Kerületi Bíróság bűncselekmény hiányában első fokon már 2013 októberében felmentette Hunvaldékat a vádak alól, de csak most került pont az ügy végére.
„Öt évet vett el ez az ügy az életünkből”
– így kommentálta a döntést a legnagyobb közösségi oldalon a volt polgármester.
A döntés után Hunvald György interjút adott a Népszavának. Citáljuk ide néhány érdekesebb mondatát. Nem csak azért, mert a “Hagyó-ügy” (ceterum censeo: a BKV-ügy) is szóba került, hanem hogy vegyünk észre néhány párhuzamot.
“Az iratismertetés nagyon érdekes volt. Ilyenkor a vádlott és a védő elmondhatja, mi nem igaz, tanúkat is hozhat, a vádhatóság pedig esetleg meggondolhatja magát. A mi esetünkben viszont az ügyész elszólta magát és közölte, januárban lesz vádemelés, előtte még a Hagyó-ügyben is vádat kell emelni. Akkor világossá vált, hogy mondhatunk bármit, az ügyészség nem fog arra figyelni, amit pedig nem tehetnének meg.”
Már előre eldöntött dolog volt tehát, hogy vádat emelnek. Ismerős szituáció, oly sokszor leírtuk itt a blogon: a rendőröket a nyomozás során nem érdekelte különösebben, hogy mit akar a tanú mondani, neveket akartak inkább hallani. Guruló forintokról ugye, a Hagyóról, a Demszkyről, Mesterházy Ernőről, és esetleg még valamit a Gyurcsányról. De oda se neki, az ügyet átvevő ügyészek sem tartották fontosnak olyan embereket meghallgatni, akik vallomásával rövidre lehetett volna zárni az ügyet, ügyeket, nem pedig hosszú hónapokig börtönbe zárni embereket egy vallomás alapján. Mondjuk például az állítólagos aktív vesztegetőt, aki állítólag Baloghon keresztül eljuttatta abban a híresnevesnokiásdobozban a lírákat a maffiafőnök Hagyó Miklós parizeres kezébe. Kedves uram! Ön adta Balogh Zsoltnak a pénzt? Vagy valami...csak kérdezzük meg egyáltalán erről az össze-vissza változó történetről. De nem. Nem tudjuk miért, de nem.
De menjünk tovább:
“A nyomozati iratokból az derül ki, hogy az egyik ügyész, nevet nem mondok, leírja a főnökének, milyen bűncselekmény-gyanús ügyről olvasott a Magyar Hírlapban. A lap akkori cikkében arról írt, hogy a VII. és a XIV. kerület vezetői keresztbe szerződtetik egymás embereit, ezért elindult a nyomozás.”
Hát, igen…. Ez azóta egyébként bevett gyakorlat lett, csak most már a kormány indít vizsgálatot mondjuk a civilek szervezetek, alapítványok ellen egy Magyar Nemzet cikk miatt.Tudjuk nagyjából, hogy honnan jön ilyenkor az ihlet...
A BKV-ügyben sokszor leírtuk: néhány interjú, nyilván a megfelelő időben a megfelelő helyen, a folyamatos szivárogtatás a sajtó felé. Bevádolunk a sajtón keresztül, aztán védd meg magad, ahogy tudod. Ha erre éveid mennek rá, te dolgod, nekünk addig jó. A mesét sokáig fenn lehet tartani..
“- Azt mondja, hogy ezzel az üggyel nyolc embernek öt évet elvettek az éltéből?. - Az enyémből többet. Nehéz kimondani, de én ezt a helyzetet már megszoktam. A többieket nagyon érzékenyen érintette, hogy nem kapnak munkát. Az egyik társunk akkor tette le az ügyvédi vizsgát, amikor meggyanúsították, így azóta nem praktizálhatott. 2013 októberében első fokon mindenkit felmentettek. Ezt az ítéletet a másodfok pontosnak, precíznek tartotta, az ügyészség mégis fellebbezett, pedig véleményem szerint eldönthették volna, hogy tényleg szükség van-e erre. Kell-e még éveket elvenni a vádlottak életéből.”
Csak halkan jegyezzük meg. A BKV-ügyben csak tippelni lehet, hogy mikor jutunk el az elsőfokú ítéletig. Öt éve vádoltak meg embereket a sajtón keresztül, és amilyen ütemben folyik az eljárás, sok év még, mire jogerős döntést hoz előre láthatólag Szegeden a másodfokon majdan eljáró bíróság.
