" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

feb
4

Mindenesetre ezen rapid rendőri munka nem volt túl alapos, vagy nem is akart az lenni. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy csak a BKV-ügy esetében az ügyészségnek már legalább öt alkalommal kellett módosítania a vádiraton, illetve még mindig a lefoglalt elektronikus adathordozókon maszatol bizonyítékokat keresve. Sokadjára, holott a “nyomozás” évekkel ezelőtt lezárult.

titkos.jpg

“Öt évvel ezelőtt szinte nagyüzem volt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán. 2010 januárjában kezdődött a későbbi nevén BKV-ügy nyomozásának azon része, amikor valakik úgy érezhették, ideje becibálni az utóbbi néhány hónap sajtóhadjáratában elsőként nevesített Szalainé Szilágyi Eleonórát. Majd jöttek a többiek. Három héttel később pedig már meg is volt nevezve (szivárogtatás formájában) az, aki ellen valójában az egész ügy felépült.”

Mit akartak hallani, mit akartak kimondatni? Hogyan kerültek az inkriminált mondatok azonnal a sajtóhoz, és mit hoz 2010 februárja? Ezekkel a mondatokkal fejeztük be a BKV-ügy kezdeti szakaszának felelevenítését korábbi írásunkban.

Lássunk két egykori cégvezető bíróságon elmondott vallomását a BKV-ügyben.  Az egyik személy Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója, az ügy harmadrendű vádlottja, a másik pedig Bielek Péter, az FKF Zrt. egykori vezérigazgatója, akit tanúként hallgatott meg a bíróság 2014 őszén. Hogy miért éppen őket kettőjüket emeljük ki? Két egykori fővárosi közműcég vezetője, kísértetiesen hasonlóakat állítottak arról, mit kellett mondaniuk, és milyen légkörben mondták azokat.

Antal Attila: “Akkor, amikor a nyomozati vallomásomat megtettem, semmi nem volt a kezemben, ideges, feszült voltam, nem értettem miért hallgatnak ki gyanúsítottként olyan szerződésekkel kapcsolatban, amit legjobb tudomásom szerint jól végeztem, igaz legtöbbjükre nem is emlékeztem pontosan. Én elmondtam a kihallgatóknak akkor is, hogy én mindenben állok a rendelkezésükre minden kérdésre válaszolok, ami a működésemmel kapcsolatos, ugyanis én mindent megtettem a munkám során, egész addig, amíg az egészségem ezt megengedte. Erre azonban senki nem volt kíváncsi. A hatóság ugyanis guruló forintokról, Hagyó Miklósokról, Mesterházy Ernőkről és Demszky Gáborokról akart tőlem hallani. Őrizetbe vételem napját követő vallomásomban mindezt tudomásomra is hozták, azzal, hogy amennyiben az elvárásoknak nem tudok megfelelni, hosszú időre előzetes letartóztatásba kerülök. Mindezt természetesen nem védőim jelenlétében közölték, akkor amikor hoztak-vittek a kihallgatásra. Állandó szóhasználat volt a „Hagyóék”, „Mesterházyék”, ilyen szavakkal illették azt a kört, amiben én a korábbi időszakban dolgoztam. A szemem előtt esett szét az az egész munka, az életemnek az a része, amit ebbe belefektettem, szinte percek, pillanatok, órák alatt. Én elbizonytalanodtam, ugyanis mint cégvezető pontosan tudtam, hogy az elmúlt időszakban, évek alatt több ezer döntést hoztam, több száz papírt írtam alá, bármikor elő lehet húzni évek múltán egy vagy másik ügyet, egy vagy másik papírt, hogy ezzel mi történt, azzal mi történt, miért döntött így, miért döntött úgy. Abba biztos voltam, hogy hibát nem követtem el, de megmondom megijedtem. Már a kihallgatásom során első nap a BRFK épületében láttam a rendőr kollégák interneten követték az eseményeket, bekerülésem után néhány órával már az interneten volt az egész történet a fényképemmel, mindennel együtt. Az járt a fejembe, hogy mi lesz, ha ez folytatódik, újabb és újabb szerződésekkel fognak meggyanúsítani, hosszú időre fogok börtönbe kerülni és hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valaki megértse azt, amiről én beszélek.” Az, hogy a nyomozati vallomásomkor (...) elmondtam, hogy nincs tudomásom semmilyen guruló forintokról, de figyelmeztettek, hogy ez azt jelenti, hogy én Hagyóékat védem és ezzel csak magamat hozom menthetetlen helyzetbe, előzetes letartóztatásba fogok kerülni.”

Bielek meghallgatására azért volt szükség Kecskeméten, mert 2010 tavaszán, pontosabban április 20-án, a két választási forduló között kiszivárgott a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályának nyomozói előtt tett vallomása, amiben igen cifra dolgokat állított Hagyó Miklósról, illetve  Mesterházy Ernőről.

Bielek a bíróság előtt, tanúként azt vallotta: felhívta egy B. Zs. nevű rendőr a BRFK gazdaságvédelmi osztályáról, hogy beszélni szeretne vele. Addigra már a sajtóban sok cikk jelent meg a fővárosi cégek kapcsán a korrupció gyanújáról, ilyen volt 2010 tavaszán a légkör - tette hozzá. Egy étteremben találkozott a rendőrrel, aki együttműködést ajánlott neki. Tisztázták, hogy nem a vállalatot érintő bűncselekményekről van szó, nem gyanúsították semmivel. A nevezett rendőr ugyanakkor arra kérte, hogy ezt a beszélgetést tartsa teljes titokban. A találkozó után be kellett volna mennie a BRFK-ra, de úgy érezte, hogy akit a rendőrség meghallgatott a fővárosi cégek ügyében, annak a szakmai reputációja veszélyben volt a sajtóban várható visszhangok miatt. A nevezett időszakban szinte nap mint nap kapott fel a média újabb ügyeket, és rabosítottak magas beosztású vezetőket. Ő nem akart ugyanígy járni. Emlékezete szerint szinte becsempészték a BRFK-hoz. Itt Hagyóról, Demszkyről, Mesterházy Ernőről kérdezték. Félt attól, hogy esetleg nem tud hazamenni a családjához. Elmondása szerint a nyomasztó légkörben lezajlott öt órás meghallgatás folyamán rendőrök minden harmadik kérdése az esetleges politikai megrendelésekről szólt. Bielek szerint rendkívül kellemetlenül érintette, hogy a választások második fordulója előtt néhány nappal  megjelent a Magyar Nemzetben a tanúvallomása.

Hogy miről is beszélt, illetve kikre is gondolt itt az FKF Zrt. volt vezérigazgatója.? Csak a BKV-ügy kapcsán rabosított vezetők sorsa lebeghetett a szemei előtt.

Lássuk, mit hozott a februári fagy:

2010. február 3-án három újabb gyanúsítottja lett a BKV-botránynak. A BRFK nyomozói kihallgatták Tóthfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának SZDSZ-es elnökét, Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját, és M. Lászlót, egy kommunikációs cég vezetőjét. (BKV: Mesterházy, Zelenák és Regőczi őrizetben – Index, 2010.02.03.) Továbbá a rendőrség ismét kihallgatta a már korábban meggyanúsított Regőczi Miklóst, Zelenák Tibort és Horváth Évát is. Mesterházyt, Zelenákot, és Regőczit még aznap őrizetbe vették.

Az ekkor őrizetbe került felsővezetők később, bíróság előtt erősítették meg, hogy igencsak kérdéses körülmények között kellett azt mondják, amit a nyomozók hallani akartak.

Bielek második meghallgatására a választások után, 2010 júliusában került sor. A Főkert ügyében idézték be, de egy szó nem hangzott el ebben a témában. Megint Hagyóról és Mesterházyról kérdezték, illetve arról, hogy követeltek-e tőle pénzt. Ő ezt akkor tagadta. Vélelmezte a bíróság előtt: talán nem volt véletlen, hogy egy héttel később megvádolták Pusztazámor ügyében - írta tárgyalási tudósításában az üggyel egyedül foglalkozó Népszava.

Mindenesetre ezen rapid rendőri munka nem volt túl alapos, vagy nem is akart az lenni. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy csak a BKV-ügy esetében az ügyészségnek már legalább öt alkalommal kellett módosítania a vádiraton, illetve még mindig a lefoglalt elektronikus adathordozókon maszatol bizonyítékokat keresve. Sokadjára, holott a “nyomozás” évekkel ezelőtt lezárult.

Sorozatunk következő részében 2010 márciusát vesszük górcső alá. Alacsonyan szálltak abban a hónapban a nokia-dobozok, mondhatnánk viccesen, ha nem ment volna tönkre bele sok ember élete.

Folytatjuk!

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.