" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

okt
2

2014. szeptember 24-én 3 új alkotmánybírót választott meg az országgyűlés.  A döntés értelmében Sulyok Tamás és Varga Zs. András már szeptember 27-től, míg Czine Ágnes november 15-től lesz az Ab tagja.

AB.jpg

A kormánypártok ezúttal sem bízták a véletlenre, hogy ki kerüljön a taláros testület megüresedett helyeire. Még 2014 júliusában terjesztette be  Kövér László azt az indítványt, amely értelmében a lejárt mandátumú bírák helyére egy kilenc tagú parlamenti bizottság hivatott újakat jelölni. Ebben a grémiumban is érvényesül a kétharmad: a 9 helyből 6-ot kormánypárti képviselők töltenek be, miközben a jelöléshez 5 szavazatra van szükség.

Ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek még arra sincs esélye, hogy legalább (ha más nem a színjáték kedvéért) a jelölésig eljusson. Amint az várható volt a csak és kizárólag kormánypárti jelöltek egy bohózatba is beillő bizottsági meghallgatás után kapták meg a T. Ház kormánypárti képviselőinek támogatását.

Az Ab kiüresítése

2010-ben a kétharmados többséggel felruházott Fidesz-KDNP egyik első lépése volt, hogy egy alkotmánymódosítással megváltoztatta az Ab tagok jelölésének metódusát. (Korábban az volt a gyakorlat, hogy a bírákat jelölő bizottságban nem érvényesült a parlamenti többség, így kormány és ellenzék kompromisszumra kényszerült.) Nem sokkal később 15 fősre duzzasztották az addig 11 fős testületet, a megüresedett és az új helyekre pedig egyaránt saját jelöltjeiket tolták be. A legnagyobb felháborodást (egyesek szerint a Rubicon átlépését) kiváltó lépés azonban egyértelműen a taláros testület hatáskörének - újabb alkotmány módosítással megoldott - jelentős korlátozása volt.

Kis magyar komédia

Az Ab tehát már régen nem tölti be azt a szerepet - sok egyéb, elméletileg a végrehajtó hatalom ellensúlyát betölteni hivatott intézménnyel egyetemben -, amit létrehozásakor neki szántak. Jól látszik az is, hogy a kormánypártok - mint számos más esetben - már a látszatra sem adnak, ha az Alkotmánybíróságról van szó. Nézzük mi történt az új bírák megválasztásakor:

Elsőként júliusban ismét megváltoztatták a bírák jelölésére létrehozott eseti bizottságot, figyelve arra, hogy az ellenzéki pártok még a jelölésig se juthassanak el. Ráadásként a jelölő bizottság zárt ülésen hozta meg döntését, amire eddig nem volt példa. Ezek után megrendeztek egy “paródiába illő” bizottsági meghallgatást, ahol a leendő bírák egyetlen érdemi kérdést sem kaptak későbbi munkájukkal kapcsolatban.

Csak egy példa hogyan is zajlott ez a “meghallgatás”: amikor Szabó Tamás, az igazságügyi bizottság független tagja afelől érdeklődött, hogy nem tartják-e aggályosnak a kizárólag kormánypárti jelöltséget, Rubovszky György nemes egyszerűséggel megvonta tőle a szót. A sajtó képviselőinek sem osztottak lapot, a “nagy, jelentős, befolyásos” KDNP-s elnök szó szerint azt mondta “kíméljék meg alaptalan próbálkozásaiktól a jelölteket”. Csak épp azt nem tette hozzá az ezek szerint mégis koalíciós partner képviselője, hogy Ab-tagok hivatalba lépésük után már nem szoktak interjút adni. Szóval erről ennyit.

Az Alkotmánybíróság végleg elesett.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása