A közelmúltban a Galamus-csoport jóvoltából egy olyan tanulmány látott napvilágot, amely igen kimerítően, tudományos jelleggel dolgozza fel a Hagyó-ügy, vagyis a BKV-per jogi problémáit és az eljárás ellentmondásait.
Blogunk felületén a hosszú, majd 90 ezer karakteres dolgozat legfontosabb megállapításait több részben, szemelvényekben tárjuk az olvasóközönség elé. Terítéken lesz a vádirat, a vádelvvel kapcsolatos követelmények, a nokia doboz bizonyítottságával kapcsolatos problémák, a BKV belső vizsgálatának részletei, illetve a megannyi ellentmondás, amely az egész ügyet végigkíséri. Sorozatunk első része mintegy bevezetője lesz ennek a nagyon alapos tudományos munkának.
A korrupció jelképévé vált doboz
2010 márciusában egy hír látott napvilágot a magyar médiában, amely az egész országban megbotránkozást keltett. Ezzel a Gyurcsány-kormányt bírálók számára beigazolódni látszott a korábban a jobboldali média által a köztudatban már sikeresen kialakított előítélet a ,,velejéig romlott, korrupt balliberális kormány”-ról.
Ezt az óriási visszhangot kiváltó botrányt Balogh Zsoltnak, a BKV volt megbízott vezérigazgatójának a nyilatkozata robbantotta ki, amely arról szólt, hogy őt Hagyó Miklós, egykori budapesti főpolgármester-helyettes zsarolással arra vette rá, hogy évente tizenötmillió forintot adjon át neki. Ebből a második tizenöt millió forintot az interjú alapján személyesen Balogh Zsolt adta át Hagyónak egy nokiás dobozban. Balogh szerint azzal fenyegette meg őt a volt főpolgármester-helyettes, hogy amennyiben nem fizeti ki számára Balogh a követelt összeget, akkor nyilvánosságra hozza a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének elkészítését vállaló CC Soft Kft. számára aláírt szabálytalan teljesítésigazolást.
Az interjú alanya által lefestett képen úgy jelenik meg Hagyó Miklós, mint egy ,,népét” rettegésben tartó, kulturáltnak egyáltalán nem nevezhető diktátor, enyhe maffiafőnöki beütéssel, aki az újonnan felvett és nála első alkalommal jelentkező beosztottól két falat párizsi között csak ennyit kérdez ,,keresztapai” szűkszavúsággal: ,,Te leszel?” Ezután kiadja az instrukciót: legyen kemény, ,,mert itt végre kell hajtani a dolgokat. Aki nem teszi, annak nincs kegyelem… annak el kell vágni a torkát!” Az olvasó itt már úgy érzi magát, mintha a ,,Keresztapa” című filmet látná, amelyben a könyörtelen maffiafőnök ad éppen parancsot megfélemlített alárendeltjének.
Annak ellenére, hogy mindkét fent említett cikk a riportalany, Balogh Zsolt szavait teszi közzé – tehát nem az újságíró állítja ezeket a tényeket –, mégis alkalmas arra, hogy az olvasóban azt az érzést keltse, hogy itt bizonyított, valós tényekről van szó. A 2010-es évben és az azt közvetlenül megelőző időszakban ugyanis a magyar társadalom tudatában már annyira rögzült a jobboldali média intenzív véleményformáló kampányának hatására az ,,elmúlt nyolc év országot kirabló és eladó balliberális kormányának” képe, hogy egy interjúalany nyilatkozatában szereplő, és sokak számára meggyőzően előadott történetet is sokan megmásíthatatlan igazságként kezeltek.
A jobboldal a tömegtájékoztatás eszközei segítségével olyan közhangulatot teremtett, amelyet az erkölcsi megtisztulás erős vágya uralt, és ebben a megújulási lázban a társadalom nagy része hajlamos volt elveszíteni a józan elemzésre, értékelésre való hajlandóságát, örömmel és gondolkodás nélkül elfogyasztotta, amit a média elétálalt. Így a célirányos médiakampánynak sikerült elérnie azt, hogy Hagyó Miklós nevéhez a köztudatban elválaszthatatlanul hozzákapcsolódott a nokiás doboz képe, s rövid idő alatt a korrupció szimbólumává vált.
Az MTI által ,,táplált” hírfogyasztók előtt úgy jelent meg ez a korrupciós botrány, mintha bizonyított tényállásról lenne szó, olyan bűncselekményről, amelyet kétséget kizáróan Hagyó Miklós követett el. Kevesen voltak, akikben kétségek merültek volna fel. Akik így gondolkodtak, megelégedéssel fogadták azt a hírt is, hogy a BKV-ügyben többek között Hagyó Miklós ellen is vádat emeltek bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés miatt.
Ha azonban megvizsgáljuk, hogy a média által a ,,kirakatba kitett”, tömegfogyasztásra szánt, sokak számára az előítéleteiket igazoló, ezért tetszetős bűnügyi hírcsemege, valamint a vádirat hogyan készült, úgy gondolom, sokaknak ,,elmegy az étvágya” tőle.
Dunai T. Ilona
Sorozatunk következő részében a vádirattal, illetve a vádelvvel kapcsolatos követelmények kerülnek terítékre
