Az EBESZ döbbenetes leleplezése címmel jelentette meg az Index tegnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet magyar választásokról szóló időközi jelentését. Érthető a maliciózus megfogalmazás, hiszen olyan dolgokat állapít meg a nemzetközi szervezet, amit egy közélettel valamelyest foglalkozó a magyar állampolgár 1 perc gondolkodás után felsorolt volna. Azért persze köszönjük szépen, kirakjuk a többi mellé az ablakba, mert kb. annyit is ér.
- A Magyar Televízió pártatlansága megkérdőjeleződött. Olyannyira, hogy érdemtelenné vált a Magyar Televízió megnevezésre, maradjunk a butábbik Fidesz-Tv megfogalmazásnál, amely még hamisítani sem tud normálisan.
- A legnézettebb kereskedelmi csatornák pedig vagy jó viszonyt ápolnak a kormánnyal, vagy csak szórakoztató műsorokat sugároznak. (Emlékszem még azokra az időkre, amikor vörös kettesnek nevezték el a jobboldaliak a TV2 csatornát. Most a kormány - szerintem - legütőképesebb fegyvere.
Józsi bácsi csacsirészegen eltévedt a ködben Csajágaröcsögén - 4 perces összefoglaló. És csak ezek, semmi más. Igazából nem tudom eldönteni, hogy a bicska nyíljon ki zsebemben, vagy csak kínomban röhögjek. Az RTL Klub? Maradjunk annyiban, hogy bár megütik alkalomadtán a kritikus hangot, de amíg a kétharmad azt csinál amit akar, addig tőlük sem várható ám nagy szembenállás. De néha teszik a dolgukat, és ezen médiaviszonyok között ez már érdemel egy kalapemelést. - A Magyar Távirati Iroda függetlenségét is bizonytalannak látják a megfigyelők. A kedvencem, amikor a Magyar Televízió híradóiban képi megjelenítéssel felolvassák a Fidesz MTI-hez eljuttatott közleményeit. Mint a kertévéken a televíziós vásárlási műsorablak. Csak ebbe kevernek némi hazafias pátoszt, elvégre csak közszolgálat.
- A médiaügyeket felügyelő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságban pedig kormánypárti többség uralkodik. Mármint mióta? Tegnap? Tegnapelőtt? Vagy attól a pillanattól, amikor hatalomra került a fülkeforradalmi kétharmad. Az első dolguk volt, hogy ezt a területet megregulázzák, kinevezzenek, és elkezdjék a nagyüzemi elhallgatást, vagy adott esetben a hamisításokat. Be kell vallani: hatalomtechnikai szempontból ezt hibátlanul csinálták.
Hogy a BKV-per kapcsán hogy is működik a dolog? Ha csak az MTI híreit válogatod össze, akkor abból kiderül, hogy volt tárgyalási nap, volt ott valami bíró, ügyész, a vádlottak na meg az aktuális tanúk. Hogy mit is mond a tanú, nem érdekes. Kivéve, ha legalább a szocikról mond valamit. Lássunk egy példát: az ősz folyamán elmondta az egyik tanú, hogy azért volt nehéz munkára fogni a metró beruházás kapcsán a közlekedési vállalat osztályvezetőit, mert a régi beidegződések, reflexek miatt a BKV úgy működött, mint egy szocializmus kori nagyvállalat. Nagy volt, mamut volt, lassú volt. Mit hoz le ebből az MTI?: szocialista nagyvállalatként működött a BKV. Ugye nem kell a különbséget ecsetelni..Ha az ügyészt kell idézni? Naná! Megspékelve az eredeti vádponttal, ami legalább három sor, úgyhogy jók vagyunk. Egy három órás tanúvallomásból csak tudnak egy számukra használható mondatot találni, amit legalább a baráti sajtó felturbózva el tud adni. Arról már nem is beszélek, hogy az ügy szempontjából döntő fordulatokat hozó tanúvallomásokat, lásd az nokia-doboz történet visszavonását, vagy Antal Attila bocsánatkérését hogyan lehet elhallgatni, vagy jelentéktelenné tenni.
Az MTI a rendőrségi vallomástételek körülményeit sem részletezte, holott a vádlottak egymás után vallottak arról a bíróságon, hogy a kihallgatást végző nyomozók megfenyegették, zsarolták őket, és szabadon engedésükért cserébe, arra adtak utasítást, hogy valótlan terhelő vallomásokat tegyenek, egyes esetekben még Gyurcsány Ferencre is.
Persze az igazán szomorú a történetben az, hogy - tisztelet a kivételnek - a maradék baloldali (és itt mindenkire gondolok, aki kritikus hangvételt hajlandó megütni a NER-rel szemben) sajtó is elmegy a gyengébb ellenállás felé, és átveszi a központi hírgyár kreálmányait anélkül, hogy venné a fáradságot, és utána menne a részleteknek. Persze kemény munka több száz oldalnyi tanúvallomást elolvasni. Észrevenni a részleteket, megfogalmazni a kritikákat akár a vádakkal, akár a védelemmel szemben. Egy biztos: lesz majd olyan újságíró vagy történész egyszer, aki átküzdi magát a több ezer oldalnyi szakértői jelentésen, tanúvallomáson, beadványon és ítéleten. Hogy ha idővel is, de teljes legyen a kép a BKV-per kapcsán, és a puszta tények alapján dönthessen az utókor arról, hogy ki is volt a bűnös, és ki az áldozat.
