Az OBH elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján „az eredeti beosztásukból eredő ítélkezési tevékenységük megtartása mellett” ez év március elsejétől 2015. június 30-ig a Fővárosi Ítélőtáblára rendelte a Debreceni Ítélőtábla elnökét és 23 bíráját - adta hírül a Népszabadság még a múlt héten.
A lap információ szerint ha a Debreceni Ítélőtábla bírái teljesítették a penzumukat, Handó Tünde a Szegedi, majd a Pécsi és a Győri Ítélőtábla bíráinak kirendelésével folytatja a Fővárosi Ítélőtábla tehermentesítését. Ez idő alatt a Fővárosi Ítélőtábla bírái az ügyhátralékaik ledolgozására koncentrálhatnak. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke a lapnak elmondta, hogy a Fővárosi Ítélőtáblára érkező első 100 polgári és első 60 büntetőügyet másodfokon a Debreceni Ítélőtábla bírái tárgyalják majd. Az ítéletet minden ügyben a Fővárosi Ítélőtábla nevében mondják majd ki, de nem Budapesten, hanem Debrecenben.
S bár a BKV-ügy, vagy a Hagyó-per messze van még az első fokú ítélettől is, a Népszabadság szerint debreceni bírák fogják tárgyalni másodfokon a volt főpolgármester-helyettes ügyét is. Ez ugye azt feltételezné, hogy lezárul az első fok még 2014-ben, hiszen csak 2015 júniusáig ítélkeznek debreceni bírók a Fővárosi Törvényszék nevében. Hogy reális szcenárió-e ez, azt még nem tudni pontosan. Az biztos, hogy ha az OBH elnöke azt szeretné, akkor így lesz. Ezt már megtanulhattuk az utóbbi két évben.
Mert hogy is kezdődött a dolog: már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor a parlament kormánypárti kétharmada létrehozta a büntetőeljárási törvényben a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát, ami lényegében a közélet tisztasága elleni, korrupciós bűncselekményeket takarta. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben a vádat emelő illetékes ügyészség jelöljön ki bíróságot, vagy leterheltségre hivatkozva a bíróság vezetője leadhassa az ilyen ügyeket. Mit tesz Isten, az új szabályozás alapján a BKV-ügy volt az első, melynek az áthelyezését bárki is kezdeményezte, 16 nappal az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek hatályba lépését, és 17 nappal Handó Tünde hivatalba lépését követően.
Igaz, hogy közben az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét, mert ezzel többek között a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog csorbulhatott volna. A kormánypárti többség azonban az Alaptörvény részévé tette az alkotmányellenes szabályokat azzal, hogy beleírta az átmeneti rendelkezésekbe. Hát így. Itt már nem a “cél szentesíti az eszközt” történet folyik, hanem megvan a cél, megvan az eszköz, és még a szentesítést is ők maguk intézik.....Mindennel, és mindenkivel szemben. Csak hát ugye Fehéroroszország nem jött közelebb, Európa meg csak itt ül a nyakunkon. Jöttek a maflások, az intelmek meg a figyelmeztetések, hogy ezt ám meg lehet csinálni persze, csak azt nem jogállamnak hívják, az Európai Uniót meg állítólag azok alkotják.
Mindegy…
Kanyarodjunk csöppet vissza. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János azt mondta a lapnak: a bírák kirendelése nem minősül egyedi ügyáthelyezésnek, nem vonja el senkitől a saját bíróját. Mindenki felett a Fővárosi Ítélőtábla bírája ítélkezik, csak nem a Markó utcában, hanem Debrecenben. Így szerinte az eljárás jogilag rendben van. Bánáti azonban azt már költői kérdésnek minősítette, hogy ha a bírák kirendelése megfelel az alkotmányos követelményeknek, miért az egyedi döntésen alapuló ügyáthelyezéssel próbálta korábban a jogalkotó és a bírósági hivatal csökkenteni a fővárosi bíróságok leterheltségét. Teljesen jogos, még ha költői is a kérdés. Adok akkor én rá választ: mert megtehetik, illetve megtehették. Adott a kétharmadnyi mameluk, akik bármit megszavaznak, ha azt az utasítást adják nekik. Ha cimborát kell kinevezni 9 évre, kinevezik. Ha törvényt kell arra írni, hogy csak Kövér László szólalhat meg a plenárison, megteszik. Ez az üzenet lényege: mindent megtehetünk, csitulj, mert különben rád mászunk. Lehet ez akár az igazságszolgáltatás elméletileg független rendszere is. Az üzenet átmegy így is, úgy is.
