" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

már
9

A 2010-es kormányváltást követően tett feljelentések zömében a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőeljárást. Meglehet, most elölről kell kezdeni a tárgyalásokat a nemzetközi egyezmények miatt. A "maffiavádat" a bíróság számos esetben nem találta bizonyítottnak. Az adófizetők állhatják a sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó perben vitatott 100 milliárd forintot.

Hagyo-Miklos-nyito-foto-MTI.jpg

Megdöbbentette Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest, hogy a Fidesz választási plakátjain újra feltűnt a fotója. Azokon nem épp kedvező színben ábrázolják. Hol-ott négy éve visszavonult, és nincs szándékában visszatérni a közéletbe. Lapunk annak járt utána, mi történt a most záruló kormányzati ciklusban azokkal a közszereplőkkel, akik ellen 2009-ben és 2010-ben - politikai felhangoktól sem mentes - büntető eljárások indultak. Hol tartanak ezek a perek, melyekben született jogerős döntés, s felmentették vagy elmarasztalták az érintetteket?

KÁRTÉRÍTÉS

Kerestük Hagyó Miklóst, hogy nyilatkozzon, hogyan élte meg az elmúlt éveket, milyen tanulságokat szűrt le főpolgármester-helyettesi ténykedéséből, utólag visszatekintve mit csinált volna másképpen, s mi igaz abból, hogy nokiás dobozban vittek neki milliókat. Jogi képviselőjén keresztül azonban azt üzente, nem kíván megszólalni. "Akit egyszer megmart a kígyó, a gyíktól is fél" - utalt Kádár András ügyvéd arra, miért nem nyilatkozik védence. Annyi tudható Hagyóról, hogy visszavonultan él családja körében. Letartóztatását követően a börtönben megromlott az egészségi állapota, 37 kilót fogyott. Azt várja, hogy a BKV-val kapcsolatos "fő" büntetőpere lezáruljon.

Hagyó Miklóst 2010. május 14-én, az új Országgyűlés alakuló ülésének délutánján vették őrizetbe, körülbelül azzal egy időben, hogy egykori szocialista párttársai a Parlamentben esküt tettek. Bár ügyvédjén keresztül hetekkel korábban jelezte a hatóságoknak, hogy mindenben együttműködik velük, kommandósok lepték el lakását. Kopogtatásukra ajtót nyitott, ezt követően a falhoz lökték, megbilincselték, s kamerák kereszttüzében elvezették. A videofelvételt heteken át mutogatta a közmédia. Hagyó állapota rohamosan romlott a büntetés-végrehajtási intézetben, több, mint négy hónapot töltött egy olyan zárkában, ahol a bútorzatot is beleszámítva 3,52 négyzetméter jutott egy főre, további négy hónapot pedig egy olyan helyen, ahol 4,7 négyzetméter. Ügyvédei szerették volna elérni, hogy helyezzék házi őrizetbe, kérelmükben azonban mégsem csak erre, hanem főleg egy eljárási visszásságra hivatkoztak: az eljáró bíróságok ugyanis egyszerűen nem jelölték meg a letartóztatás valódi okát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága sem talált mindent rendben, s közel 20 ezer eurós kártérítést ítélt meg Hagyó Miklós javára 2013-ban, amelyet információink szerint az állam már kifizetett számára. (Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletről lásd a keretes írást.)

SZABADLÁBON

Hagyó előzetes letartóztatását 2011. február 23-án szüntették meg, ezt követően házi őrizetbe került, amelyet, mivel nem kellett szökéstől, elrejtőzéstől tartani, 2011. június 10-én a Fővárosi Bíróság szintén megszüntetett. Családjának vagyonát feloldották a zár alól, kizárólag az ő tulajdonában álló ingatlanrész van zár alá véve. Hagyó Miklóst és 14 társát bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és zsarolással, összesen 1,49 milliárd forint károkozással vádolja az ügyészség. Hagyóra ebből 169 millió forint "esik". Ha jogerősen elítélné a bíróság, ezt az összeget a BKV Zrt. behajtaná rajta, ugyanis éppen ekkora polgári jogi igényt támasztott vele szemben.

Az elmúlt négy évben Hagyó Miklós nyert már meg idehaza jogerősen egy ellene is indult magánokirat-hamisítási pert. Ennek azonban nincs köze a BKV-nál a vád szerint elkövetett szabálytalan kifizetések, tanácsadói és egyéb megbízási szerződések, extra végkielégítések miatt indult eljáráshoz. Kádár András a Figyelőnek úgy fogalmazott: "Védőként határozottan állítom, hogy az ügyészség azért kezdeményezte az akkor előzetes letartóztatásban lévő Hagyó Miklós ellen a nyilvánvalóan mondvacsinált magánokirat-hamisítási eljárást, hogy ügyfelemet ezáltal minél hosszabb ideig megfoszthassák személyi szabadságától." Önálló letartóztatási ok ugyanis, ha valaki az ellene folyó eljárás alatt újabb bűncselekményt követ el, s az újabb eljárás elég is volt a hatóságoknak arra, hogy megakadályozzák az élettársával való személyes kapcsolattartást.

E pillanatban a Hagyó-ügy holtpontra jutott - erősítették meg a Figyelőnek jogi szakértők. Nem tudni, hol és hogyan folytatódik, ugyanis Kecskemétről újra visszakerültek az akták Budapestre. Ennek oka dióhéjban: a Hagyó és társai ellen indult eljárás már 2012-ben bírósági szakba érkezett, tehát a nyomozást vádemelés követte. Eredetileg a Fővárosi Törvényszék lett volna illetékes, ám Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntése folytán az ügy Kecskemétre került, ami ellen az érintettek nem fellebbezhettek, ám alkotmányjogi panaszt tettek, s kérték az eljárás felfüggesztését. Mindez azonban nem akasztotta meg az eljárást, a kijelölt bíró Kecskeméten két éve, 2012-ben elkezdte az ügy tárgyalását, meghallgatta az összes vádlottat s szinte valamennyi tanút. Ám 2013 decemberében az Alkotmánybíróság (AB) határozatában megállapította, hogy az időközben a parlament által hatályon kívül helyezett, az ügyek áthelyezését lehetővé tevő törvényi szabályok az Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésekbe ütköznek.

LAVINA

A döntés eljárásjogi lavinát indított el, Kecskemét rögtön megállapította - amúgy nagyon helyesen -, hogy nem illetékes, és visszaküldte az ügyet az eredetileg illetékes bíróságra, a Fővárosi Törvényszékre. Csakhogy onnan visszadobták a labdát, kimondták, hogy nekik sincs illetékességük. E pillanatban tehát mindegyik grémium ódzkodik attól, hogy továbbvigye a pert. Az AB döntése mindenesetre bizonyítvány a hazai ítélkezési rendszerről. Kiderült, nem volt jó ötlet az ügyáthelyezési jogot az OBH elnökének megadni, ugyanis "a fegyver a visszájára sült el". Gyorsítani akarták a pereket, ehelyett meglehet, mindent elölről kell kezdeni. Az AB döntéséből ugyanis az következik, hogy Kecskemét egyáltalán nem járhatott volna el, s ezek után világos, hogy a jövőben sem. E pillanatban a bíróságok között akadt el az ügy, s vagy mégis a Fővárosi Törvényszéken folytatódik a per, vagy a Kúria dönt, hogy mi legyen. Kerestük a Kúriát is, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Kádár András lapunknak elmondta: azért nem tud érdemben a Hagyó-ügy állásáról nyilatkozni, mert nem tudni, hogy a tárgyalás eddigi bizonyítékait az újonnan kijelölendő tanács figyelembe veszi-e. Ha igen, akkor védencét illetően a három fő vádpont közül kettő megdőlni látszik, s a harmadikban is inkább gyengítették a vádat a vádlottak és a tanúk vallomásai, mint erősítették.

Bár messze már 2009, 2010, azért mindenki emlékezetében ott élnek azok a botrányok, amelyek egyenként robbantak azt követően, hogy 2008-ban Kocsis István került a BKV Zrt. élére. Kádár András elmondása szerint ez idő tájt több szálon futottak vizsgálatok. Kocsis belépését követően kihegyezett célirányos ellenőrzések voltak a BKV berkein belül, számtalan feljelentéssel. Ettől függetlenül zajlott egy Állami Számvevőszék által folytatott vizsgálat, amelynek célszemélye és fő iránya Hagyó Miklós volt, valamint a hozzá kapcsolódó személyek és szervezeti egységek foglalkoztatása, működtetése, szerződéses kapcsolatai és költséghatásai. "A roppant felületes és a látszatra sem adó ÁSZ-vizsgálat feljelentéssel zárult, aminek nyomán a BRFK többek ellen nyomozást folytatott le, és lényegében azt állapította meg, hogy a feljelentés alaptalan volt, bűncselekmény nem történt, a nyomozást emiatt meg is szüntették" - fogalmazott a Figyelőnek a jogi képviselő. Voltak azonban ügyek, amelyek fennakadtak a rostán. Hagyót 2006 és 2009 vége között Budapest legbefolyásosabb szocialista politikusának tartották, főpolgármester-helyettesként ő felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t. A botrányok kapcsán egyre többen mutogattak rá, s az ő felelősségét firtatták. A hivatalos vád szerint közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül utasításokat adott a BKV vezetőinek arra, hogy a cég számára szükségtelen szerződéseket kössenek, s mivel közpénzek elherdálásáról volt szó, értelemszerűen hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, az elhíresült nokiás dobozról szóló nyilatkozat alapján pedig zsarolással is. A hatóságok szerint 2008-ban főpolgármester-helyettesként arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV akkori megbízott vezérigazgatóját, hogy adjon át neki évente 15 millió forintot. Az ügyészség álláspontja, hogy "a bűnszervezet létrehozója és vitathatatlan vezetője Hagyó Miklós elsőrendű vádlott, korábbi városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettes volt, aki a beosztásából adódó befolyásával visszaélve, jogsértő utasítások adásával vett részt egyes cselekményekben". Hagyó Miklós az eljárás első pillanatától tagadta az ellene felhozott vádakat.

A NOKIÁS DOBOZ

Lapunk szerette volna megkérdezni Hagyó Miklóst, mit gondolt azon a napon, amikor 2010 márciusában a Magyar Nemzet címoldalon hozta Balogh Zsolt, egykori megbízott BKV-vezérigazgató nyilatkozatát, aki azt állította, nokiás dobozokban szállította Hagyónak a milliókat. Egy ilyen dobozban 15 millió forint fért el. Az MSZP-t körüllengő korrupciós botránysorozat ezzel a tetőpontjára ért. A Figyelő információi szerint a nokiás doboz átadásának nincs tanúja, s bizonyíték sincs arra, hogy a szocialista főpolgármester-helyettesnek ilyen módon pénzeket adtak volna át, ő maga az eljárás kezdetétől határozottan cáfolta. "A legkategorikusabban kijelentem, hogy nem volt a IV. rendű vádlott irányába soha olyan kérésem, hogy részemre évente adjon át 15 millió forintot" - jelentette ki. Észrevételeket is fűzött Balogh Zsolt vallomásaihoz. Azok szerinte nem koherensek, a vesztegetési pénz eredetéről és átadásáról legalább háromféle verzió szerepel a nyomozati anyagokban. Nem tudni, hogy a bíróság miként veszi figyelembe, de tény, 2012 októberében, a Kecskeméten folyó tárgyalás során Balogh Zsolt lényegében visszavonta korábbi vallomásait. "Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni" - magyarázta, miért is adott interjút 2010 tavaszán a Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek. Nyomozati vallomásait állítása szerint nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott, egyebek között a Nokia-dobozról, hogy elkerülje a börtönt. Nem sikerült neki, negyedrendű vádlott lett. A bűnösségét ő sem ismeri el, szerinte sem érte kár a BKV-t, s nem volt tudomása hátrányos szerződésekről.

Nemcsak Balogh, hanem a harmadrendű vádlott, Antal Attila másik volt BKV-vezér is visszavonta nyomozati vallomását. Egyedül az Optimismo Kft.-vel a nyomtatók állapotának felmérésére kötött szerződés esetében tartja magát felelősnek. Hogy mennyire ellentmondóak a vallomások, érzékelteti A tanú című filmet idéző körülmény. Bacsó Péter legendás filmjében az ominózus jelentést ürgebőrbe varrt dobozban adják át békaemberek. Balogh Zsolt azt állította, hogy "együtt úszkáltak a 41 napos Szent István-vándorlás egyik állomásán a Hévízi-tóban, s Hagyó a tó közepén igazolta vissza neki, hogy megkapta az első 15 millió forintját, jól van, Zsoltikám megjegyzéssel". Hagyó szerint azonban sem családi, sem baráti körében nem található olyan ember, aki őt valaha is fürödni látta volna természetes vízben, ugyanis fiatal korában épp a Hévízi-tóban érte egy olyan traumatikus élmény, ami miatt azóta természetes vizekben nem úszik, sőt bemenni is csak maximum térdig vagy derékig hajlandó. A vallomást más lényegi részeit is cáfolta, s szerinte az is furcsa, hogy azt a személyt, akitől állítólag Balogh Zsolt a pénzt szerezte, sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg az eljárás során. 

RIZIKÓ

Visszatérve az eljárásra, ha végül mégsem az eredetileg illetékes bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék jár el, azzal megnyílik az út az érintettek előtt, hogy nemzetközi bíróság előtt vitassák az ítéletet. Hagyó ügyvédei egyébként ezt már megtették, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Ugyanis nemcsak az Alkotmányba, hanem az emberi jogok európai egyezményébe is ütközik az a törvényi rendelkezés, amelyik lehetővé teszi, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság helyett másik bíróságot jelöljön ki az OBH elnöke anélkül, hogy döntése ellen jogorvoslatot biztosítana. A Transparency International szerint is sérül a tisztességes eljárás elve, ha büntetőpereket másik bíróságra helyez át az Országos Bírósági Hivatal vezetője. A kijelöléssel ugyanis sérül az érintettek törvényes bíróhoz és pártatlan bírósághoz való joga. Ha ilyen perekben valaki a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, ott mindenképpen megállapítják az emberi jogok európai egyezményének megsértését, ami azzal a következménnyel jár, hogy a magyar jogrendszer szerint is elölről kell kezdeni az egész bírósági processzust. 

KÉT PERT NYERT HAGYÓ

Jogerősen felmentették Hagyó Miklóst az okirat-hamisítás vádja alól 2012 májusában. Őt és két társát azzal vádolta meg a X-XVII. kerületi ügyészség, hogy élettársa egy ügyvéd segítségével meghatalmazást készített, amely szerint Hagyót képviselheti egy polgári perben. A nőnek azonban nem volt jogi végzettsége, és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a letartóztatottal. Az ügyészség ezért vádolta meg magánokirat-hamisítással Hagyót, élettársát és ügyvédjét is, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte. A perben már 2012 januárjában első fokon felmentették Hagyót, mivel kiderült, hogy élettársának egy polgári perben képviseleti jogot biztosító meghatalmazás nem hamis. A bíróság elfogadta, hogy érvényes a meghatalmazás, amely egyébként alkalmatlan volt arra, hogy többletjogokat biztosítson. Szó nem volt arról, hogy Hagyó élettársa úgy akart volna bejutni a büntetés-végrehajtási intézetbe, mint védő, és így kívánt volna korlátlanul, ellenőrizetlenül kapcsolatot tartani. Az ítélet jogerőre emelkedett. Hagyó Miklóst a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Kádár András Kristóf képviselte. Beadványa alapján a fórum jogosnak találta az egykori főpolgármester-helyettes fogva tartásának körülményeire vonatkozó panaszai többségét, ezért ítéletében 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítésre és 6000 euró perköltség megfizetésére kötelezte a magyar államot. Hagyó arra hivatkozott, hogy napi 23 órában egy nyirkos és penészes zárkába volt bezárva, emiatt súlyos egészségkárosodást szenvedett. A bíróság megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az embertelen bánásmód tilalmát. Megsértették Hagyó személyi szabadsághoz fűződő jogát is, mivel előzetes letartóztatása ésszerűtlenül hosszú volt, kizárólag a gyanúsításban szereplő bűncselekmény súlyosságán alapult, ráadásul Hagyó nem ismerhette meg a letartóztatása alapjául szolgáló bizonyítékokat sem. Megsértették a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát is, mivel a hatóságok az összebeszélés veszélyére hivatkozva úgy tiltották el az élettársával való telefonos és személyes kapcsolattartástól, hogy az összebeszéléssel kapcsolatos állítások alaptalannak bizonyultak.

EGYRE TÖBB VÁDEMELÉS

Mind bizarrabb fordulatot vesz a Kocsis István volt MVM-, majd a BKV-vezérigazgató ellen indult büntető-eljárás. Az előző ciklushoz köthető ügyek közül ez haladt a legkevésbé előre, s múlt év decemberében a sajtóban kiszivárgott hírek szerint Kocsis István abban reménykedett, hogy akár örökre le is állhat az eljárás. A gyanúsított a rendszerváltás után állami vállalatoknál töltött be vezető pozíciót, 2008-ig például a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója volt, ám Gyurcsány váratlanul menesztette. Ezt követően pályázattal került a BKV élére. A Kocsis által elrendelt belső vizsgálatok nyomán robbant a volt humánpolitikai igazgató hölgy közel 100 milliós végkielégítési ügye.

Miután Kocsis eljött az MVM-től, ennél az állami cégnél is vizsgálatok indultak szabálytalan szerződések miatt, amelyek egy része offshore hátterű cégekhez kötődött. Ezek miatt már 2011-ben büntetőeljárás indult Kocsis István és társai ellen, aminek a tárgyalása, ugyancsak az OBH elnökének döntése folytán, 2013-ban vidéken kezdődött el. Kocsis István és hat társa ellen a Kaposvári Törvényszéken folyik eljárás, a vád szerint 2006 és 2008 között indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek. Legutóbb, 2013 decemberében Kocsis István és 3 társa ellen újabb vádat emeltek, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. A Figyelő által is megírt horvátországi szállodabérlés és egy ciprusi offshore céggel kötött vagyonkezelői szerződés miatt állítják bíróság elé. Az ügyészség szerint a két ügylet több mint 2 milliárd forint kárt okozott az MVM-nek. A vádlottak között van Kocsis István egykori tanácsadója, Szász András vállalkozó, valamint az MVM horvátországi leányvállalatának volt igazgatója is, és vádat emeltek Kocsis István felesége ellen is, akit pénzmosással és orgazdasággal gyanúsítanak. Kocsis István az OTP Merkantil Bankjának ügyvezető igazgatója jelenleg.

A MEGHIÚSULT PROJEKT ÁRA

Az elbukott kaszinóprojekt ára 100 milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek, ha a Washingtonban, a Világbank mellett működő választott bíróság helyt ad a beruházó, Ronald Lauder nevével fémjelzett, Cipruson bejegyzett Vigotop Ltd. kérésének. Határozat néhány hét múlva várható. A sukorói kaszinóberuházás meghiúsulása és az elmaradt haszon miatt a Vigotop Ltd. 100 milliárd forintot meghaladó kártérítést követel a magyar államtól. Az ügyészség érdeklődését az keltette fel, hogy a befektetésre kiszemelt telket - állítólag - törvénybe ütköző módon szerezték meg, s olyan telekcserére került sor, amelynek során az államot milliárdos kár érte. Maga az akkori kormányfő, azaz Gyurcsány Ferenc is találkozott a befektetőkkel, s pártolta a projektet, mi több, a kabinet kiemelt beruházássá minősítette, hogy minden módon segítse. A feltételezett kár összege a hatóságok szerint egész pontosan 1,294 milliárd forint, ám korántsem biztos, hogy ezt a bíróság is elfogadja. Hat különböző értékbecslés készült, s volt, amelyik szerint egyáltalán nem érte kár az államot. A Velencei-tó partjára tervezett King"s City beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést a Gyurcsány-kormány időszakában, 2008. július 30-án kötötte meg a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egy külföldi befektetőcsoporttal. Az állam ezzel a befektető tulajdonába adta a Sukoró külterületén található ingatlanokat több mint egymilliárd forint értékben, cserébe pedig a magyar-izraeli befektető, Joav Blum az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén pedig egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben. Kötelezettséget vállalt továbbá a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére. A szerződést Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere támadta meg polgári bíróság előtt, feltűnően aránytalan előny kikötése, jogszabályba ütközés és más okok miatt. A telekcsere-szerződés érvénytelenségét 2012 novemberében mondta ki a Kúria azért, mert az jogszabályba ütköző. A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. A Sukoró-ügyet amúgy ugyancsak az OBH döntése folytán a Szolnoki Törvényszékre utalták, s 2013 januárjában elkezdődött a tárgyalása, azonban 2014 elején visszakerült a Fővárosi Törvényszékre. Közben a bíróság jogerősen felmentette Joav Blumot a közokirat-hamisítás vádja alól. A Kúria 2013 szeptemberében megerősítette a korábban született ítéleteket, s kimondta, Joav Blum nem követett el bűncselekményt. Az ügyészség a Sukoróra tervezett King"s City kaszinóberuházással kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot 2009-ben azzal vádolta meg, hogy közokirat-hamisítást követett el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz bejelentkezett oda anélkül, hogy ott lakott vagy akár csak egy éjszakát is ott töltött volna. Joav Blum tagadta bűnösségét 2011-ben a Székesfehérvári Városi Bíróság első fokon, 2012-ben pedig másodfokon, s a Székesfehérvári Törvényszék is felmentő ítéletet hozott, és kimondta, a vádlott tévedésben volt.

BÁBOLNA-ÜGY -  NEM ÉRTE KÁR AZ ÁLLAMOT

Nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt, így a Győri Ítélőtábla 2013 novemberében bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetőjét. Tátrai Miklós és Mezei László ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz-szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján. A vádirat szerint Mezei László tettesként, Tátrai Miklós mint felbujtó utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. Az ítélet indoklása szerint nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodást valós gazdasági érdekek alapján kötötték, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott.

SZEGÉNY TÓÁSÓ ELŐD

Hunvald György jelenleg a felmentéséért küzd, s pályázatíró cégnél dolgozik. Múlt év decemberében saját fotójával díszített naptárakat dobtak be a VII. kerületiek postaládájába - amúgy nem tudni, kinek a megbízásából -, amelyből politikai ellenfelei azt a következtetést vonták le, Hunvald újra vissza akar térni a közéletbe, s így hozza a nyilvánosság tudomására. Másodfokon másfél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte 2013 októberében a Szegedi Ítélőtábla, ám nem kell börtönbe vonulnia akkor sem, ha jogerőre emelkedik, ugyanis ennél jóval több ideig, őrizetbe vételétől, azaz 2009 februárjától számítva 2 év és 3 hónapot volt előzetes letartóztatásban. Emiatt neki is kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, mintegy 1,5 millió forintot. "Szegény Tóásó Előd Bolíviából könnyebben szólhatott a magyarokhoz, mint én a Venyige utcából, ahol fogva tartottak" -  nyilatkozta fogva tartása körülményeiről 2013-ban az ATV-nek, s különösen sérelmesnek találta, hogy 2009 karácsonyán egy eljárási szabály miatt nem láthatta gyermekeit. A volt politikus és 24 társa ellen különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat erzsébetvárosi ingatlanügyek, valamint az önkormányzat törvénytelen gazdálkodása miatt. A bíróság nem látta bizonyítottnak a bűnszervezetben való elkövetést, s "csak" hivatali visszaélés bűntettében, két lakáskiutalással kapcsolatban állapította meg bűnösségét. A Szegedi Ítélőtábla egy közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben felmentette a korábbi polgármestert. Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében azonban bűnösnek találta azért, mert az önkormányzat mobiltelefont biztosított Szabó Zoltán volt szocialista országgyűlési képviselő számára. Bűncselekmény hiányában első fokon 2013 októberében felmentette Hunvaldot és Weinek Leonárd volt zuglói polgármestert s társait a Pesti Központi Kerületi Bíróság az összesen 50 millió forint értékű, különféle megbízási szerződéssel kapcsolatos hűtlen kezelés vádja alól is. Elgondolkoztató a bíró indoklása, aláhúzta ugyanis, hogy "az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé".

ROBBANHAT AZ ÚJBUDAI BOMBA

A Figyelő információi szerint az elkövetkező hetekben Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármesternek kell számolnia azzal, hogy polgármesteri idejére eső ügyletek válnak kampánytémává. Molnár Gyula azon szocialista politikusok közé tartozik, akik vissza akarnak térni a közéletbe. 2014-ben indul a kerületi polgármesteri székért, ha ugyan közben jogerősen el nem ítélik, s el nem tiltják a közügyek gyakorlásától. 2013-ban a Fővárosi Ítélőtábla hivatali visszaélés miatt nyolc hónap letöltendő börtönre ítélte, azzal vádolták, hogy 2006-ban pályáztatás nélkül próbált társával együtt magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket. Érdekesség, hogy első fokon a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette, most a Kúrián folytatódik a per. A BRFK-n az Újbuda Torna Club ügyében s a Hauszmann Alajos utcai Gabányi László Sportcsarnok felújítása miatt is nyomoznak. Gyanúsítottat még nem nevezett meg a rendőrség, de forrásaink szerint Molnár Gyula számíthat arra, hogy kérdezni fogják a hatóságok.

*Cseke Hajnalka

Forrás: Figyelő, 2014.02.27 - 14,15,16,17,18,19. oldal - [5990167]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.