" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

jan
13

A 2010 elején megjelent sajtóhírek fényében, - főleg miután Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója nyilatkozatturnéba kezdett, s ennek köszönhetően a BKV-ügy Hagyó-üggyé avanzsált -, Hagyó tudhatta, hogy előbb-utóbb büntetőeljárás alá fogják vonni. A jobboldali médiában megjelent hírek arra utaltak, hogy Hagyó mentelmi jogát kihasználva külföldre készül szökni.

borton_1.jpg

Ezt a feltételezést mindvégig cáfolta a politikus, sőt, 2010. május 11-én ügyvédje útján írásban eljuttatta a Budapesti Rendőr Főkapitányság (BRFK) ezredesének, Berzsenyi Mihálynak tartózkodási helyét és egyéb elérhetőségeit, illetve jelezte, kész mindenben segíteni a nyomozást.

levél.jpg

2010. május 14-én alakult meg az új országgyűlés. A képviselők eskütételével szűnt meg hivatalosan az előző ciklus be nem jutott képviselőinek mandátuma, ezzel együtt mentelmi joga. Miközben a Magyar Televízió (MTV) élőben közvetítette az alakuló ülést, Hagyó Miklós budai lakása előtt rendőrök várakoztak, akik a mandátuma megszűnése utáni percekben előállították, majd gyanúsítotti kihallgatását követően őrizetbe vették a szocialista politikust bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés gyanújával.

Tették mindezt nagyon látványosan, kamerák össztüzében, miközben kiderül a fent említett levélből, hogy elég lett volna egyetlen telefonhívás a BRFK részéről ahhoz, hogy Hagyó Miklós megjelenjen akkor és ott, ahol kérik.

Majd rá három napra, a levél tartalma és annak ellenére, hogy mentelmi jogát kihasználva Hagyó Miklós még akár május 14-én délelőtt is repülőre szállhatott volna bármely olyan külföldi ország irányába, amelynek nincs kiadatási egyezménye Magyarországgal, arra hivatkozva rendelték el előzetes letartóztatásba helyezését, hogy „a nyomozás során adat merült fel arra nézve, hogy Hagyó a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre kíván távozni”.

A legszigorúbb kényszerintézkedés ellen a politikus védője fellebbezést nyújtott be, de azt a másodfokon eljáró bíróság több esetben elutasította. Kádár András ügyvéd beadványban kérte az ügyészséget, hogy bocsássa a védelem rendelkezésére az előzetes letartóztatás alapjául szolgáló bizonyítékokat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint ugyanis sérül a fegyveregyenlőség elve abban az esetben, ha a védő nem férhet hozzá azokhoz a nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete nélkül nincs lehetősége cáfolni védence fogva tartásának jogszerűségét. A kérelmet azonban az ügyészség érdemi indoklás nélkül elutasította, a kért „adatot”, amelyre hivatkozva érvelt a legszigorúbb kényszerintézkedés mellett, soha nem ismertette.

Arra pedig, hogy Hagyó Miklós az őrizetbe vételét megelőzően megpróbálta felvenni a kapcsolatot a rendőrséggel, egyetlen egy bírósági dokumentumban sem találtuk a leghalványabb utalást sem. Mintha ez a tény egyáltalán nem is léteznék.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása