" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

okt
4

Tóth Gábor a BKV-ügy nyomozása során tevékenykedő rendőrfőkapitány végig magabiztosan nyilatkozott az eljárással kapcsolatban. Névvel vállalta, hogy a kezükben van a nyomozás, és újabb előkerülő bizonyítékokról, nyomozati vallomásokból levont következtetésekről beszélt.

gr_SCsBukk0906_03.jpg

Ezzel szemben a per kecskeméti tárgyalásán elhangzó vádlott- és tanúvallomások élesen szembekerültek az érintettek nyomozati szakaszban tett vallomásaival. A fővádlottak és tanúk közül a legtöbben visszavonták nyomozati vallomásukat, és a bíróságon új vallomást tettek. Korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikról elmondták, azokat rendőri fenyegetés hatására, szabadon engedésükért cserébe, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették.

Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főtanácsadója, a bírósági tárgyaláson a nyomozókat támadta, súlyosan törvénysértő eljárásnak titulálta a bíróság elé állítását. Jelezte, hogy értetlenül áll az ellene folyó eljárás előtt, mely szerinte „koncepciós, súlyosan törvénysértő, és kizárólag politikai, emberi, és anyagi ellehetetlenítését szolgálja” Továbbá elmondta, hogy a kihallgatás a jegyzőkönyv szerint közel 11 órán át tartott, eredménye pedig csupán két oldal volt, a nyomozóhatóság megalázta, és arról győzködte őt, hogy tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, és ha ezt megteszi, akkor elengedik az őrizetből.

Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója is rendőrségi nyomásra panaszkodott. Bocsánatot kért a tárgyaláson Hagyó Miklóstól, Demszky Gábortól és Mesterházy Ernőtől azért, mert rájuk vallott a rendőrségi kihallgatásokon a BKV-ügyben. Ügyvédje szerint a rendőrség a nyomozás idején egyértelművé tette: nem szakmai ügyekről, hanem Hagyóról, és Mesterházyról akar hallani. A vallomások a rendőrség elvárásai alapján készültek, és annak érdekében, hogy meggyanúsítása után ne tartóztassák le, megengedte, hogy a jegyzőkönyvek is olyan tartalommal készüljenek, ahogy azt a rendőrség szeretné.

Balogh Zsolt, a vádirat alapját adó volt vezérigazgató is visszavonta nyomozati szakaszban tett vallomását. „Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni.” „Nokiás” Balogh Zsolt is az ügyészséget vádolta. Vádlott-társaihoz hasonlóan arról számolt be, hogy nyomozati vallomásait nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott - többek között az elhíresült Nokia-dobozról -, hogy elkerülje a börtönt. Felidézte, mikor négy nyomozó hallgatta ki egyetlen ügyvédjelölt társaságában. Véleménye szerint a jegyzőkönyvekből is kitűnik, hogy kérdések nélkül és csapongva mond másokra nézve terhelő dolgokat. Annak ellenére azonban, hogy kiderült, az egész csak legenda volt, nemrég Bajnai Gordon mégis Nokia-dobozokat emlegetett a legutóbbi szocialista kormányzással kapcsolatban.

Lelovics Ottó, Hagyó egykori sajtósa is alig burkolt rendőri fenyegetést tárt fel a kecskeméti tárgyaláson. Elmondása alapján első kihallgatására szülei nyaralójából, egy telefonhívásra azonnal elindult, együttműködött mindenben, a házkutatást követően mégis közölték vele a rendőrök, hogy "sok cuccot vigyen, mert sokáig lesz bent" a kihallgatáson. Akkor még elengedték a rendőrök, ám hónapokkal későbbi kihallgatása még fenyegetőbb körülmények között zajlott. Lelovicsot nyomozók vették körül a belvárosban, mikor az autójához ment. A belváros közepén, fényes nappal megbilincselték, pórázra kötötték és egy órán át álldogáltak ott vele.

Regőczi Miklós, a BKV korábbi vezérigazgató helyettese a bíróságon összefüggő vallomást tett, amelyben már nem fogalmazott meg korábbi kollégáira nézve terhelő állításokat. Hagyó Miklósról például azt mondta, a politikus szakmai szempontból közelített a BKV-hoz, szerződések megkötésére sosem utasította, és ilyesmiről nem is hallott. Továbbá elmondta, hogy nyomozati kihallgatása során a rendőrök arról panaszkodtak neki, hogy szakmaiatlanul folyik a nyomozás, ugyanis normál esetben először bizonyítékot gyűjtenek, majd ezt követően hallgatják ki, veszik őrizetbe a gyanúsítottakat. Ebben az ügyben azonban – a nyomozóhatóság nyomására - a bűnösöket nevezték meg először, majd a koncepciójukat alátámasztandó gyűjtöttek bizonyítékokat ellenük. Beszámolt a nyomozati kihallgatáson történt visszaélésekről is. Kijelentette, hogy vallomástételét a hatóság irányította. Az előzetes elkerülése, idejének lerövidítése végett „a liftben, a folyosón, de soha nem a hivatali helyiségben" mondták neki, hogy kire és mit kell vallania, amit kényszervallatásként élt meg. Továbbá nem értette, hogy a kihallgatásokról miért nem készült kép- és hangfelvétel, holott ennek minden feltétele adott volt.

Zelenák Tibor volt osztályvezető is letartóztatása súlyosan törvénysértő körülményeiről vallott. A tárgyaláson beszámolt róla, hogy őrizetbe vételét előbb közölték a tévéhíradóban, mint vele, majd 51 napos előzetese alatt nem vehette fel a kapcsolatot három kisgyermekével és feleségével.

A bíróságon Horváth Éva, Hagyó egykori sajtósa is az előzetesben töltött megpróbáltatásairól beszélt, ahol lezsidózták, megfélemlítették, és arra akarták rávenni, hogy főnökeire tegyen terhelő vallomást. A tárgyaláson hosszan sorolta, hogy miért képtelenség az ellene felhozott vád. Egyebek mellett olyan időpontokat jelöltek meg több esetben, amikor Horváth Éva még együtt sem dolgozott Hagyóval. Részletesen beszámolt őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása körülményeiről. Emlékeztetett rá, hogy meggyanúsítása után hónapokkal, Hagyóval egy időben vették őrizetbe, és előzetes letartóztatását az azóta alkotmánybíróvá emelt Szívós Mária rendelte el. Rendőrségi kihallgatásán elmondta, hogy nem tud Hagyó Miklósra olyan terhelő vallomást tenni, amit bizonyítékokkal alá is tud támasztani, vagy ténylegesen igaz is lenne. A BRFK-s nyomozók egyike azonban erre azt mondta, hogy akkor mehet vissza az előzetesbe, és majd a 6 hónaposon találkoznak.

A BKV ügy vádlottjaihoz hasonlóan más ügy nyomozása során is Hagyó ellen szóló vallomásokat vártak a rendőrök. A repülőtéri vesztegetésként elhíresült büntetőper tárgyalásán Sz. György vallott arról, hogy gyanúsítotti kihallgatásakor ügyvédje távozása után, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Hagyóra mond valamit, kedden már otthon lehet. Sz. György szerint a kilenc hónapig tartó előzetes letartóztatásának legfőbb oka az volt, hogy kiszolgáltatott helyzetben érezze magát, és terhelő információkat adjon át más személyekről.

Nem csak a vádlottak, de a BKV-ügy tanúinak kihallgatását is irányította a BRFK. Antal Attila korábbi titkárnője a tárgyaláson beszélt arról, hogy diktáltak a nyomozók. Elmondta, hogy a kihallgatást végző nyomozó fogalmazványát írta alá jegyzőkönyvként. Állítása szerint a Hagyó-ügy nyomozati szakában 3-4 órán át faggatták, ám végül mindössze kétoldalas jegyzőkönyvet írattak vele alá, amelyben olyan kifejezések szerepeltek, amilyeneket nem is használt.

A vád egy másik tanúja is visszalőtt. Pálocska János a kecskeméti bíróságon elmondta, hogy megkereste őt Dr. Bói László rendőr százados, a BKV-ügyet vezető nyomozó, és azt ígérte, hogy egy másik, folyamatban lévő ügyében befolyásolja a bírót és a nyomozást, ha cserébe aláírja az említett magánnyomozó véleményét, elismerve azt saját vallomásaként. Pálocska a bíróságon úgy fogalmazott, „pofátlanság" volt Bói nyomozótól, hogy az ígérgetést követően utasításokkal kényszerítette, írjon alá egy olyan összeollózott terhelő vallomást a BKV-ügyben, amelynek még csak a szereplőit sem ismeri. Állítása szerint Bói közölte vele, hogy „Hagyót le fogják tartóztatni, ez már eldöntött tény, kell a vallomás". A Pálocska által igazmondási kötelezettség alatt ismertetett körülmények alapján tehát egyebek mellett ezen, hamis tartalmú jegyzőkönyv alapján tartóztatták le a per elsőrendű vádlottját, Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és munkatársait, L. Ottót és H. Évát.

A vád egy újabb tanúja a tárgyaláson azt is elmondta, hogy miután Pálocska aláírta kikényszerítettként aposztrofált vallomását Bói századossal, Pálocska behívta őt, vallomást tenni a rendőrség Teve utcai székházába, ahol hármasban is találkoztak a nyomozóval. Tehát a tanút nem szabályszerűen idézte a rendőrség, hanem a vád egy másik tanúja hívta be telefonon a rendőrségre. Ráadásul terhelő nyomozati vallomásáról kiderült, hogy az okirat valótlanul tartalmazta a kihallgatók adatait, ugyanis Bói László rendőr századoson kívül egy másik nyomozó is részt vett a kihallgatáson, ám az ő neve nem került jegyzőkönyvbe.

A BKV-per tárgyalásán tehát egyre több vádlott és tanú erősítette meg, hogy a nyomozás első, rendőrségi szakaszában a vallomások felvétele törvénytelen módon történhetett. A vádlottak és tanúk kényszervallatásról, nyomozóhatóságok befolyásolásáról, összeollózott vallomásokról, ellentmondásos rendőrségi iratokról, téves dátumozásokról, elveszett és hamisítás gyanúját is felvető okiratokról számoltak be.

forrás: Tóth Gábor rendőrtiszt wikipédia oldala

 

Ha többet szeretne megtudni a kényszervallatásokról, olvassa el a többi ezzel kapcsolatos cikkünket is:

Kényszervallatások, hatósági visszaélések a Hagyó-ügyben

- Vádlottak - 1. rész

- Vádlottak -  2. rész

- Vádlottak - 3. rész

- Tanúk - 4. rész

- Tanúk 5. rész - ÚJRATÖLTVE  

- Összefoglaló

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.