" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

már
11

Most, hogy egyre gyengébb lábakon áll a vád a BKV-perben, valóban ideje volt, hogy az elsőrendű vádlott Hagyó Miklós – és családtagjai – eddig zárolt vagyonáról döntés szülessen. 2011. december 16-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság döntése alapján hét ingatlan-tulajdonrészét, egy gépjárművét, egy üzleti vállalkozásban szereplő tulajdonrészét és az életbiztosítását, lányának két ingatlan-tulajdonrészét, élettársának két ingatlan-tulajdonrészét, és Hagyóval közös vállalkozásukban birtokolt tulajdonrészét, élettársa édesanyjának szintén ugyanebben a vállalkozásban lévő részesedését zárolta.

A bíróság indoklása hosszan sorolta a Hagyó ellen felhozott vádakat – amelyek egy részét azóta a tanúk és vádlottak visszavonták -, és arra hivatkozott, hogy az egykori főpolgármester-helyettes lépéseket tett vagyona kimentésére. Az indoklásban szerepel az is, hogy Hagyó Miklós ingatlan-vagyona egy részét gyermekének ajándékozta, vagyona egy másik részét élettársa nevére íratta át. Az indoklás kiemeli, hogy ez azután történt, hogy Hagyó számára egyértelművé vált, hogy elveszíti mentelmi jogát, és gyanúsítottként szerepel majd az ügyben.

2012. január 31-én a Fővárosi Törvényszék már másképp vélekedett, ugyanis ők azt is vizsgálták, hogy a zárolt vagyon mikor került Hagyó birtokába. Így, azokat az elemeket, amelyeket a feltételezett bűncselekmények elkövetése előtt már birtokolt – így vidéki ingatlanjait, életbiztosítását, gépjárművét, valamint a családi vállalkozást – nem vették zár alá. A másodfokú döntésben a bíróság elismerte, hogy első fokon a BKV Zrt. kontra Hagyó Miklós polgári perben, a BKV, mint felperes, nem indítványozott zár alá vételt, így annak nincs létjogosultsága.

2.jpg

(Fotó: fn.hir24.hu)

A Hagyó Miklós vagyonának zárolására irányuló törekvések egyik legérdekesebb pontja az, hogy nem csupán az esetleges vagyonelkobzási ítélet fedezetére szolgált, hanem ezzel – illetve az ingatlan-ajándékozással és pénzeszközök felszabadításával próbálták magyarázni az előzetes letartóztatás szükségességét. 2010 májusában a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztálya, a Budai Központi Kerületi Bíróság és Központi Nyomozó Főügyészség is a vádlott esetleges külföldre távozását emlegette ezzel kapcsolatban.

Hagyó védője több indítványban is támadta a vagyonzárolást, többek között bizonyítva azt is, hogy a korábbi főpolgármester-helyettes nem azért szabadította fel a hatóságok szerint külföldi szökésének veszélyét alátámasztó „nagy mennyiségű” pénzösszeget, mert szökni készült, hanem saját hitelét fizette vissza belőle.

A Kecskeméti Törvényszék döntését, amelyben megszünteti a zár alá vételt, a fentiek ismeretében jogosnak minősíthetjük, annak ellenére, hogy a két budapesti ingatlanból a Hagyó Miklós résztulajdonát képező hányadot továbbra is zár alatt tartják. Ugyanakkor a volt politikus családtagjait nem fenyegeti vagyonuk elvesztésének veszélye. Ahogy a történtek után egyértelművé vált, hogy Hagyó külföldre szökésének a veszélye sem fenyegetett.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.