" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

feb
22

2011. február 23.-án hagyhatta el a Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézetet Hagyó Miklós, Budapest korábbi főpolgármester-helyettese, miután kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Persze nem emlékeznénk meg csak úgy egy ilyen évfordulóról, ha nem adna aktualitást a dolognak, hogy a mai napig tart a per, amelyben a vád egyre gyengébb lábakon áll.

hagyó miklós a börtönben.jpgÉles kontraszt: amikor politikusként ment be - és amikor vádlottként jött ki (Forrás:hvg.hu és blikk.hu)

A fenti képen Hagyó még öltönyben, mint városvezető látható későbbi börtönének udvarán, aznap, amikor a Főkert és az FKF Zrt. közös munkájaként felújított udvart adták át, lehetőséget teremtve ezzel a raboknak arra, hogy „szabadidejüket” minél jobb környezetben, szabadtéri játékokkal tölthessék. Információink szerint, erre az udvarra az előzetes letartóztatásba helyezett Hagyó Miklóst ki sem engedték… Mellette pedig látható, milyen volt, amikor két éve elhagyta rabsága helyszínét és házi őrizetbe került.

Előzetes letartóztatása miatt, Hagyó a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. Megítélése alapján, nem adott okot a 2010. május 14.-én bekövetkezett letartóztatásra, mert előtte több alkalommal is cáfolta a híreket, amelyek szerint külföldre készült, illetve május 11.-én hivatalosan is együttműködéséről biztosította a nyomozó hatóságot.

Strasbourg kérdései a peres felekhez Hagyó Miklós ügyében

1. Sértette-e a kérelmező előzetes letartóztatásának hossza az egyezmény 5. cikk 3. bekezdésében előírt „ésszerű idő" követelményét?

2. Az az eljárás, amelynek keretében a kérelmezőnek lehetősége volt az előzetes letartóztatása jogszerűségének megkérdőjelezésére, megfelelt-e az Egyezmény 5. cikk 4. bekezdésében foglalt követelményeknek?

3. Figyelembe véve a módot, ahogyan a hatóságok a kérelmező egészségügyi panaszaira reagáltak, ki volt-e téve a kérelmező az Egyezmény 3. cikkének értelmében vett embertelen bánásmódnak?

4. Megsértették-e a magyar hatóságok a kérelmezőnek az Egyezmény 8. cikkében biztosított családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát a korlátozott számban biztosított hozzátartozói látogatásokkal?

5. Állt-e a kérelmező rendelkezésére az Egyezmény 13. cikke által megkövetelt hatékony hazai jogorvoslat az Egyezmény 8. cikkére alapozott panasza tekintetében?

A szokatlanul hosszú fogva tartás utáni házi őrizetbe helyezésnek aztán a büntetés-végrehajtás anyagi szempontból is örülhetett: így ugyanis nem kell hetente kétszer Kecskemétre szállítaniuk az egykori politikust. Az, hogy a minden szálával Budapesthez köthető per miért a vidéki városban folyik, eleve vitákra adott okot. Nemrég már alkotmányjogi kérdés lett belőle. Hagyó ebben az ügyben is Strasbourghoz fordult.

Egyes elképzelések szerint, a korábbi főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatásának oka lehetett, hogy aznap, amikor kijelentést tett együttműködési szándékáról, Pető Györgyöt úgynevezett döglött – régóta föl nem derített – ügyek vizsgálatával bízta meg a BRFK. A korábban kémelhárítóként a III/II ügyosztályon dolgozó Pető két belügyi megbízatása között politikai pályán mozgott: az MSZP színeiben Tarlós István alpolgármestere volt Óbudán, majd az MSZDP-ben folytatta pályafutását. Utoljára a XI. kerületben, a szintén perbe fogott – és felmentett – szocialista polgármester, Molnár Gyula kabinetfőnökeként működött. Köztudottan ellenlábasa volt Hagyónak, így érdekes az a kijelentés, hogy „városrendészeti elképzelések kapcsán áll kapcsolatban" a BRFK-val.

Pető azonban nem maradt sokáig a BRFK-nál, már októberben a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója lett, és Tarlós István őt nevezte ki a rossznyelvek által budapesti FBI-nak nevezett Budapesti Biztonsági Iroda Nonprofit Kft. élére.

A HVG így írt Pető György szerepéről

„Városrendészeti elképzelések kapcsán áll kapcsolatban” a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) Pető György volt III. kerületi alpolgármester – mondták a HVG-nek az expolitikus környezetében. Megjárta az MSZP-t, majd az MSZDP-t, és nemrég mint a XI. kerületi MSZP-s polgármester, Molnár Gyula leköszönt kabinetfőnöke hátat fordított a közéletnek. Pető néhány hete a BRFK gazdaságvédelmi osztályán dolgozik, ott, ahol egyebek mellett a BKV-ügy felgöngyölítésén is munkálkodnak. Márpedig akkor a rendőröknek bűn lenne nem kihasználniuk az ő bennfentes ismereteit. Hiszen Pető a BKV-botrány politikai haszonélvezőjének számító Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével, Tarlós Istvánnal kimondottan jó munkakapcsolatot ápolt, míg az MSZP-s belharcokban ellenlábasok voltak a BKV-t felügyelő volt főpolgármester-helyettessel, Hagyó Miklóssal.

Petőnek nem ismeretlen a belügyi közeg, 1979–1983-ban a Belügyminisztérium III/II-es főcsoportján dolgozott nyílt állományú kémelhárítóként, utóbb píártanácsadó lett, majd az óbudai politikába vetette bele magát. Az előző választási ciklusban a jelenlegi kerületi polgármesterrel, Bús Balázzsal alpolgármesterkedtek az Óbudát irányító Tarlós mellett, majd Pető MSZP-színekben indult a polgármesteri székért a 2006-os választáson, amit végül Bús nyert meg. Az MSZP-ben egy évvel később szigetelődött el, amikor a számos budapesti kerületben megfigyelhető taglétszámduzzasztás Óbudát sem kerülte el, és a történtek hátterében ez ügyben is Hagyót emlegették szocialista berkekben (HVG, 2009. március 21.). Pető több társával ekkor a Kapolyi-féle MSZDP-be távozott. Ő nem erősítette meg a pályamódosítás hírét, amely azonban az óbudai városházán és szocdem körökben közszájon forog, a BRFK sajtóosztálya pedig annyit közölt a HVG-vel: „Pető György úr köztisztviselő, jelenleg a BRFK munkavállalója.” Pető a múlt héten le is mondott kerületi mandátumáról, egyes hírek szerint úgynevezett döglött – régóta föl nem derített – ügyek aktáit bízták rá a rendőrök. Csakhogy a tűz közelébe került Pető előélete – például a BKV-ügyben kulcsfigurának mondható, országgyűlési képviselőként mentelmi joggal felvértezett Hagyóval való ismert konfliktusa – új megvilágításba helyezheti a BKV-s nyomozás bizonyítékait.

Hagyó tehát már két éve elhagyhatta a börtön épületét, de maga az ügy még nem zárult le. Miután a legtöbb terhelő vallomást visszavonták – köztük a hírhedt Nokia-dobozost is – egyre többen vélekednek úgy, hogy a BKV-ügy koncepciós per, amely azt a célt szolgálta, hogy gyengítse a szocialistákat a 2010-es választások idején. Ha ez volt a célja, akkor elérte – de így, lassan három év huzavona után, ideje lenne megtudnunk az igazságot.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása