A Fidesz pártigazgatója, ahelyett, hogy boldogan ülne az érdemei elismeréseként kapott Fradi-elnöki székben, nyilatkozgat össze-vissza. Most például az Éhségmenetet nevezte rendkívül szellemesen hataloméhség-menetnek. Mert szerinte szocialista kampányfogás.
Én nem így látom.
Azért nem, mert négymillióan élnek Magyarországon a szegénységi küszöb alatt, és akár tetszik, akár nem, ez a regnáló kormány munkáját jellemzi. Nem az elmúltnyolcévet, hanem az elmúlt két és felet, és a hátralevő másfelet. Mellesleg érdekes szűrő lehet Kubatov agyának információ-feldolgozó részlegében, ha szocialista kampányként tekint egy olyan megmozdulásra, amin nagyrészt civilek vesznek részt, és szinte minden demokratikus erő támogatja.
Az a kubatovi kijelentés pedig, hogy a „szocialisták a kispénzű emberek háta mögé bújva kampányolnak, akciójuk tipikus példa a hazugságra, az átverésre és a szemfényvesztésre”, ha igaz is lenne, akkor is meglehetős ízléstelenségre vall, ha visszagondolunk a Fidesz 2006 és 2010 közötti kommunikációjára. Szerintem itt lenne az ideje inkább a munkahelyteremtésről meg a tandíjról beszélgetni, de ahhoz valószínűleg nincs kedve a pártigazgató úrnak.
Vagdalkozni valószínűleg egyszerűbb. Kijelenteni, hogy az „MSZP politikusai akkor nem voltak ennyire végtelenül érzékenyek, amikor 40 milliárd forintért emeltek völgyhidat, alagutat építettek az Alföldre, amikor Hagyó Miklós teletömte a nokiás dobozát pénzzel, nem voltak akkor sem, amikor sukorói telekcsere történt vagy amikor értékesítették a moszkvai kereskedelmi képviseletet”.
Érdemes itt megállni pár szóra, kedves Kubatov úr! Mert a völgyhíddal és az algúttal én sem értettem egyet, de talán érdemes elgondolkozni azon, hogy mennyivel volt kevesebb értelme ezeknek a beruházásoknak, mint a mostani stadionépítési mániának. Szép dolog, hogy az Ön által elnökölt Ferencvárosnak új pályája lesz, de ismerjük el, hogy legalább annyira nincs rá szükség, mint arra a bizonyos völgyhídra.
A Sukoró-ügyre és a Hagyó-ügyre hivatkozni pedig egyenesen gusztustalan. Nem csupán azért, mert egyikben sem született még semmiféle döntés, nemhogy jogerős, hanem azért is, mert mindkettőben erősen ingatagok a vádak, különösen az utóbbiban.
A Fidesz pártigazgatójának illik tisztában lenni például azzal, hogy időközben kiderült: a Nokiás dobozok nemhogy nem léteztek, de pusztán politikai nyomásra születtek meg egy olyan ember fejében, aki – míg a többi vádlott előzetes letartóztatásba került – egy Fideszes önkormányzatnál került felelős beosztásba. Nem tudom elképzelni, hogy Kubatov nem hallott még erről. .JPG)
(Fotó forrása: http://nokiadoboz.blog.hu/ : "Mint a mellékelt képek mutatják, a mi nokiásdobozunkba nem fért bele 15.000.000 forint.")
Ahogy azt sem tudom elképzelni, hogy ne értesült volna arról az apróságról, hogy a Hagyó Miklós ellen emelt három vádból az egyikben jogerősen felmentették a volt főpolgármester-helyettest, a másikat a rendőrség még a nyomozati szakaszban lezárta, és a harmadik sem áll valami erős lábakon.
Az pedig, hogy ebben az esetben akár az MSZP, akár Hagyó Miklós ne lett volna érzékeny, már túllép a „pártérdekből hazudozok egy kicsit” kategórián. A szocialisták kérték meg politikusukat a lemondásra, amit ő azonnal meg is tett. A Fidesz akkori nyüzsgésére emlékezve kizárt, hogy a Fradi elnök-pártigazgatója erre sem emlékszik.
Végezetül szeretném felhívni Kubatov Gábor és a Fidesz valamennyi rendkívüli módon demokratikus politikusa figyelmét arra, hogy – mivel az alaptörvényükből kifelejtették az érvénytelenítését – mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, amíg ügyében jogerős bírósági ítélet nem születik. Talán jó lenne, ha a kormánypárt prominensei tartanák magukat legalább ehhez a törvényhez.
Akkor is, ha böki a szemüket az Éhségmenet. Inkább azért tennének, hogy ne legyen szükség ilyen demonstrációkra.
