Egyre inkább világos, hogy nem a megszokott szisztéma szerint zajlott a BKV-ügy nyomozása, amelyet kezdetben a BRFK egyik osztálya végzett. Az osztály vezetője éppen a nyomozás kezdetekor lett Pető György, Tarlós István főpolgármester egykori óbudai alpolgármestere, aki az önkormányzati választások óta a városvezető jobb keze.
Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főpolgármesteri tanácsadója jelezte elsőként a Kecskeméti Törvényszéken zajló BKV-per tárgyalásán, hogy a rendőrök a kényszerintézkedések enyhítését ígérték, amennyiben Demszky Gáborra, illetve Hagyó Miklósra terhelő vallomást tenne. Később Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója is arról számolt be, hogy rendőrségi nyomásra mondott terhelő adatokat volt kollégáiról, illetve vádlott társairól, amiért bocsánatot is kért.
A nyomozás anomáliáiról a legmeglepőbb információt azonban Balogh Zsolt közölte a bíróságon, illetve nyomozati vallomásaiban. Állítása szerint egy lista alapján beszélt az ügyészség által később szükségtelennek ítélt szerződésekről, így olyanokról is, amelyek megkötéséhez egyébként az égvilágon semmi köze nem volt. A vallomásaiban szereplő megállapodások egy részét ugyanis akkor kötötték, amikor Balogh még a BKV-hoz se igazolt, ráadásul nem vezérigazgató-helyettesként, hanem osztályvezetőként kezdte a munkát.
Balogh az egyik, a bíróságon felolvasott nyomozati vallomásában arra a kérdésre, mit tud egy adott cég tevékenységéről, annyit mondott, semmit, hiszen azt csupán egy listán látta. A bírónő rá is kérdezett, milyen listáról beszélhetett Balogh, amire Kutron Katalin ügyész azt állította, ez a lista a feljelentés lehetett, de ugyanakkor annak a nyomozati anyagban nem volt nyoma, hogy bármit is megmutattak volna Balogh Zsoltnak, ami szabálytalan.
Lelovics Ottó, Hagyó egykori kommunikációs igazgatója és Regőczi Miklós, a BKV korábbi vezérigazgató-helyettese is arról számolt be bírósági vallomásában, hogy a rendőrségen őket is fenyegették. Mindketten elmondták, hogy a folyosón, a liftben, de sohasem a hivatali helyiségekben beszéltek arról a nyomozók, kikre kellene terhelő vallomást tenniük annak érdekében, hogy ne kelljen még hosszú ideig előzetesben ülniük. Regőczi részben engedett a nyomásnak, így a bíróság előtt csak azokat a vallomásait tartotta fenn, amelyeket mindenféle kényszer nélkül, már szabadlábon védekezve tett. Regőczi arról is említést tett, hogy a hatóságok előbb gyanúsították meg az ügy szereplőit, mintsem hogy bizonyítékokat gyűjtöttek volna velük szemben, vagyis a gombhoz varrták a kabátot. Ezt állítólag a rendőrök panaszolták el a volt BKV-s vezetőnek.
Érdekesség, hogy a nyomozás idején Pető György vezette a BRFK-n azt osztályt, amely a BKV-ügyet vizsgálta. Pető a rendszerváltást megelőzően már kapcsolatban állt belügyi szervekkel, hiszen a III/II-es ügyosztály tisztje volt. Később a szocialista párt színeiben politizált és ennek köszönhetően Óbuda alpolgármestere volt Tarlós István mellett egy cikluson át. Ám párttársaival 2007-ben otthagyta az MSZP-t, amiért nem ő nyerte el az óbudai MSZP-elnöki posztot, hanem Hagyó Miklós akkori városházi irodavezetője. Egy ideig az MSZDP-ben próbált szerencsét, de végül függetlenként fejezte be óbudai pályafutását.
Pető még a rendőrség állományában volt az önkormányzati választások kampányában, amikor is kiszivárgott a Hagyó Miklós és Balogh Zsolt közti rendőrségi szembesítés jegyzőkönyve, ami befolyásolhatta az országgyűlési után az önkormányzati választásokat is, majd Tarlós István győzelme után nyugállományba vonult és a Fővárosi Közterület-felügyelet vezetőjeként folytatta pályáját, mint a főpolgármester bizalmasa. Pető később a fővárosi FBI-nak nevezett cég vezetői posztját is megkapta. Tarlós és Pető bizalmi viszonyára utal az is, hogy amikor Tarlós idén október 23-án ünnepi beszédet mondott a rádiónál, a főközterületes közvetlenül a városvezető mellett állt.
(Forrás: index.hu)