" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

aug
6

Bár Hagyó Miklós politikai pályafutása már 2009-ben megtört, az elmúlt évek eseményei mégis olyan hatást keltenek, mintha a BKV-ügyben nyomozást végző szervek és a jobboldali média folyamatosan a Fidesz kampánynaptára szerint végeznék a munkájukat.

2009 nyarán került napvilágra a Hagyó által felügyelt BKV-nál az első nagyobb, úgynevezett „végkielégítési” botrány. „Hiába fizettek ki – prémiumokkal együtt – mintegy százmillió forintot végkielégítésként a BKV személyzeti vezetőjének tavaly márciusban, Szalainé Szilágyi Eleonóra ma is a fővárosi közlekedési társaságnál dolgozhat” – adta hírül az értékválasztását és gazdasági hátterét tekintve az akkori legnagyobb ellenzéki párthoz, a ma kétharmaddal kormányzó Fideszhez köthető Magyar Nemzet.

A botrány kirobbanását követően Hagyó vállalta a politikai következményeket. 2009. augusztus 31-én lemondott a BKV felügyeletéről, majd 2009. november 20-án főpolgármester-helyettesi tisztségéről is, annak ellenére, hogy sem utasítási, sem döntési jogköre nem volt a BKV-nál, és nem gyakorolt munkáltatói jogokat sem. Bár ekkor még semmilyen napvilágra került, a nyomozással összefüggő adat nem utalt arra, hogy Hagyó Miklós érintett lenne bármilyen büntetőeljárásban, a jobboldali média – élén a Magyar Nemzettel és a HírTV-vel – és a Fidesz folyamatosan ezt a látszatot keltette.

A BKV-ügy 2010 márciusában vált visszavonhatatlanul Hagyó-üggyé a médiában és a politikai közbeszédben, ugyanis Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója ekkor kezdett nyilatkozatturnéba a jobboldali sajtóban. Ekkor lett a politikai korrupció ikonja a „Nokia-doboz”.

Magyarországon 2010. április 11-én tartották az országgyűlési választások első fordulóját, amely a Fidesz kétharmados győzelmével, és a nyolc éve kormányzó MSZP drámai vereségével zárult. A kampány során a Fidesz kommunikációjában elsőszámú téma volt a Hagyó-ügy, amelynek alapot Balogh Zsolt Hagyó Miklósra nézve terhelő kijelentései adtak.

fideszplakát.jpg
 Fidesz-plakát Hagyóval a háttérben


2010. május 14-én alakult meg az új országgyűlés. A képviselők eskütételével szűnt meg hivatalosan az előző ciklus be nem jutott képviselőinek mandátuma, ezzel együtt mentelmi joga. Miközben a Magyar Televízió élőben közvetítette az alakuló ülést, Hagyó Miklós budai lakása előtt rendőrök várakoztak, akik a mandátuma megszűnése utáni percekben előállították, majd gyanúsítotti kihallgatását követően őrizetbe vették a szocialista politikust. A gyanú vele – és két, szintén aznap őrizetbe vett volt kollégájával – szemben bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés volt.

Fontos megjegyezni, hogy míg az első Nokia-dobozos vallomás és a hozzá kapcsolódó sajtóturné az országgyűlési választások kampányfinisét tematizálta időzítésével, addig ebben az ügyben gyanúsításra csak később, 2010 augusztusában került sor. Mivel az esedékes helyhatósági választások 2010. október 3-ára estek, így Hagyó Miklós és a BKV-ügy ezen a választáson is kampánytémaként szerepelhetett.

Jól példázza Hagyó Miklós kampányban játszott szerepét annak a 2010. szeptember 19-én készült HírTV-s műsornak a felvétele, amely a Youtube-on is megtekinthető. A jobboldali csatorna ebben az adásban interjút készített Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével. Az interjú felvezetésénél - 0:58-tól a felvételen - Hagyó Miklós kéz-és lábbilincsben látható.

Ugorjunk egyet: 2012 januárjában a Fővárosi Törvényszék bejelentette, hogy kezdeményezi a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését. Az ügy tárgyalására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kecskeméti bíróságot jelölte ki, ahol az elsőfokú eljárás még a nyári szünet előtt elkezdődött, és a bíróság közlése szerint 18-24 hónap alatt ér véget. Így az elsőfokú ítéletet a következő rendes országgyűlési és/vagy önkormányzati választás kampányhajrájában fogják kihirdetni.

Nem ez az első eset, hogy egy Kecskeméten levezényelt eljárás időzítése a Fidesz kampányérdekeivel esik egybe. Korábban Zuschlag János ügyében is ott hoztak elsőfokú ítéletet, épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.