" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

jún
8

Napokon belül kezdetét veszi az a giga-per a BKV-ügyben, amelynek az alapjául szolgáló eljárás eredetileg Sz.-né Sz. Eleonóra végkielégítése ügyében indult még 2009-ben. A BKV-nál évtizedeket lehúzó egykori humánpolitikai vezetőt a 2010-es kampány hajrájában helyezték előzetes letartóztatásba, amiért nyugdíjazása alkalmából százmilliós végkielégítést nyalt fel Sz.-né, majd megbízási szerződéssel tovább foglalkoztatták.

Az eljárás az után vett fordulatot, hogy a választások előtt hetekkel Balogh Zsolt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója bedobta a köztudatba a Nokiás-dobozos történetet. Balogh kezeit tördelve a Magyar Nemzetnek, illetve Hír TV-nek azt nyilatkozta, egy Nokiás dobozban adott át személyesen Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes számára 15 millió forintot, illetve további tízmilliók „célba juttatásáról” van tudomása.

Az eljárás során szinte egyedüliként semmilyen kényszerintézkedés alatt nem állt koronatanú ahány helyen nyilatkozott állítólagos megzsarolásáról, annyiféle verziót adott elő arról, hogy honnan szedte össze az átadott pénzt.

A Magyar Nemzetnek Balogh még azt állította, összesen hetvenmillió forintot juttatott a volt politikusnak, s azóta tudja, hogy 15 millió fér el egy Nokiás dobozban, hogy egy alkalommal ilyen eszközben adott át pénzköteget. (Szerinte az egész ügy úgy indult, hogy Hagyó egy vidéki helyszínen közölte vele, éves tagdíjat kell fizetnie, ami 15 millió forint lesz, s ha ezt nem adja át, akkor megüti a bokáját, mert szabálytalanul igazolta a HÉV utas tájékoztatóit szállító CC-Soft munkáját szintén amúgy Hagyó „utasítására”.) Akkor még úgy emlékezett, a Hagyóhoz közelálló BKV-s vezetők adták össze a pénzeket, ők pedig a közlekedési társaság körüli cégektől szedték össze a pénzt. Elhíresült nyilatkozatában arról is beszámolt, hogy a BKV sztrájkot követően a szakszervezetek valahonnan visszaosztott pénzekről beszéltek, amiből juttatni kellett volna állítása szerint Hagyó Miklós számára is. A homályos célzásokat a szakszervezetek a nyilatkozat megjelenése után visszautasították, később a nyilvánosságra került nyomozati vallomásokban ez a történet már nem szerepelt.

A Nokia-dobozos történet furcsaságairól a Népszava írt először, megemlítve, hogy a koronatanúvá avanzsált, később a fideszes pécsi önkormányzat közlekedési cégénél munkát kapó Balogh sokféleképpen emlékezett a pénzek útjára, illetve arra, hogy hol és milyen körülmények között adott át pénzeket Hagyónak. Az egyik verzióban azt mondta, egy konkrét Synergonos szerződés nyomán a társaság akkori vezérigazgatója küldött 15 milliót Hagyónak, amit egyértelműen a volt főpolgármester-helyettes utasítása alapján kötöttek meg, s a pénzt a vezérigazgató A8-as Audijában vette át a városháza parkolójában. E verzió szerint Hagyó egy városházi szobában vette át a pénzt, de nem nézett bele a Nokiás dobozba. Később úgy emlékezett, egy belvárosi kávézóban vette át a pénzt, s amikor átadta azt Hagyónak, a volt politikus belenézett a dobozba, s konstatálta, hogy tele van pénzzel. Egy szembesítés során Balogh megtagadta ugyanakkor a pénz forrását firtató kérdésre adandó választ.

Az ügyészség egyébiránt 15 személyt vádolt meg a BKV-ügyben bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt, amit Hagyó és emberei felbujtóként követtek volna el, míg a BKV-vezetői, mint társ tettesek. (Az ügyészség szerint ugyanis Hagyó kommunikációs tanácsadóin keresztül presszionálta a BKV vezetőit szükségtelen szerződések megkötésére.) A vádirat részleteit ismertető Heti Válasz és HVG is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vádat az ügyészség elsősorban tanúvallomásokra alapozza, hiszen a vádiratban az egyes cselekmények elkövetését tanúkkal kívánja a vádhatóság igazolni, nem pedig tárgyi bizonyítékokkal, netán lehallgatási jegyzőkönyvekkel. A kérdés leginkább az, hogy szükséges-e egy monopolhelyzetben lévő közlekedési cégnek marketingre és ehhez szükséges tanulmányokra költenie, avagy sem. Az ügyészség úgy ítélte meg, hogy még ha meg is valósultak a marketingakciók, akkor sem lett volna rájuk szükség, így megvádolták az állítólagos felbujtókon kívül a BKV összes aláírási joggal rendelkező vezető munkatársát, köztük Balogh Zsoltot is, aki egyébként a második legnagyobb értékkel szerepel a vádiratban. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a BKV-nak ma is van marketing-osztálya és a ma is veszteséges cégnek léteznek marketingkiadásai, igaz e miatt jelenleg semmilyen hatóság sem folytat vizsgálatot. Blogunk mindenesetre igyekezni fog bemutatni a tárgyalásokon kívül azt is, ma mennyit és milyen marketing-célokra költenek a budapesti közösségi közlekedés népszerűsítésére.)

Hagyónak Balogh állítólagos megzsarolásán kívül azt róják fel, hogy a városháza helyett a BKV-val fizettetett ki egy tanulmányt, amely arra volt hivatott, hogy teljes képet mutasson a 4-es metró beruházás aktuális állásáról.

Blogunk végig nyomon fogja követni a per eseményeit, és megpróbálja segíteni az eligazodást a tények és féligazságok rendszerében.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.